A szakszervezetek a jelen – május elseje elé

Mindez a szakszervezetek nemzetközi összefogásának is köszönhető. A szakszervezetek nem csak a bérekért küzdenek, a munkafeltételek általános javításáért is dolgoznak. Az, hogy az apasági szabadság megvalósulhatott, évtizedes lobbizás kellett, és a Szociális Pillér rendelkezéseinek, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv elfogadtatása.

De nem csak az apukák élete válhat könnyebbé. Egy másik irányelv, a bérek átláthatóságáról szóló abban segít, hogy a nők tisztességes béreket kapjanak, hogy csökkenjen a férfiak és a nők bérezése közötti szakadék. Ezt az irányelvet, amely már az európai szabályozás része, Magyarországnak 2026 júniusáig kell a jogrendjébe illesztenie. Ha a munkavállalók nem rendelkeznek információkkal a bérekről, tehetetlenek. Ha mindez átlátható, van esélyük. Lehetővé kell tenni a nemi alapú megkülönböztetés feltárását a cégek bérezésében. Hogy megvalósulhasson az egyenlő és egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elve.

A szakszervezetek a harcaikat nem csak a vállalatoknál, nem csak országos szinten, hanem európai és világszinten is vívják. Közösen. A tisztességes bérek és bérfelzárkóztatás céljához a minimálbér irányelv kiharcolásával kerültek közel a szakszervezetek. És ezek az eredmények a tagállami érdekegyeztetésre is kisugároznak. Az EU-s minimálbér irányelv segítségével a magyar szakszervezetek kiharcolták, hogy Magyarországon a minimálbér mértékének 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát! A magyar minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-re 14 százalékkal emelkedik.

A szakszervezetek a munkaidő csökkentése, a munka és magánélet egyensúlyának javítása, a bérfelzárkóztatás mellett a biztonságos és tisztességes munkakörülmények megteremtéséért is küzdenek. A tisztességes munkafeltételekről szóló irányelv biztosítja a munkavállalók számára a munkaszerződésük alapvető feltételeire vonatkozó egyértelmű és időben megadott tájékoztatást.

Változik a gazdaság, megváltoznak a munkafeltételek. Egyre többen nem hagyományos munkarendben, önállóan dolgoznak. Az így foglalkoztatott munkavállalókról, az úgynevezett platform-munkavállalókról szóló irányelv az Európai Unión belül 28 millió munkavállaló munkafeltételét rendezi. (Aki azt gondolja, hogy Magyarországon nincsenek ílymódon foglalkoztatottak, nagyot téved.) Az irányelv segíti a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatotti jogviszonyának meghatározását (alkalmazott vagy kényszervállalkozó?), és ez lehetővé teszi az érintetteknek, hogy élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal. Azt is, hogy a munkavállalók megtámadhassák az automatizált döntéseket.

Apropó automatizált döntések! A Mesterséges Intelligencia használata már most seregnyi munkavállaló életére van hatással. Itt is elengedhetetlen a szabályozás, hogy emberek továbbra is az ellenőrzésük alatt tarthassák az ember és gép közötti interakciót. Ebben segít az az európai rendelet, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozik.

Természetesen a szakszervezetek fő törekvése a munkavállalói jogok, a szakszervezeti párbeszéd biztosítása. Ebben a tekintetben is több olyan ajánlás, jogszabály született, amely a munkavállalók döntéshozatalba való bevonásának erősítését és a szociális partnerek közötti párbeszéd megerősítését eredményezte.

De állítsuk meg most ezt a felsorolást! A mai nap ne a mindennapok faladatainak szakmai felsorolásával teljék el! (Ha így tennénk, hasonló listát állíthatnánk össze arról, amit még nem sikerült elérni.) A mai nap ünnepeljünk, és örüljünk azoknak az eredményeknek, amelyek megszülettek, örüljünk azoknak a szabályoknak, amelyek könnyebbé teszik az életünket.

Mert a munkavállalók számára a szakszervezetek alakítják a jelent és a jövőt. Ezért küzd – a társszakszervezeteivel, tagszervezeteivel együtt – a LIGA Szakszervezetek.

Kozák László