A munkát végző ember ünnepe

Május elseje munkásünnep. De tegyünk egy pontosítást: nem a munka ünnepe, hanem a munkát végző ember ünnepe. Azé az emberé, aki munkát végez, családot is fenntart, és is tud kikapcsolódni, mert van ideje magára is. Azé az emberé, aki tud ünnepelni, mert minőségi életet él. És akitől ezáltal elvárható, hogy minőségi munkát végezzen.

A gazdasági szereplők a legtöbb fejlett országban felismerték, hogy a humán erőforrás adja a vállalkozások számára a legnagyobb hozzáadott értéket. Csak a jól képzett, önmagát folyamatosan továbbképző, megélhetésében rendezett, egészségében jó állapotú, tisztességes módon foglalkoztatott munkavállalókkal lehet hosszú távú gazdasági célokat megvalósítani.

Emellett egy egészen más követeléscsomag – az emberi jogok, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem felértékelődése, a szakszervezetek részéről a dolgozói szegénység megszüntetése és vállalati részvétel, valamint a párbeszéd fórumainak megerősítése iránti igény – szintén megerősítette, hogy fontosak legyenek a minőségi munkahelyek.

Tudjuk, hogy a minőségi munkahelyek alatt nem teljesen ugyanazt értik a munkáltatók és a munkavállalók. Fontos, az alkalmazottakra való figyelés, az emberekkel való bánás, a munkahelyi stressz csökkentése. A szakszervezetek azonban mindebbe - a megfelelő bérezésen túl - a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet, a munka-magánélet egyensúlyának betartását, a szakszervezeti képviseletet és kollektív jogok biztosítását is beleértik .

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben a tisztességes munka és a tisztességes munka menetrend négy pillérét fogalmazta meg. Ezek a munkahelyteremtés, a szociális védelem, a munkahelyi jogok és a társadalmi párbeszéd.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 140 országot vizsgáló jelentése szerint azok az országok, amelyek a 2000-es évek eleje óta a legtöbbet áldozták a jó minőségű munkahelyek létrehozására, évente átlagosan 1 százalékponttal magasabb növekedést produkáltak, mint más fejlődő és feltörekvő országok.

A munka minősége kulcsfontosságú a munka fenntarthatóvá tételében és annak lehetővé tételében, hogy a munkavállalók továbbra is motiváltak maradjanak és hosszabb ideig legyenek munkavállalók. Továbbá az is kiderült, a rossz minőségű munkahelyek összességében (a társadalmi költségeket is beleszámolva) sokkal drágábbak.

A kérdés az Európai Unió foglalkoztatási stratégiáiban is fontos szerepet játszik: az Európai Szemeszter rendszerében a tagállamok évenként kapnak kérdéseket arra vonatkozólag, hogyan tudják javítani a munkafeltételeket, a munkabiztonságot, a foglalkoztatást, és mindazokat az intézkedéseket, amelyek a minőségi munkahelyek minél nagyobb számú megteremtéséhez köthetők.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2017 decemberében megfogalmazta, mit tekint minőségi munkahelynek. A minőségi munka meghatározásának a következő jellemzőkből kell állnia:

• Megfelelő bérezés
• Munka(hely)biztonság a hagyományos foglalkoztatás-, és a szociális védelemhez való hozzáférés révén
• Egész életen át tartó tanulás lehetősége
• Jó munkakörülmények, biztonságos és egészséges munkahelyek
• Ésszerű munkaidő, a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyával
• Szakszervezeti képviselet és tárgyalási jogok

A szervezet 2020-ban tovább pontosította ezeket a követelményeket, például olyan kívánalmakkal, miszerint „a munkáltatóknak meg kell határozniuk azt a minimális óraszámot, amelyet végigdolgozva a munkavállalók biztonságos megélhetést adó nettó fizetést vihetnek haza”.

Ezzel vissza is érkeztünk a május elsejei munkásünnep egyik fő pontjához, az első május elsejék 8 órai munka követeléséhez.

Legyen 8 óra, de ez a munkavégzés biztonságos, minőségi körülmények között történjen, és ennek a munkavégzés eredményeként el lehessen tartani a munkavégző embert, valamint azokat, akikért felelős.

A szakszervezetek csak ezt tudják elfogadni; minőségi munkáért cserébe minőségi munkahelyet és életet várnak el.

Csak így lehet teljes a munkát végző ember ünnepe.

Kozák László