Soha nem volt szó egységes EU-s minimálbérről, de azért jó lenne, ha nem az utolsó helyen kullognánk

 Ahogy arról korábban írtunk, augusztusban már a románok is elhúztak mellettünk. Csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér a magyarnál az EU-országokon belül. Ám érdemes megjegyezni, hogy Bulgáriában is emelések történtek, hiszen ebben az évben 20 százalékkal, tavaly pedig 9 százalékkal nőtt a minimálbér. Ha ilyen tempóban akarnak emelni, akár két éven belül ők is lekörözhetnek minket.

Arról is beszámoltunk, hogy az európai minimálbér-irányelvet 2022 októberében hirdette ki az EU, és a közzétételtől számítva két évük van a tagállamoknak, hogy összhangba hozzák a nemzeti jogszabályokkal. Aki azonban azt gondolja, hogy októbertől hatályba lépnek azok a törvénymódosítások, amelyek végül elhozzák Magyarországra az „európai minimálbért”, téved.

Nem jó, ha mindig csak a béreken akarnak spórolni a vállalkozások

– Soha nem is volt olyan elképzelés, hogy egységessé kell tenni a minimálbért az EU-ban – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az elfogadott irányelv lényege mindössze annyi, hogy 2024 novemberéig kell akciótervet alkotni a kormányoknak. Ez azonban alapvetően arról szól, hogy milyen módszertan, milyen referenciaérték alapján határozzák meg a nemzeti minimálbért, valamint arról, hogy növelni kell kollektív szerződésekkel lefedett munkahelyek számát, és ebbe minél nagyobb mértékben be kell vonni a szociális partnereket, tehát például a szakszervezeteket.

 Törekvések persze vannak. Így a munkavállalói és a munkaadói oldal is reális célnak tartja, hogy 2027-ig érje el a hazai minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ez alacsonyabb érték, mint a bruttó átlagbér, mivel a jutalmak, prémiumok, 13., 14. havi fizetések nincsenek benne.

– A környező országokban is e kerül az érték körül, tehát a rendszeres bruttó átlagbér 50-55 százalékában húzták meg kívánatos mértéket – tette hozzá a szakszervezeti vezető –, de nyilván a gazdasági adatokat és a munkaerőpiaci folyamatokat is figyelembe kell venni.

A tárgyaló felek több éves bérmegállapodás megkötésére törekednek, amely 2025-től 2027 végéig lehet majd érvényben. Abban egyelőre nincs egyetértés, hogy a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) szerepét át tudja-e venni az ágazati tarifarendszer. Mészáros Melinda szerint ez azért lenne kedvezőbb a munkavállalók számára, mert jelenleg a munkaadó dönthet úgy, hogy az adott munkakör ellátásához nincs szükség arra a szakképzettségre, amivel a munkavállaló rendelkezik. Ha viszont ágazati tarifarendszer lenne, akkor ágazati szinten rögzíteni lehetne a munkakörre vonatkozó képzettségi és minimum bérszintet.

Ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (vagyis a VKF) megegyezik végül a minimálbérekben, azt a kormány magára nézve kötelezőnek tekinti, és kormányrendeletben hirdeti ki. A minimálbér számos szociális és egyéb juttatás alapja, például a gyed vagy a táppénz maximumát is ez határozza meg. Ilyen szempontból a költségvetésre is terhet ró, de szükséges a dinamikus emelkedése, hiszen leszakadtunk a környező országoktól – húzta alá Mészáros Melinda. A tisztes megélhetés biztosítása a munkaadói oldalnak is érdeke, ha pedig javul a bérhelyzet, a fogyasztás is javulhat, amit a gazdaság élénkítésében tartanak nagyon fontosnak.

A szakszervezeti vezető szerint az elmúlt években folyamatosan bizonytalan volt az gazdasági helyzet, de a béremelések kigazdálkodása nem rótt elviselhetetlen terhet a munkaadókra. 2016-tól több lépcsőben komoly szociális hozzájárulási adókedvezményt is kaptak ehhez.

Bár erről jelenleg egyelőre nincs szó, szerinte a munkaerőhiány fő oka a megfelelő bérszint biztosításának a hiánya. Hozzátette: egyetért a gazdasági miniszter tavaly megfogalmazott véleményével, hogy a hatékonyságot szolgáló fejlesztések jelentős része elmaradt, pedig számos forrás állt ehhez rendelkezésre.

– Nem jó, ha mindig a béreken akarnak spórolni a vállalkozások, szükség lenne a működési költségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére is.

Abból lehet gazdálkodni, amit megkeresünk

Idén hangsúlyosan az EU-s minimálbér direktíva átültetéséről, az ennek való megfelelésről folyik az egyeztetés a VKF-n – húzta alá Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Szerinte a résztvevők többsége által támogatható lehet a rendszeres bruttó átlagkereset, mint viszonyítási alap. A rendelkezésre álló adatok alapján reális célnak tartja, hogy 2027-ben a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, de konkrét számokról – különösen a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum alakulására – még nem tárgyaltak, hiszen még az idei és a jövő évi gazdasági növekedési és inflációs adatokat sem ismerik és nincs még megállapodás arról sem, hogyan alakul a garantált bérminimum az elkövetkező években. Minimálbért 250 ezer munkavállaló, míg garantált bérminimumot mintegy 700 ezer dolgozó keres, így a bérfelzárkóztatás konkrét lépéseiről még további tárgyalásokra és információkra van szükség, de elképzelhetőnek tart egy olyan 3 éves programot, amelyben évente átlagosan 11-12 százalékkal nőhet a minimálbér.

Egyetért azzal, hogy növelni kell a hatékonyságot, de szerinte ez nemcsak a vállalkozások feladata.

– A bérszínvonal hosszú távon nem szakadhat el a termelékenységtől, magyarán abból lehet gazdálkodni és bért fizetni, amit megkeresünk. Termelékenységben országunk sajnos nem áll jól és ezzel áll összhangban az átlagbér és a minimális bértételek szintje is. A termelékenységet csak közös munkával javíthatjuk, ebben a munkaadóknak ugyanúgy komoly szerepe és feladata van – technológia fejlesztés, vállalkozói tudás bővítés –, mint a munkavállalóknak a képzettség fokozása, a nyitottság, a változó és digitalizálódó világ kihívásaira, munkakörülményeire való nyitottság terén. Az államnak is fontos szerepe van a versenyképesség fokozásában. Ilyen az adminisztratív terhek lebontása vagy a modernizációt támogató keretek kialakítása.

Hangsúlyozta, hogy a 2017-22 közötti 6 éves bérmegállapodás arra épült, hogy a kormányzat jelentős adó- és járulékkedvezménnyel támogatott egy erőltetett béremelési programot. Mindez úgy valósult meg, hogy az államháztartás bevételei – a megnövekedett kereseteknek köszönhető fogyasztás miatt - meghaladták az adó- és járulékcsökkentés miatti bevétel-kiesést. Hasonló program kialakítására most is lát lehetőséget.

A szakszervezetek által felvetett ágazati megállapodásokról azt gondolja, hogy egy hosszabb, több éves folyamat eredményeként jöhet létre egy ilyen rendszer. A munkaadói oldal nyitott erre, de a jelenlegi rendszert, valamint a minimálbér és bérminimum összeolvasztását is elfogadhatónak tartják, ami szintén felmerült a tárgyalások során.

Mint mondta, november végéig szeretnének megállapodni a jövő évi minimális bértételekről, és ha lesz 3 éves bérmegállapodás – amit támogat –, azt is szükséges megkötni november végéig.

https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/europai-unios-minimalber-emeles/gd71s8k