A lakhatás, a mobilitás és a szakszervezetek

Németh Edit, a FES tudományos munkatársa és dr. Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke köszöntője után az első szakmai előadást Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tartotta. Az államtitkár áttekintést adott az elmúlt évek a munka világát érintő legfontosabb foglalkoztatáspolitikai változásairól. Dr. Czomba Sándor bemutatta a foglalkoztatás bővítéséhez vezető folyamatokat, melyek eredményeként a 20-64 év közötti korosztály körében 81,1%-os a foglalkoztatási ráta, amely az Európai Unióban is magasnak mondható. Emellett kiemelte az alacsony munkanélküliségi adatokat (4,5 %) és az egyes ágazatokban jelentkező munkaerőhiányt, amely orvoslása érdekében fontosnak nevezte a munkaerő rugalmasságának a növelését. Az előadó elemezte a hosszú távú trendeket is, kitért a lakosság korfájának munkaerő-piacot befolyásoló hatásaira és ezen belül is alacsony születésszám okán folyamatosan emelkedő munkaerő-hiányra. Ugyanakkor előremutató folyamatként hangsúlyozta, hogy a hiányzó technikusok képzésébe egyre több gyár is bevonódik. Így, a duális képzési modellben, használható szakmai tapasztalatot szereznek a képzésben résztvevők. Mindezeken túl a lakosság foglalkozási mobilitását elősegítő támogatások rendszerét is megismerhették a résztvevők, akiknek az előadást követően lehetőségük volt kérdéseket is megfogalmazni. Ennek eredményeként tartalmas párbeszéd alakult ki a szakszervezeti tisztségviselők és a kormány képviselője között.

Dr. Sebők Marianna, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa és az MKIF Zrt. stratégiai igazgatója „Munkaerőpiaci mobilitás: tényekben és tapasztalatokban” című előadása során saját kutatási eredményeit felhasználva mutatta be a résztvevőknek a foglalkozási mobilitás területét.  A kutató kitért a generációs különbségekre is, mint a mobilitási különbségek egyik tényezőjére, majd a belföldi vándorlási adatokkal azt is bemutatta, hogy a magyar lakosság élete során mennyire mobil, azaz hány alkalommal hajlandó költözni, lakóhelyet váltani. A magyar lakosság állandó vándorlási mutatója 1,7, tehát átlagosan két alkalommal sem költözünk, míg ez a mutató az Nyugat-Európában 6, az USA-ban pedig 8. Ezekből az adatokból a magyar munkaerőpiac földrajzi rugalmatlansága rajzolódik ki. Szintén érdekes adatokat ismerhettek meg a résztvevők az ingázásra vonatkozó statisztikákból. A lakosság ingázási, azaz lakóhely és munkahely közötti napi utazási hajlandósága emelkedik, 2011-ben a lakosság 20,6%-a vállalta ezt a napi terhet, ehhez képest 2022-ben már a lakosság 29%-a járt így munkába. Így az átlagos nap 90 percnyi ingázás éves szinten 47,1 napnyi szabadidő ráfordítás, amely a munkaidőn kívüli egyéb tevékenységektől veszi el az időt. Dr. Sebők Marianna saját kutatása során vizsgálta az ingázás mentális és fizikai hatásait is korosztályos bontásban; ebből az látszik, hogy az ingázás hatására növekszik a stressz és a fáradtság mértéke. Az előadás után ismét élénk beszélgetés bontakozott ki a résztvevők és az előadó között.

Az első nap utolsó előadójaként Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője a szegénység és ennek csökkentése, illetve a közlekedési szegénység hatásairól beszélt. Elmondta, a szegénységnek nem kizárólag az egyénre van negatív hatása, de a társadalomra, a gazdaságra, az egészségügyre és környezetre is súlyos következményei vannak. A szegénység mértékét a vásárlóerő-paritáson és az éves átlagos bérszint vizsgálatával ismerhettük meg. A Egyensúly Intézet kutatása alapján Magyarországon a lakosság 10,4%-a súlyos anyagi nélkülözésben él, ami a lakosság jelentős hányadát jelenti. Érdekes és egyben szomorú adatként került bemutatásra, hogy bizonyos számítások alapján hét generáció munkája szükséges, hogy a szegénység leküzdhető legyen. A résztvevők megismerhették a 2024-es szegénységkutatás eredményeit is, amely szerint a lakosság 14%-a úgy nyilatkozott, hogy gondot okoz neki a kiadások finanszírozása a jövedelméből. A kutatás azt is megállapította, hogy az átlagosnak tekinthető életvitelhez nettó 400 ezer forintra van szükség havonta, így a magyarok egynegyede a jövedelmi viszonyai alapján szegénynek tekinthető. A közlekedési kirekesztettség kapcsán a megfizethetőség és a hozzáférhetőség faktorait emelte ki Marek Bertram, és kiemelte, hogy a menetrendek munkaidő-beosztáshoz igazítása is nagyon fontos lenne az ország peremterületein élők számára.

A második napon LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottságának tagjai, Dr. Dóbi István és Miskéri László avatták be a résztvevőket az egészséges lakókörnyezettel kapcsolatos tudnivalókba. Arra keresték a választ, hogyan lehet könnyebbé tenni az idősebb hozzátartozóink életét. Szót ejtettek a környezet akadálymentesítéséről, illetve egyéb eszközök felhasználásáról, mint például a gondosóra. 

Ezt követően a jelenlévők a mobilitással és a lakhatással kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymással. S bár több ágazatban létezik a lakhatásnak valamilyen formájú támogatása, nem minden esetben tudnak a rászorulók élni ezekkel a lehetőségekkel. A mobilitást tekintve jellemző a munkába járás költségeinek támogatása, illetve több vállalat is indít céges járatokat, amelyek a munkavállalók lakóhelye és a munkavégzés helye között közlekednek.

A rendezvény utolsó blokkjában “Lakhatási nehézségek és megoldások” címmel Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa ismertette a témában zajlott kutatásait. Magyarországon fontos a saját tulajdonú lakás megléte, a magántulajdonban lévő lakások 90% felettiek, de ez azért is van így, mert kevés az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás. A tanulmány az állami vagy az önkormányzati lakások számának növelésében látná a megoldás felé vezető utat. Ugyanakkor a szakszervezetek is tehetnének a lakhatási probléma mérsékléséért. Jelen pillanatban ezek közül a vállalatoknál a tagszervezetek által kialkudott támogatási formák rövid távon megoldást nyújthatnak. A LIGA több tagszervezeténél is vannak már ezzel kapcsolatos megállapodások, törekvések, amelyek a helyi szinten valamennyire mérsékelni tudják a lakhatás kérdéséből fakadó nehézségeket.

A beszámolót Dudás Roland és Dr. Szabó Zsura Brigitta készítették.