Esélyegyenlőségi tanfolyam Kecskeméten

A rendezvényen 38 fő vett részt az ország különböző részeiből képviselve mind a verseny, mind a közszféra dolgozóit. A köszöntőt követően Gregor Anikó az ELTE szociológusa „A koronavírus hatása az esélyegyenlőségre” című előadását tartotta meg. Ezen belül szó esett az úgynevezett gondoskodási válságról és ennek a koronavírussal kapcsolatos összefüggéseiről. A résztvevők olyan új, bár mindannyiunk életet befolyásoló fogalmakkal ismerkedhetett meg, mint a gondoskodási deficit, mely a munkavállalók elvonását jelenti a családi gondoskodási feladatoktól, főként az idősgondozástól. Megdöbbentő volt hallani, hogy a 65 év feletti lakosság egyharmada szorul a hétköznapi tevékenységek ellátásában mások segítségére. Ebből az is kitűnik, hogy az éppen nyugdíjba vonult lakosság milyen mértékben „elhasználódik”, kimerül a munkaerő-piacon eltöltött évek alatt és milyen súlyos következményekhez vezet a rendszeres regeneráció hiánya.

A koronavírus hatásait tekintve több aspektusból is bemutatta, hogy a járvány milyen hatásokkal volt a munka világára és a hétköznapjainkra. Ezzel összefüggésben kiderült, hogy a pandémia csúcsán oly sokat emlegetett munkavégzési forma, a távmunka, mégsem nem tekinthető olyan elterjedtnek, mint amennyire sűrűn szó esett róla. Jól mutatja ezt, hogy a legmagasabb aránya a távmunkát végzőknek mindösszesen 17% volt és főként a fővárosban élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező nőknek volt alkalma otthonról munkát végezni.  Az előadó bemutatta „Az Egyenlőtlenségek alakulása a koronajárvány idején Magyarországon” című  kutatást is, melynek elkészítésében társszerzőként vett részt a Friedrich Ebert Stiftung megbízásából. Rámutatott arra, hogy bizonyos társadalmi csoportokat anyagilag súlyosan érintett a járvány által kialakult gazdasági helyzet és közölük is kiemelkednek az egyedülálló szülők. Esetükben tízből kilencen arról számoltak be, hogy anyagi gondjaik súlyosbodtak. A munkahely elvesztése miatti félelem elsősorban az ipari szektorban dolgozó nőket érintette. A közoktatásban foganatosított korlátozások miatti napközbeni gyermekellátás és az iskolások esetében az online oktatás megoldása óriási terhet jelentett a szülők és elsősorban a nők számára. Az előadó felhívta a figyelmet a rugalmas munkaidőre, a rugalmas szabadságolásra és a rugalmas munkavégzési helyszínre vonatkozó elvekre. Ezek együttesen elősegíthetik, hogy a munkavállaló a családi kötelezettségek ellátása mellett is képes legyen a munkáját ellátni, vagy éppen fordítva nézve: a munkája mellett legyen lehetősége a családi feladatok is elvégezni.

A rendezvény második szakaszában a résztvevők interaktív formában vehettek részt esélyegyenlőségi területekre kiterjedő érzékenyítésen. Majd két előadást hallhattunk. Az elsőt Hangonyi Adrienn tartotta, mely az Európai Szociális Pillérről szólt. Ezen belül hangsúlyos volt az esélyegyenlőség és az oktatáshoz való hozzáférés fontossága, a méltányos munkafeltételek, a szociális és befogadó társadalom. Az előadás végén megismerhettük az Európai Unió 2030-as célkitűzéseit:

·        a foglalkoztatottságra vonatkozóan a 20 és 64 év közötti korosztályhoz tartozó lakosság legalább 78%-a alkalmazásban álljon;

·        a teljes felnőtt lakosság 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben és

·        15 millióval kevesebb ember legyen kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyének.

Ezt követően dr. Szabó-Zsura Brigitta mutatta be a LIGA Szakszervezetek Esélyegyenlőségi Bizottságát és annak eddigi tevékenységét. Mint kiderült volt olyan a résztvevők között, aki már a korábbi Tagozati formában történő működés idején is nyomon követte a munkát és részt vett a rendezvényeinken több alkalommal is 2009 óta. Ezt követően az előadó röviden ismertette az esélyegyenlőséget érintő legfontosabb aktuális nemzetközi normákat. Többek között szóba került a 2019/1158 számú EU irányelv, melynek célja a szülők és a gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása. Az irányelv átültetésére a tagállamoknak augusztus 2-ig van módjuk. A szabályozás legfőbb célkitűzései:

·        10 nap fizetett szabadság az apák számára;

·        4 hónap szülői szabadság, melyből 2 hónap át nem ruházható a szülők között;

·        évente legalább 5 nap gondozói szabadság;

·        vis maior távollét a munkahelyről és 

·        rugalmas munkavégzési lehetőség a szülők és gondozók számára.

Szóba került a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által 2019-ben elfogadott C 190 számú egyezmény a munkahelyi erőszak és zaklatás visszaszorításáról. Hazánk egyelőre nem csatlakozott ehhez a normához, de nagy jelentőséggel bír a munka világát érintő abúzusok elismerésének és kezelésének területén.  Fontos, hogy a ratifikáló országok számára olyan nemzeti jogszabályok megalkotását írja elő, amelyek meghatározzák, tiltják és megelőzik a nemi alapú munkahelyi erőszakot és zaklatást. A munkáltatóktól pedig aktív szerepvállalást vár el a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzésében és kezelésében.

Egy másik igen fontos irányelv-tervezet is ismertetésre került. Ez pedig a 2021-ben bemutatott bértranszparenciát előmozdító javaslat, melynek célja a bérek átláthatósága által a nemek közötti bérszakadék csökkentése.  A tervezet legfontosabb célkitűzései: az álláskeresők tájékoztatása a bérezésről; az azonos munkát végző munkavállalók bérszintjének megismeréséhez való jog, illetve meghatározott munkavállalói létszám fölött a vállalkozások kötelesek lesznek rendszeres bérauditot készíteni az egyes munkakörökre vonatkozóan férfi és női bontásban.

Az első nap zárásaként dr. Kéri Ádám ügyvéd adott iránymutatást a résztvevőknek a 2003. évi CXXV. törvény szabályozásának alkalmazásáról, mely az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól. Mivel a gyakorlatban sok esetben nehézséget okoz a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés felismerése, emiatt az előadó konkrét gyakorlati példákon keresztül mutatta be ezt a területet. Kitért arra is, hogy mely esetekben beszélhetünk a diszkrimináció megvalósulásáról és milyen feltételek teljesülése szükséges hozzá. Amennyiben pedig valaki hátrányos megkülönböztetés áldozatául esik, akkor milyen lehetőségei vannak a sérelem orvoslására. Dr. Kéri Ádám külön kitért az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati megközelítésére és a szakszervezeti tisztségviselők védelmére. Ezek után a GDPR oldaláról közelítve szó esett a személyes és üzleti adatok kezeléséről és szakszervezetek általi adatkérés feltételeiről.

A második napon a résztvevők az Esélyegyenlőségi Bizottság három tagjának előadásait hallgathatták meg.  Ezek célja a LIGA Szakszervezetek egyes tagszervezetei által kötött kollektív érvényű megállapodások bemutatása volt. Elsőként Gál Zsuzsanna a Postás Szakszervezet képviseletében ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek célja a vállalaton belüli esélyegyenlőség előmozdítása. Az előadó elmondta, hogy az etikai kódex és az esélyegyenlőségi terv együttesen járul hozzá ahhoz, hogy a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók jogai érvényesüljenek. Ezen kívül egy alapítványon keresztül is segítséget nyújtanak az érintett csoportok számára. Gál Zsuzsanna kitért arra, hogy volt olyan eset a cégnél, amikor egy munkavállaló hátrányt szenvedett és a jogsérelem orvoslása érdekében a korábbi Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely előtt meg is nyert az eljárást. Szó esett a COVID okozta nehézségek kezeléséről is.

A következő előadást Nagy Sándor a DÉMÁSZ Szakszervezet képviselője tartotta, aki bemutatta a szakszervezete által eddig elért eredmények esélyegyenlőséget elősegítő vonatkozásait. Ezek közül kiemelkedik a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára biztosított plusz juttatás. Ennek az intézkedésnek a pozitív hatásait mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról kiemelte. Elmondta, hogy a pandémiás időszakban több intézkedéssel segítették a munkavállalókat. Ezen kívül a résztvevők megismerhették azokat a juttatásokat, amelyek a családosok számára biztosítottak.

A harmadik előadó Méhes Zsolt volt a Fővárosi Vízművek Szakszervezetétől. Az előadásból megtudhattuk, hogy az üzemi tanács és a munkáltató milyen jóléti célú pénzeszközökről állapodott meg és ezek, hogyan járulnak hozzá a vállalaton belüli egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Ezen kívül etikai kódex is biztosítja a diszkrimináció mentes munkafeltételeket és az esélyegyenlőség megvalósulását is.

A rendezvény lezárásaként az elhangzottak összegzése érdekében egy workshopra került sor. Ennek során a résztevevők egymást váltva oszthatták meg véleményüket azzal kapcsolatosan, hogy milyen tárgyalási technikák váltak be számukra az elért eredményekhez vezető úton. Továbbá megoszthatták egymással, hogy milyen hasznos információval gazdagodtak és melyek azok az intézkedések, amelyek átültetését saját munkahelyükön is kezdeményezni fogják. Az elhangzott vélemények közül ki kell emelnünk annak az igényét, hogy a résztvevők a rendezvény lezárását követően szeretnék „utókövetni” egymás munkáját és adott esetben folytatni a megkezdett információcserét. Hangsúlyozták a hozzászólók, hogy nagyon hasznosnak tartották azt az információt, hogy van olyan munkáltató, aki a megváltozott munkaképességűeket külön juttatásban részesíti. Ezen túl a fiatal munkavállalók toborzása és szakszervezti munkába történő bevonása is fontos területnek minősül. Több résztvevő is bemutatta az általuk használt módszereket erre vonatkozóan. Az ezen a területen folyó munka összegzéseként a legfontosabb feladatként az került megfogalmazásra, hogy elengedhetetlen a digitális térben történő jelenlét, hogy az ott kommunikáló generációt el tudjuk érni. Szintén a jó gyakorlatok közül emelték ki a kollégák, hogy érdemes az esélyegyenlőséget előmozdító kérdésekről úgy tárgyalni a munkáltatóval, hogy az nem kizárólag a munkavállalói oldalnak kedvez hiszen az egyenlőséget növelő intézkedések a vállalat jó hírnevét is erősitik. Az ifjúság témája mellett pedig az elöregedő társadalom problémája kapcsán szó esett a szakszervezetek szerepéről, mint olyan társadalmi kapocs, amely biztosítja, hogy a nyugdíjas évek során sem marad egyedül a korábbi munkavállaló. A szakszervezetek összekötő szerepet biztosíthatnak az aktív munkásévek és a nyugdíj időszaka között. Ezen kívül források bevonásával, akár szociálisan is segítséget nyújthat a tagságon belül ennek a korosztálynak.

Az résztvevők értékelési alapján a rendezvény sikeres volt és a jövőben is szívesen részt vesznek hasonló eseményen.

Algyő, 2022. június 2.                                                                                            dr. Szabó-Zsura  Brigitta