A nyugdíjrendszer fenntarthatósága

A LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottsága a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával kétnapos konferenciát szervezett Siófokon 2024. március 13-14-én. A konferencia színes programja keretein belül a résztvevők megvitatták a nyugdíjas társadalom helyzetét érintő kérdéseket. 

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága

A rendezvény első napját Czövek János, a LIGA Szakszervezetek társelnöke, a második napot Németh Edit, a Friedrich Ebert Stiftung tudományos munkatársa nyitotta meg. Köszöntőikben hangsúlyozták a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának fontosságát, melyet a hazai gazdasági és társadalmi változások indokolnak.

A konferencián először egy hazai, majd egy nemzetközi régiós nyugdíj körképet kaptunk, melyben szakértőink segítségével megvizsgáltuk, hogy milyen elvek és gyakorlatok alapján alakultak a nyugdíjak az elmúlt esztendőkben.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője a magyar nyugdíjrendszer számos problémájára rávilágított előadásában. Magyarországon ma minden ötödik ember 65 év feletti (forrás: 2022 Népszámlálás) és a korfánk, mely a magyar lakosság demográfiai összetételét mutatja abba az irányba mutat, hogy egyre jobban elöregszik a magyar társadalom, mely következtében a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a 2030-as évek közepére teljesen fenntarthatatlanná válik, a mindenkori aktív korosztály nyugdíjjárulék befizetései nem fogják tudni fedezni a nyugdíjak kifizetését.

A demogáfiai kilátásokat a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából a mortalitás és a fertalitás is meghatározza. Előbbinél vizsgálják a várható időtartamot. A mai 65 éves nyugdíjba vonulási korban várható élettartam Magyarországon a férfiak esetében további 13,2 év, a nőknél 17,3 év, mely hozzávetőlegesen 4 évvel elmarad az EU-s átlagtól mindkét nem vonatkozásában. (Forrás: Eurostat 2021). Mialatt azonban a várható élettartam folyamatosan növekszik, – amely a nyugdíjkifizetések számát is növeli – a fertalitási mutató csökkenő tendenciát mutat. Míg az egy nőre eső áltagos szülésszám 1950-ben 2,7 volt, ez 2023-ra 1,53-ra csökkent, a 2024. évi januári adat pedig történelmi mélypontról tanúskodik a születések számát illetően Magyarországon. A mostani folyó-finanszírozású, másnéven felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatóságához 2,1-es reprodukciós rátára lenne szükség.

A járulékbefizetők száma csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése egyértelműen a nyugdíjváromány zsugorodásához vezet, így a magyar nyugdíjrendszer sarkalatos nyugdíjreformot követel az elkövetkezendő 10 éven belül. A magyar rendszer – a demográfiai kihívások mellett – több sebből is vérzik, a nyugdíjak kiszámítása a világ 10 legbonyolultabb rendszerének egyike, melyet jellemez az átláthatatlanság, valamint az előre tervezhetőség hiánya. A nyugdíjigénylés évétől nagyban függ a nyugdíj mértéke és a szolgálati évek beszámítása sem egyenletes hazánkban. Mindemellett a nyugdíjak emelésénél csak a mindenkori infláció mértékét veszik alapul, megkerülve a nemzetgazdasági átlagbér növekedését, ami a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet: az olló az aktívak és a nyugdíjasok között egyre inkább nyílik, az átlagnyugdíj Magyarországon az átlagbérek kb 46%-át teszi ki.

Egy korszerű, méltányos nyugdíjrendszer megalapozásához szakértőnk számos jó példát hozott az EU más tagállamaiból, például a fenntarthatóság alapjai lennének az állami nyugdíj mellett a foglalkoztatói nyugdíj (munkanyugdíj munkavállalói és munkáltatói befizetésekből) és egy közvetlen állami juttatással ösztönzött privát nyugdíj előtakarékosság.

Másik előadónkkal, dr. Mayer Lajossal, a Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetségének volt elnökével nemzetközi nyugdíj kitekintést tettünk. Megtudtuk, hogy a Mercer amerikai tanácsadó cég 50 országon végzett 2023-as kutatása alapján Hollandiában élvezhetik az állampolgárok a világ legjobb nyugdíjrendszerét, de a dobogó többi helyén is európai ország végzett, második helyen Izland, harmadik helyen pedig Dánia. Európában Luxemburg fizeti a legtöbb pénzt nyugdíjasainak, átlagosan a helyi statisztikák szerint 1,1 és 1,5 millió forint közötti összeget kapnak havonta, ami globálisan is a legmagasabb. A nyugdíjak vásárlóereje szerint nem sokkal van lemaradva Európában Ausztria, Izland és Dánia sem Luxemburgtól.

Mayer.jpg [sm-300]

Magyarország messze van az élmezőnytől, annak ellenére, hogy több tízezer magyar nyugdíjas kap havonta több mint 500 ezer forintot, illetve 25.000 hazai nyugdíjasunk kap 1 millió Ft feletti nyugdíjat. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ami a minimális nyugdíjak összegét illeti, mely valóban a magyar nyugdíjasok jelentős hányadát teszi ki, még kelet-európai összehasonlításban is a sereghajtók vagyunk. Magyarország nehezen veszi fel a versenyt a gazdaságilag jóval fejlettebb nyugat-európai országokkal, például Ausztriában 3,7-szer magasabb az átlagnyugdíj, mint nálunk. Több más országgal ellentétben Magyarországon nem létezik foglalkoztatói nyugdíjpillér, a leginkább jellemző jövedelemkiegészítési módot a saját megtakarítások jelentik. Magyarországon napjainkban kb. 1,6 millió ember rendelkezik nyugdíjbiztosítással, nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal.

Dobi.jpg [sm-300]

A konferencia első napját dr. Dóbi István, a LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottságának tagja, a Magyar Orvosok Szakszervezetének delegáltja zárta, aki hasznos tanácsokat adott a résztvevőknek, hogyan tudnak aktívak maradni mentálisan és hogyan őrizhetik meg fizikai frissességüket. A doktor úr részletesen kitért az egyes szűrővizsgálatok fontosságára.

Hegyesiné.jpg [sm-300]

A konferencia második napján arra kerestük a válaszokat, hogyan lehet időskorban megőrizni a szellemi és fizikai aktivitást, s milyen ereje van a közösségben való részvételnek a nyugdíjasok kiegyensúlyozott életvitelének megőrzése szempontjából. Dr. Hegyesiné Dr. Orsós Éva, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetségének elnöke bemutatta szervezete munkájának hatását a hazai időspolitikára. Programjukban az időskori oktatás, üdültetés, szabadidő szervezés, szakmai és művészeti műhelymunka, memória tréning programok szervezése és számos más nyugdíjasok életét segítő program rámutatott arra, hogy milyen fontos a közösséghez való tartozás, annak megtartó ereje, melyből a jelenlévő szakszervezetek képviselői is ihletet meríthettek nyugdíjas tagjaik aktív társadalmi részvételének erősítésére.

Lux 2.jpg [sm-300]

Zárásként a munkahelyi és szakszervezeti utánpótlást segítő generációk közötti együttműködés építéséhez járultunk hozzá, új ötleteket és lendületet kapva szakszervezeti aktivitásunkhoz. Dr. Lux Judit, egyetemi oktató „Boomerek és Zoomerek” című előadásával a különböző generációk (Veteránok, Baby-Boomerek, X,Y,Z és Alfa generáció) sajátosságainak és értékeinek bemutatásán keresztül adott iránytűt a különböző generációk hatékonyabb együttműködéséhez. Az elhangzottak tanulságait a résztvevő aktív és nyugdíjas tagjaink a nyugdíjas társadalom érdekvédelmének szolgálatába állítva hasznosíthatják szakszervezetei munkájuk során.

Czövek János, a LIGA társelnöke megköszönte a Friedrich Ebert Stiftung anyagi és szakmai támogatását a rendezvény kapcsán, valamint az évtizedek óta tartó szakszervezeti együttműködést konföderációnkkal.

H.A.

(A címlapképen Farkas András nyugdíjszakértő és Czövek János a LIGA Szakszervezetek társelnöke)