A nyugdíjrendszer fenntarthatósága

A rendezvény első napját Czövek János, a LIGA Szakszervezetek társelnöke, a második napot Németh Edit, a Friedrich Ebert Stiftung tudományos munkatársa nyitotta meg. Köszöntőikben hangsúlyozták a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának fontosságát, melyet a hazai gazdasági és társadalmi változások indokolnak.

A konferencián először egy hazai, majd egy nemzetközi régiós nyugdíj körképet kaptunk, melyben szakértőink segítségével megvizsgáltuk, hogy milyen elvek és gyakorlatok alapján alakultak a nyugdíjak az elmúlt esztendőkben.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője a magyar nyugdíjrendszer számos problémájára rávilágított előadásában. Magyarországon ma minden ötödik ember 65 év feletti (forrás: 2022 Népszámlálás) és a korfánk, mely a magyar lakosság demográfiai összetételét mutatja abba az irányba mutat, hogy egyre jobban elöregszik a magyar társadalom, mely következtében a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a 2030-as évek közepére teljesen fenntarthatatlanná válik, a mindenkori aktív korosztály nyugdíjjárulék befizetései nem fogják tudni fedezni a nyugdíjak kifizetését.

A demogáfiai kilátásokat a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából a mortalitás és a fertalitás is meghatározza. Előbbinél vizsgálják a várható időtartamot. A mai 65 éves nyugdíjba vonulási korban várható élettartam Magyarországon a férfiak esetében további 13,2 év, a nőknél 17,3 év, mely hozzávetőlegesen 4 évvel elmarad az EU-s átlagtól mindkét nem vonatkozásában. (Forrás: Eurostat 2021). Mialatt azonban a várható élettartam folyamatosan növekszik, – amely a nyugdíjkifizetések számát is növeli – a fertalitási mutató csökkenő tendenciát mutat. Míg az egy nőre eső áltagos szülésszám 1950-ben 2,7 volt, ez 2023-ra 1,53-ra csökkent, a 2024. évi januári adat pedig történelmi mélypontról tanúskodik a születések számát illetően Magyarországon. A mostani folyó-finanszírozású, másnéven felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatóságához 2,1-es reprodukciós rátára lenne szükség.

A járulékbefizetők száma csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése egyértelműen a nyugdíjváromány zsugorodásához vezet, így a magyar nyugdíjrendszer sarkalatos nyugdíjreformot követel az elkövetkezendő 10 éven belül. A magyar rendszer – a demográfiai kihívások mellett – több sebből is vérzik, a nyugdíjak kiszámítása a világ 10 legbonyolultabb rendszerének egyike, melyet jellemez az átláthatatlanság, valamint az előre tervezhetőség hiánya. A nyugdíjigénylés évétől nagyban függ a nyugdíj mértéke és a szolgálati évek beszámítása sem egyenletes hazánkban. Mindemellett a nyugdíjak emelésénél csak a mindenkori infláció mértékét veszik alapul, megkerülve a nemzetgazdasági átlagbér növekedését, ami a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet: az olló az aktívak és a nyugdíjasok között egyre inkább nyílik, az átlagnyugdíj Magyarországon az átlagbérek kb 46%-át teszi ki.

Egy korszerű, méltányos nyugdíjrendszer megalapozásához szakértőnk számos jó példát hozott az EU más tagállamaiból, például a fenntarthatóság alapjai lennének az állami nyugdíj mellett a foglalkoztatói nyugdíj (munkanyugdíj munkavállalói és munkáltatói befizetésekből) és egy közvetlen állami juttatással ösztönzött privát nyugdíj előtakarékosság.

Másik előadónkkal, dr. Mayer Lajossal, a Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetségének volt elnökével nemzetközi nyugdíj kitekintést tettünk. Megtudtuk, hogy a Mercer amerikai tanácsadó cég 50 országon végzett 2023-as kutatása alapján Hollandiában élvezhetik az állampolgárok a világ legjobb nyugdíjrendszerét, de a dobogó többi helyén is európai ország végzett, második helyen Izland, harmadik helyen pedig Dánia. Európában Luxemburg fizeti a legtöbb pénzt nyugdíjasainak, átlagosan a helyi statisztikák szerint 1,1 és 1,5 millió forint közötti összeget kapnak havonta, ami globálisan is a legmagasabb. A nyugdíjak vásárlóereje szerint nem sokkal van lemaradva Európában Ausztria, Izland és Dánia sem Luxemburgtól.

Magyarország messze van az élmezőnytől, annak ellenére, hogy több tízezer magyar nyugdíjas kap havonta több mint 500 ezer forintot, illetve 25.000 hazai nyugdíjasunk kap 1 millió Ft feletti nyugdíjat. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ami a minimális nyugdíjak összegét illeti, mely valóban a magyar nyugdíjasok jelentős hányadát teszi ki, még kelet-európai összehasonlításban is a sereghajtók vagyunk. Magyarország nehezen veszi fel a versenyt a gazdaságilag jóval fejlettebb nyugat-európai országokkal, például Ausztriában 3,7-szer magasabb az átlagnyugdíj, mint nálunk. Több más országgal ellentétben Magyarországon nem létezik foglalkoztatói nyugdíjpillér, a leginkább jellemző jövedelemkiegészítési módot a saját megtakarítások jelentik. Magyarországon napjainkban kb. 1,6 millió ember rendelkezik nyugdíjbiztosítással, nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal.

A konferencia első napját dr. Dóbi István, a LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottságának tagja, a Magyar Orvosok Szakszervezetének delegáltja zárta, aki hasznos tanácsokat adott a résztvevőknek, hogyan tudnak aktívak maradni mentálisan és hogyan őrizhetik meg fizikai frissességüket. A doktor úr részletesen kitért az egyes szűrővizsgálatok fontosságára.

A konferencia második napján arra kerestük a válaszokat, hogyan lehet időskorban megőrizni a szellemi és fizikai aktivitást, s milyen ereje van a közösségben való részvételnek a nyugdíjasok kiegyensúlyozott életvitelének megőrzése szempontjából. Dr. Hegyesiné Dr. Orsós Éva, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetségének elnöke bemutatta szervezete munkájának hatását a hazai időspolitikára. Programjukban az időskori oktatás, üdültetés, szabadidő szervezés, szakmai és művészeti műhelymunka, memória tréning programok szervezése és számos más nyugdíjasok életét segítő program rámutatott arra, hogy milyen fontos a közösséghez való tartozás, annak megtartó ereje, melyből a jelenlévő szakszervezetek képviselői is ihletet meríthettek nyugdíjas tagjaik aktív társadalmi részvételének erősítésére.

Zárásként a munkahelyi és szakszervezeti utánpótlást segítő generációk közötti együttműködés építéséhez járultunk hozzá, új ötleteket és lendületet kapva szakszervezeti aktivitásunkhoz. Dr. Lux Judit, egyetemi oktató „Boomerek és Zoomerek” című előadásával a különböző generációk (Veteránok, Baby-Boomerek, X,Y,Z és Alfa generáció) sajátosságainak és értékeinek bemutatásán keresztül adott iránytűt a különböző generációk hatékonyabb együttműködéséhez. Az elhangzottak tanulságait a résztvevő aktív és nyugdíjas tagjaink a nyugdíjas társadalom érdekvédelmének szolgálatába állítva hasznosíthatják szakszervezetei munkájuk során.

Czövek János, a LIGA társelnöke megköszönte a Friedrich Ebert Stiftung anyagi és szakmai támogatását a rendezvény kapcsán, valamint az évtizedek óta tartó szakszervezeti együttműködést konföderációnkkal.

H.A.

(A címlapképen Farkas András nyugdíjszakértő és Czövek János a LIGA Szakszervezetek társelnöke)