Alaptörvény-ellenes a szakszervezetek közötti észszerűtlen különbségtétel
2023. szeptember 27-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette A munka törvénykönyvéről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az a szakszervezet, amelynek a taglétszáma csak a kollektív szerződés megkötése után éri el a munkavállalók tíz százalékát, a kollektív szerződés módosítását célzó tárgyaláson szavazati jog helyett csupán tanácskozási joggal vehet részt.
Az Alkotmánybíróság nyári ítélkezési szünet utáni első teljes ülésének napirendjére került egy bírói kezdeményezés, amely szerint A munka törvénykönyvének egyik rendelkezése sérti a szakszervezeti jogokat.
A Fővárosi Törvényszék munkaügyi bírója azért függesztette fel az előtte folyamatban lévő eljárást, és fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint A munka törvénykönyvének 276. § (8) bekezdése sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt önkényes megkülönböztetés tilalmát. A támadott rendelkezés lényege:
AZ A SZAKSZERVEZET, AMELYNEK A TAGLÉTSZÁMA CSAK A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE UTÁN ÉRI EL A MUNKAVÁLLALÓK TÍZ SZÁZALÉKÁT, A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁT CÉLZÓ TÁRGYALÁSON SZAVAZATI JOG HELYETT CSUPÁN TANÁCSKOZÁSI JOGGAL VEHET RÉSZT.
A bíróság szerint ez a szabályozás alkotmányos indok nélkül, szükségtelenül és aránytalanul hátrányosan különbözteti meg a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességet szerzett szakszervezeteket. Az inkriminált rendelkezés miatt az alapügyben felperes szakszervezet szinte teljesen kiszorul a kollektív szerződés és rajta keresztül a munkafeltételek alakításából, noha az ahhoz szükséges felhatalmazással (taglétszámmal) rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság szerda este közzétett határozatában (előadó alkotmánybíró: Hörcherné Marosi Ildikó) osztotta a munkaügyi bíró álláspontját. A döntés indoklása szerint a kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás figyelmen kívül hagyja a kollektív szerződés
- alapvető jellegzetességeit (rugalmasság, aktualizálhatóság),
- rendeltetését (a munkáltató és a munkavállalók érdekeinek megfelelő megállapodás), valamint
- normatív jellegét (a kollektív szerződés érinti a munkáltató összes munkaviszonyban álló munkavállalóját).
Mivel a támadott szabályozás nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó követelménynek, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szövegrészt, továbbá elrendelte a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát minden folyamatban lévő perben. A határozathoz Márki Zoltán és Patyi András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
index.hu
