Foglalkoztatáspolitikai tanfolyam Miskolcon

A résztvevőket üdvözölte, majd a munkaügyi kapcsolatokról, a foglalkoztatáspolitikai kihívásokról és a jogszabályváltozásokról tartott előadást dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Elmondta, a munkaügyi kapcsolatok célja az érdekek egyeztetése a munkavállalók és a munkáltatók, képviseleti és érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között. Hangsúlyozta, a munkaerőpiac szereplőinek eltérő érdekei vannak, a munkaadó érdeke a profit, a hatékonyság, a munkavállalóé a bér növelése és a jobb munkakörülmények elérése. A munkaügyi kapcsolatok célja a két fél álláspontját közelítve a megegyezés. Hangsúlyozta, minderre a közelmúlt gyakorlatából több jó példát is fel lehet hozni, amelyek akár a Covid 19 hatásainak csökkentésében, akár a bértámogatások vagy a minimálbérek emelésében öltött testet.

Mészáros Melinda a hazai munkaerőpiac általános helyzetét is elemezte, és szólt a munkavállalókat érintő szabályozásban történt 2024. évre vonatkozó változásokról is. Ilyen például Mt. 122.§(4a) bekezdése, amely szerint a gyermekek után járó pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, a képernyő előtti munkavégzés során megszűnő 6 órás időkorlát, illetve a 2024. szeptember 1-jétől megszűnő kötelező munkavállalói alkalmassági vizsgálat.

A LIGA Szakszervezetek elnökét dr. Lajtai György közgazdász követte, aki a bérhelyzetről, a 2024-es bérek alakulásáról tartott előadást. Előadásának kulcskérdése az volt, mennyiben kompenzálják a béremelések az inflációt. Szólt az adatok és az adatbázisok használatáról a bértárgyalások előtt, és konkrét példákat mondott arra, milyen típusú adatokat lehet kérni a munkáltatótól.

A hazai bérhelyzetet elemezve vázolta, 2023 első félévében a bértömeg emelkedése a legtöbb gazdasági szektorban meghaladta a bruttó eredmény növekedését, a hozzáadott értéken belüli bér arány tehát hosszú idő után nőtt, ám ez nem változtatott azon, hogy a reálbér még mindig csökken.

Március 7-én A pénzügyi és cafetéria változások témakörével kezdődött a tanfolyam. Árkovics István, a LIGA Szakszervezetek gazdasági elnöke összefoglalta, mit kell a tagszervezeteknek tudni az adómentes szakszervezeti juttatásokról. Elmondta, a szakszervezetek a vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, és működésük során nagy szerepet játszanak a szakszervezeti tagoknak nyújtott juttatások. Fontos megállapítani azt, hogy az adott juttatás után keletkezik-e adókötelezettség, vagy sem. Ha nem, akkor is meg kell állapítani, hogy a juttatás esetleg béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként, vagy jövedelemként adózik-e, hiszen adott esetben más lehet az adóvonzata. Árkovics István ezek után részletezte, hogy a szakszervezetek számára melyek azok a megoldások, amelyek a munkavállalók számára a leginkább előnyösek.

Balázs Norbert a LIGA Szakszervezetek szolgáltatási referense Mit adhat a szakszervezet? címmel a szervezés és szolgáltatások kapcsolatát elemezte. Bemutatta a LIGA Szakszervezetek tagjai által elérhető szolgáltatásokat. Elmondta, 2006-ban hozták létre a szolgáltatások rendszerét, amelyet LIGA-kártyával lehet igénybe venni. Például olyan biztosítást szerveznek a tagok számára, amely jóval kedvezőbb, mint az egyéni biztosítási árak, mivel általában a biztosító kárközösségként tekint a csoportos biztosítottakra. Balázs Norbert beszélt a LIGA kártyák rendszeréről és a kártyák érvényesítési kérdéseiről is. Kérte, hogy a résztvevők juttassák el az igényeiket, milyen szolgáltatóval szeretnének szerződést kötni, bárhol is működjön az illető vállalkozás az országban.

Ezt követően a Gránit Bank tájékoztatóját hallgatták meg a résztvevők, majd a szolgáltatások és a szervezés kérdései kerültek terítékre a LIGA Akadémia Alapítvány által szervezett találkozón.

k.l.