Folytatódnak a munkavédelmi vizsgálatok az építőiparban

Tekintettel arra, hogy még mindig az építőipar az az ágazat, amelyben a legtöbb súlyos vagy halálos baleset bekövetkezik, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2021. évi célvizsgálati ütemtervében továbbra is hangsúlyosan szerepel az ágazat ellenőrzése.

Folytatódnak a munkavédelmi vizsgálatok az építőiparban

A 2019-ben kezdődő, és 2020-ban is folytatódó munkavédelmi célvizsgálatok eredményeként csökkent az építőipari ágazatban a munkabalesetek, azon belül is a halálos kimenetelű balesetek száma. A személyi sérülések a munkavédelmi szabályok hiánytalan betartásával, betartatásával megelőzhetők lennének. 

Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata során főbb vizsgálati szempontok:

Általános követelmények

-Tartottak-e munkavédelmi képviselő választást annál a munkáltatónál, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább húsz fő? [Mvt.70/A. § (1) bekezdés a) pontja]

-Az ellenőrzött munkaterületen koordinátort foglalkoztattak-e? [4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (2) bek.]

-Az építési tevékenységhez készült-e biztonsági és egészségvédelmi terv? [R. 4. §]

-Az építési tevékenységhez készült biztonsági és egészségvédelmi terv minden munkarészre kiterjedt-e? [R. 6. § (2) bek. b.) pont]

-Az építési tevékenységhez készült biztonsági és egészségvédelmi terv aktualizálása megtörtént? [R. 6. § (2) bek. b.) pont]

-Az előzetes bejelentést megküldték a Kormányhivatal Illetékes Járási Hivatala részére? [R. 5. § (1) bek.]

-Az építési területet bekerítették, az illetéktelenek bejutását megakadályozták? [R. 8. § e) pont, 4. sz. melléklet I. fejezet 18.1. pont]

-Az ellenőrzött munkáltató kijelölt-e az általa foglalkoztatott munkavállalói csoportnak irányítót? [Mvt. 51. § (4) bek.]

-A kijelölt irányító a munkahelyen tartózkodott-e az ellenőrzés idején? [Mvt. 51. § (4) bek.]

-Az ellenőrzött munkáltató biztosított-e minden munkavállalójának az építés-kivitelezési munkaterületen megfelelő védősisakot? [Mvt. 42. § b) pont; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.1.] A védősisak lejárati idejét is vizsgálni kell. Olyan munkavégzésnél, ahol leeshet a sisak a munkavállaló fejéről, az állszíj használata is kötelező.

- A munkavállalók használták-e a részükre biztosított védősisakot? [Mvt. 42. § b) pont; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.1. pont]

- Az út- vagy közműépítési, fenntartási, munkát végző munkavállalók részére biztosították-e a jól láthatósági mellényt? [20/1984. (XII. 21.) KM 10. § (9) bek.]

- Ivóvíz ellátás

-Minden munkavállaló részére biztosított-e megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelel minőségű ivóvíz? [Mvt. 24. § a) pont; R 4. sz. melléklet I. fejezet 18.2. pont]

- Szociális helyiségek

-Biztosított-e a munkavállalók számára könnyen elérhető megfelelően felszerelt pihenőhelyiség, vagy tartózkodó? [Mvt. 24. § b) pont; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 15. pont]

- Az építési területen a munkavállalók számára rendelkezésre áll-e megfelelő illemhely? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 14.3. pont]

- Egészséget nem károsító klíma. Védőital juttatás. Meleg környezetben végzett munka: ha a klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, vagy szabadtéren a napi középhőmérséklet 3 egymást követő napon 25 °C feletti. [Mvt. 33. §, 34. §; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 7. pont]

- Biztosított-e a megfelelő folyadékpótlás meleg környezetben történő munkavégzésnél a jogszabályban előírt mennyiségben és feltételek mellett?

- Munkahelyi elsősegélynyújtás

- Biztosított-e a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi feltételei? [Mvt. 46. §; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 13. pont]

- A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi feltételei biztosítottak? [Mvt. 46. §; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 13. pont]

- A veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása

- Használnak-e veszélyes anyagot/keveréket a munkaterületen?

- Amennyiben használnak, a veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása megoldott? [R. 10. § e) pont; 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 15. § (2) bek., 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 6. § (2) bek.]

- Amennyiben használnak, tárolnak-e veszélyes anyagot/keveréket eredetileg élelmiszer tárolásra gyártott edényzetben? [Kbtv. 14. § (5) bek.]

- Magasban végzett munkák követelményei (építőmesteri és szakipari munkák esetén is)

- A szabadba vezető falnyílásokat, magasban lévő munkaszinteket ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1. – 5.4., 5.9. és 14.1. pontok] A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg.

- A födémnyílásokat ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1. – 5.4., 5.9. és 14.1. pontok]

- Az épület homlokzatán elhelyezett kidugó állványokat ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [Mvt. 28. § (2) bek., R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1. – 5.4., 5.9. és 14.1. pontok] A kidugóállvány az épület homlokzati síkja elé kinyúló konzolos gerendákra van ráépítve.

- Lapos, vagy alacsony hajlású (20o alatti) tetők esetében – ha a munkavégzés helyszíne a szintkülönbségszélétől 2,0 m-nél távolabb volt, védőkorlát helyett a kétméteres határvonalra 3 jelzőkorlátot elhelyeztek-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.8. és 14.4. pontok] Ha a munkavégzés helye a szintkülönbség szélétől számított 2,0 m-en túl volt, és a födémszélen védőkorlát nem volt elhelyezve, akkor a jelzőkorlát a veszély jelzésének a szabályos módja. A jelzőkorlát figyelmeztet a leesés veszélyére. (Jelzőszalag nem fogadható el!) Ide értendőek az építés alatt álló épület födémszintjei is, amennyiben nincs kiépítve védőkorlát.

- Ha a leesés elleni védelemül szolgáló kollektív védelem kialakítására nem volt mód, akkor, elegendő számú egyéni védőeszközt biztosított-e a munkáltató? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2., III. fejezet 5.2., 5.3. 14.1., 14.3., 14.4. pontok] Leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszközként a munkaöv nem fogadható el, csak a testhevederzet, a zuhanásgátló, és a rögzítő kötél együttesen.

- Leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz használatának szükségessége esetén előzetesen kijelölte-e, vagy kialakította-e a munkáltató azokat a kikötési pontokat (teherhordó szerkezeteket), ahová a munkavállaló a védőeszközt rögzíteni tudja? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2., III. fejezet 14.8. pontok]

- A munkavállalók részére biztosított valamennyi leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz biztosította-e a munkavállalók számára a védelmet? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2., III. fejezet 14.8. pontok] Vizsgálni kell, hogy a testhevederen „Y” kialakítású-e a rögzítő kötél, vagy 2 db rögzítő kötelet alkalmaznak az ún. átkötéshez, esetleg „futókötél” van kihúzva, valamin a kikötési pontok kijelölésre, kialakításra kerültek.

- A munkavállalók rendeltetésszerűen használták-e a részükre biztosított leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszközt? [Mvt. 42. § b) pont, 60. § (1) bek. b) pont]

- A magasban lévő munkaszint megközelítésére megfelelő munkaeszközt biztosított-e a munkáltató? [R. 4. sz. melléklet I. fejezet 1.3., 10.2., III. fejezet 6.4., 6.16.2., 6.18., valamint a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 55. § - 58. §]

Állványok biztonságos kialakításának követelményei

Fa létraállvány: Falétrák felhasználásával készített munkaállvány, amelynek egy-egy munkaszintje 2- 3- palló szélességű. - MSZ 13010:2012 szabvány 3.4. pontja.

Csőállvány: Fémcsövek felhasználásával készített, kis tömegű anyag megtartására alkalmas, rendeltetésszerűen szétszerelhető munkaállvány. - MSZ 13010:2012 szabvány 3.5. pontja.

Nehézállványok: Nagy tömegű anyag megtartására alkalmas fából, vagy fémből készült munkaállvány. - MSZ 13010:2012 szabvány 3.8. és 3.9. pontjai.

Függő- és függőlegesen mozgatható állvány: Kis anyagigényű munkák elvégzésére szolgáló, épületre függesztett, illetve talajra épített, függőlegesen mozgatható munkaállvány. - MSZ 13010:2012 szabvány 3.11. pontja.

Készelemes könnyűállványok: készre gyártott teherhordó elemekből a helyszínen összerakható, ismételten felhasználható könnyű munkaállvány-rendszerek. MSZ 13017-1-4:1983 szabvány sorozat, valamint az MSZ EN 12810:2004 szabvány Vonatkozó szabványok: MSZ 13010:2012 szabvány; MSZ 13011:2012 szabvány; MSZ 13014:2012 szabvány; MSZ 13015:2012 szabvány; MSZ 13017-1-4:1983 szabvány sorozat; MSZ EN 12810:2004 szabvány.

A kisbak állványokat, talpas létraállványokat itt nem kell figyelembe venni. A kisbak állványokkal és a talpas létraállványokkal az építőmesteri és szakipari munkák című fejezet foglalkozik. (Tájékoztatásul: MSZE 13020:2016 Készelemes fém munkaállványok létesítésének, használatának és 4 bontásának követelményei)

- Az állvány alapozásánál az állványzat egyenletes teherátadását alátétpallóval, vagy ezzel egyenértékű módon biztosították-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.14.5. pont]

- Az állványszintek megközelítésére, szintkülönbségek áthidalására biztonságos közlekedést lehetővé tevő fel-, le-kijárót létesítettek-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.14.7. pont]

- Az alkalmazott állványpadozatok megfelelő állapotúak, szélességűek és kialakításúak voltak-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.15.1.1. – 6.15.1.8. pontok; MSZ 13011:2012 szabvány]

- A kiépített állványokat ellátták-e szabályos, személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemmel? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1.; 6.16. pontok; MSZ 13011:2012 szabvány]

- A 2,0 m-nél magasabb munkaszinteket, hídszerűen kiképzett átjárókat, feljárókat, lépcsőket ellátták-e szabályos védőkorláttal? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.16.1. – 6.16.3. pontok; MSZ 13010:2012 szabvány]

- A csomópontok és keresztmerevítés, valamint a kikötés követelményeit megvalósították? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.17.1. – 6.17.4. pontok; MSZ 13010:2012 szabvány] Az állványzat kikötése nem történhet lágyvas huzallal. A falhoz történő rögzítés csak húzó-nyomó igénybevételnek megfelelő elemmel történhet.

- Az elkészült állvány használatbavételi eljárását lefolytatták és dokumentálták? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.13.1. – 6.13.4. pontok, valamint az MSZ 13010:2012 szabvány 8. pont]

- Állványszerkezetre szerelt emelőgép (pl. csiga, gépi csörlő, egyéb villamos emelő berendezés) rögzítése megfelelő? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.6.8. pont; 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 38. (1)-(2) §; MSZ 13010:2012 szabvány 3.11.3.10. pont]

- A bejárat fölé védőtetőt indokolt esetben építettek? [R. 4. sz. melléklet II. fejezet 13.17. pont; MSZ 13010:2012 szabvány 5. pont] Mobil, szerelő és guruló állványok (építőmesteri és szakipari munkák esetén is vizsgálni kell)

- A mobil, szerelő és guruló állványok elmozdulás ellen rögzítettek voltak? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.5. pont]

- A mobil, szerelő és guruló állványok kialakítása az előírásoknak megfelelő volt-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.19.1. pont]

- A mobil, szerelő és guruló állványok összeállítását a szerelési utasításnak megfelelően, csak az arra kioktatott személyek végezték? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.19.2. pont; 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 59. § - 61. §]

-Amennyiben a mobil, szerelő és guruló állványok használatakor a munkavégzés villamos szabadvezeték közelében történik, tett a munkáltató megelőző intézkedést az áramütés veszélye ellen? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 2.3. pont; 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 24. § g) pont]

- Teheremelők telepítésének, biztonságos állapotának és kezelésének követelményei

- A teheremelő-gépek, berendezések telepítése, üzembe helyezése az előírásnak megfelelően 5 történt-e? [Mvt. 21. §; 47/1999. (VIII. 24.) GM rendelet mellékleteként kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) I. fejezet 7.1.; 9.1 – 9.4.; IV. fejezet 5.1. – 5.6. pontok]

- Az építési személy, teheremelő berendezést felszerelték-e olyan kényszer megszakítású végkapcsolókkal, amelyek az alsó és felső szinten történő túlfutás esetén a hajtóenergiát megszakítja? [MSZ-04-91:1988 szabvány 2.12.1. pont]

- Az építési személy, teheremelő berendezés fogadószintjein (az alsó szinten is) az elhatároló szerkezeteket (korlátot, védőrácsot) ellátták-e villamos érintkezővel, vagy biztonsági zárral? [MSZ-04-91:1988 szabvány 2.4.2.4. pont]

- Az építési személy, teheremelő csak akkor volt-e indítható, ha az összes fogadószinten az elhatároló szerkezet zárt, reteszelt állapotban volt? [MSZ-04-91:1988 szabvány 2.12.3. pont]

- Az építés-kivitelezési munkaterületen használt emelőgépek kezelői rendelkeztek-e az előírt képesítéssel? [EBSZ I. fejezet 5.1.; MSZ-04-91:1988 szabvány 4.1.2. pont]

- Az emelőgépet kiszolgáló kötözők rendelkeztek-e jogosultsággal? [EBSZ I. fejezet 5.6. pont]

- Szálanyag emelésekor a teher rögzítése megfelelő? [EBSZ I. fejezet 8.3.10. – 8.3.13. pont] Szálas anyagok pl. vasszálak, deszkák, zsalugerendák esetében „alácsapó kötéllel” emelni nem szabad. Ezekben az esetekben csak szorító kötés lehetséges. Ugyancsak tilos a vasszálak összekötésére használt drótba akasztani az emelőhorgot!

- A függeszték horgain a kiakadásgátló fül megtalálható és működőképes? [MSZ 12862:1980 szabvány 2.6. pont, MSZ EN 1677-2:2000+A1:2008 5.6. pont]


Mélyépítési munkák

- A földmunkák előkészítése

-A mélyépítési munka biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit talajmechanikai vizsgálati adatok alapján tervezték-e meg? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.1. és 10.1.5. pont]

- A földmunkák végzése

-A munkagödör/munkaárok oldalfalainak szükséges megtámasztását elvégezték-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.1. pont]

-A munkaárok (munkagödör) kialakítása az előzetes talajmechanikai szakvéleményben, illetve a tervben foglaltak szerint történt-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.1. pont; a kiviteli terv előírása]

-Ha nem volt előzetes talajmechanikai vizsgálat, a kivitelezés során a legkedvezőtlenebb talaj figyelembevételével történt-e a munkagödör (munkaárok) kialakítása? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.5. pont]

-Dúcolatlan munkaárok/gödör esetén betartották-e a szakadólap terhelésének tilalmát? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.2. pont]

-Ha a szakadólap terhelése nem kerülhető el, a dúcolás biztonságát számítással igazolták-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.2. pont]

-.Betartották-e a dúcolt munkagödör fenékszélességére vonatkozó előírást (alapesetben min. 0,8 m)? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.14. pont] 6

-Megakadályozták-e a föld visszapergését a munkaárokba? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.4. pont]

-Az 1,0 méternél mélyebb munkagödörbe /árokba/ való biztonságos lejutáshoz biztosítottak-e elmozdulás ellen rögzített támasztólétrát, illetve lépcsőt, megfelelő feljárót? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.7. pont] Az 1,0 méternél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig mozdulás ellen rögzített támasztó létrával lehet, ezt meghaladó méret esetén lépcsővel kell megoldani. Rézsűs kiemelésnél feljárót kell készíteni.

- Megoldott-e a biztonságos átjárás a munkaárok két oldala között? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.11. és 10.3.1.; 10.3.2. pontok]

- A dúcolás elemei függetlenek-e az átvezető hidak szerkezetétől? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.11. pont]

- Biztosították-e a munkagödörbe/árokba való beesés megelőzését? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.5. pont]

- A dúcolás mögött esetlegesen képződött üregeket, vagy kagylósodást kitöltéssel megszüntették-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 10.1.12. pont]

- Földmunkagépek

-Valamennyi anyagkitermelő és anyagmozgató járművet és gépi berendezést a jogszabály szerinti képzettséggel rendelkező vezetők és kezelők üzemeltetik-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.2. pont]

-.Az anyagkitermelő, anyagmozgató gépi berendezés el van-e látva olyan védő- szerkezettel, amely a vezetőt borulás esetén, valamint a leeső tárgyakkal szemben véd? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.4. pont]

-Az elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunka- gép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezetékek között a feszültségnek meg- felelő biztonsági távolságot kihagyták-e? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.7.34. pont]

-Amennyiben az 5.3.3. pontban meghatározott biztonsági távolságot nem lehet be- tartani, a munkáltató intézkedett-e az áramütés veszélyének elkerülésére? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 8.7.35. pont]

-Az építőipari gépeken jól látható helyen elhelyezett táblával megtiltották a gépek hatókörében való tartózkodást? [4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM rendelet 4. sz. melléklet III. 8.5.12.]

- Építőmesteri és szakipari munkák

- Kialakították a biztonságos közlekedési utat? [R. 10. § b) pont, a 4. sz. melléklet I. fejezet 10.1.;10.2., 10.3., 10.9. pontok]

- Biztonságos az anyagtárolás? [R. 10. § e) pont, a 4. sz. melléklet I. fejezet 10.5. pont]

- Alkalmazott munkaállványok Itt kell vizsgálni a használt fa és fém kis- és nagybakokat, talpas létraállványokat.

Fa bakállvány: fából készült bakok felhasználásával épített 0,8 – 1.8 m (kisbak), vagy 2,0 és 3,0 m (nagybak) között változtatható munkaszint magasságú, kis tömegű anyag megtartására alkalmas munkaállvány. Fém bakállvány: fémből készült bakok felhasználásával épített 1,1 – 1.8 m (kisbak), vagy 1,76 – 2,76 m (csőláb vagy nagybak) között változtatható munkaszint magasságú, kis tömegű anyag megtartására alkalmas munkaállvány. Talpas létraállvány: 4,0 m magasságig változtatható munkaszintű, legfeljebb 2000 n/m2 hasznos terhelésű, talpas létra felhasználásával készülő munkaállvány.

-A kialakított bak állványon (kisbak, nagybak, csőláb) a terítési szélesség megfelel a bakfej, illetve a keret szélességének (teljes terítési szélességű)? [Mvt. 28. § (2) bek.; R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.15.1.3. c) pont; MSZ 13013:2012 szabvány 2.1.9. pont]

-Az alkalmazott pallók kialakítása, minősége megfelelő? [R. 4. sz. melléklet III. fejezet 6.15.1.1. pont; MSZ 13011:2012 szabvány]

-A kihúzott fém kisbak, csőláb esetén a kihúzott rész függőleges elmozdulás ellen csappal biztosított volt-e? [MSZ 13013:2012 szabvány 2.2.3., 2.3.5.pontok] Csak a köracélból kialakított rögzítő csap fogadható el, betonacél, huzalszeg nem használható!

-Nagybak, illetve csőláb alkalmazása esetén a leesés elleni védelem biztosított? [Mvt. 28. § (1), (2); R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.2., 5.3. pontok; MSZ 13011:2012 szabvány] Amennyiben az állvány (munkaszint) magassága meghaladja a 2,0 m-t.

-A talpas létraállvány alkalmazása esetén a leesés elleni védelem biztosított? [Mvt. 28. § (1), (2) bek.; R. 4. sz. melléklet III. fejezet 5.1., 5.2., 5.3. 6.15.1.1., 6.15.1.3. pontok; MSZ 13010:2012 szabvány 3.3. pont; MSZ 13011:2012 szabvány; MSZ 13014:2012 szabvány 3.1.pont] Amennyiben a munkaszint magassága meghaladja a 2,0 m-t.

- Falazási munkánál, ahol fennáll a falon keresztül történő átesés veszélye, a leesés elleni védelmet kialakították-e? [Mvt. 28. § (1), (2) bek.; R. 4. sz. melléklet I. fejezet 19.2. pont]

- A munkavégzéshez használt kétágú létra állapota, elhelyezése megfelelő? [R. 4. sz. melléklet II. fejezet 14.3.1., III. fejezet 6.4. pont; 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 58. §]

- Egyéb építőipari gépek

-Az építőipari gépek forgó-mozgó részeit ellátták-e védőburkolattal? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 9. §]

-Az építőipari gépek betápkábelei megfelelőek, sérülés mentesek voltak? [MSZ HD 60364-4-41- 2007 szabvány A. melléklet A1. pont]

-Elvégezték-e a használt kisgépek évenkénti szerelői ellenőrzését? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (6) bek. a) pont]

- Villamos berendezések biztonsági követelményei

- Az építési munkaterületen a fogyasztókészülékeket felvonulási kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezésekről táplálják? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.536.2.2. pont]

- Az építés kivitelezési munkaterületen lévő minden felvonulási berendezés kialakítása megfelel az alábbi követelményeknek? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.536.2.2. pont]

-A bejövő tápforrás leválasztó eszközének kialakítása alkalmas a „KI” pozíció rögzített állapotára?

-El van látva túláramvédelmi eszközzel (pl.: kismegszakító)? 7.2.3.El van látva közvetett érintés elleni védelmet biztosító eszközökkel (pl. védőföldelés, áramvédőkapcsoló, stb.)?

- A kisfeszültségű felvonulási berendezéseket az adott munkahelyre előírt, megfelelő értékű áramvédőkapcsolóval látták el? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.410.3.10. pont] Általában 30 mA, de speciális esetekben lehet 100 mA is. Emelőgépeknél (daruk) a 300mA is megengedett, de ebben az esetben az elosztó szekrényen nem lehet 16A-es dugaszolóaljzat.

- A kisfeszültségű felvonulási berendezés áram-védőkapcsolójának üzemi próbáját dokumentáltan elvégezték? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (5) b) és (9) bek.]

- A felvonulási berendezés ajtó nyitásánál a feszültség alatti aktív részek közvetlen érintés elleni védelme megbízhatóan megoldott, az alábbiak egyike teljesül:

-.a felvonulási berendezés ajtaja megbízhatóan zárható,

-az ajtó nyitásakor a megérinthető aktív részek leválasztása a tápforrásról automatikusan megtörténik,

-az ajtó nyitásakor az aktív részek leválasztását legalább IPXXB, vagy IP2X védettségi fokozatú, csak kulccsal vagy szerszámmal eltávolítható közbenső védőfedéssel akadályozták meg,

-a fenti megoldások közül egyik sem teljesült. A IPXXB, vagy IP2X védettségi fokozat alatt azt kell érteni, hogy az aktív részeket ne lehessen ujjal megérinteni.

- A felvonulási berendezés valamennyi részének védettségi fokozata legalább IP 44? [MSZ EN 61439-4:2013 szabvány 8.2.2. pont]

- A felvonulási berendezés burkolatával nem védett, azaz a burkolaton elhelyezett dugaszoló aljzatok védettségi fokozata is legalább IP 44, és csapófedéllel vannak ellátva? [MSZ EN 61439-4:2013 szabvány 8.2.2. pont]

- Az építés kivitelezési munkaterületen használt hajlékony kábelek és vezetékek típusa HO7RN-F vagy kopás- és vízállósága ezzel egyenértékű? (A barkács célú villamos hosszabbító vezetékek általában ezt a követelményt nem elégítik ki.) [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.522.8.9. pont]

- A munkaterület útjain, járdáin átvezetett hajlékony kábeleket és vezetékeket ellátták mechanikai sérülések elleni speciális védelemmel? [MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.522.8.10. pont]

- Az építés kivitelezési munkaterületen használt hajlékony kábelek és vezetékek sérülésmentesek, szigetelőszalaggal nem javítottak? [10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 28. §]

- Az építés kivitelezési munkaterületen használt, kültéri használatra készült fényvető nedvesség behatolás elleni védelme legalább IPX3? [MSZ EN 60598-2-5:2000 szabvány 5.6.1. pont]

- Általános munkavédelmi kérdések

- A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata/foglalkoztathatóság szakvéleményezése

-A munkaköri alkalmasság előzetes orvosi vizsgálata megtörtént? [Mvt. 49. § (1), 50. §; 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § (1) bek.]

- A munkaköri alkalmasság időszakos orvosi vizsgálata megtörtént az érintett munkavállalók esetében? [Mvt. 49. § (1), 50. §; 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1)-(2) bek.]

- Azon munkavállalók esetében, akiknél a foglalkoztathatósági szakvélemény kötelező feltétele a foglalkoztatásnak, megtörtént a foglalkoztathatósági vizsgálat? [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/A. és 16/B. §]

- Azokban az esetekben, ahol a vegyi expozíció indokolttá teszi a biológiai monitorozást (pl. nikkel, króm, toluol, xilol), a munkáltató gondoskodik a szükséges vizsgálatokról az exponált munkavállalók esetében? [33/1998. (VI.24.) NM rendelet 6.§ (2), 25/2000. (IX. 30.) EüMSzCsM együttes rendelet 4.§ (2) bek.]

- Kockázatértékelés

- Az ellenőrzött munkáltató rendelkezik-e kockázatértékeléssel? [Mvt. 54. § (2), (3) bek.]

- Az ellenőrzött munkáltató rendelkezik-e az építési területre vonatkozó kockázatértékeléssel? [Mvt. 54. § (2) bek.] Kockázatértékelés az egyes munkahelyi kóroki tényezőkre vonatkozóan

- A kockázatértékelés során a munkáltató a pszichoszociális kockázatokat figyelembe vette? (Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók: családtól távol, tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel; külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben; állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben) [Mvt. 54. § d) pont; 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. számú melléklet] A kockázatértékelés során a külön jogszabályok által megadott szempontokat figyelembe vették?

- Veszélyes anyaggal/keverékkel történő munkavégzés esetén: (porszennyezést okozó tevékenységek: pl. szállítóberendezések működtetése, köszörülés, csiszolás, szitálás, stb., vegyi anyag felhasználás: vakoló anyagok, festékek, cement, tömítő anyagok, stb.) [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet 5. §]

- Rákkeltő anyaggal történő munkavégzés esetén: (rákkeltő anyag felhasználás, azbeszt tartalmú anyagok bontása) [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 4. §; 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 3. § (1) bek.]

- Zajjal járó tevékenység esetén: (különböző munkaeszközökkel végzett fúrás, vágás, darabolás, csiszolás, talajegyengetés, stb.) [66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 5. §, 7. § (1) bek.]

- Mechanikus rezgésterheléssel járó tevékenység esetén: (különböző kézi szerszámok által okozott kéz-karra áttevődő mechanikai rezgés, ergonómiai követelményeknek nem megfelelő munkaeszközök) [22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 4. §]

- Biológiai kóroki tényezővel járó tevékenység esetén: (kézi földmunka, szabadban végzett tevékenység) [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. §]

- Egyéni védőeszköz juttatás

- A munkáltató szabályozta-e írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét (amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg)? [Mvt. 56. §; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 5. § (1), (2), (3) bek.]

- A munkáltató kioktatta-e a munkavállalókat az egyéni védőeszközök használatára vonatkozóan, a használatot begyakoroltatta és ezt dokumentálta-e? [65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4. § (6) bek.]

- Egyéni védőeszköz juttatás a zajexpozícióval kapcsolatosan

- Azokon a munkahelyeken ahol a zaj hatásával kell számolni, a zajexpozíció meghaladja-e az alsó beavatkozási határértéket?

- A zajexpozíciónak megfelelő védőeszközt biztosították-e? [66/2005 (XII. 22.) EüM rendelet 9. § (1), (2) bek.]

- A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó hallásvédő egyéni védőeszközt? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.]

- Veszélyes anyaggal/keverékkel történő munkavégzés esetén a munkavállalók számára tevékenység(ek)nek, illetve az kockázat(ok)nak megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszköz biztosítása.

- Azokon a munkahelyeken ahol a munkavállalók légző rendszert károsító anyagok hatásának vannak kitéve a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességű légzésvédő eszközt biztosított-e? [65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek.] (pl. rákkeltő, ártalmas, mérgező, maró, ingerlő, túlérzékenységet okozó gázok, gőzök, hegesztő gázok, szemcsés illetve rost szerkezetű szállópor esetében)

- A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó légzésvédő eszközt? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.]

- Azokon a munkahelyeken ahol a munkavállalók bőrkárosító anyagok hatásának vannak kitéve megfelelő védelmi képességű védőkesztyű biztosított? [65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek.] (pl. Irritatív, ártalmas, maró)

- A munkavállalók használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó védőkesztyűket? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.]

- Azokon a munkahelyeken ahol a munkavállalók szemkárosító anyagok hatásának vannak kitéve megfelelő védelmi képességű védőszemüveg, álarc biztosított? [65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek.] (pl. maró, túlérzékenységet okozó gázok, gőzök, folyadékok, szállópor) 11

-A munkavállalók használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó védőszemüveget, álarcot? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.]

-Azokon a munkahelyeken ahol a munkavállalók azbeszt (rákkeltő rost szerkezetű por) hatásának vannak kitéve: Ha az azbesztexpozíció műszaki intézkedéssel nem csökkenthető, a megfelelő védelmi fokozatú egyéni védőeszköz (légzésvédő, védőkesztyű) biztosított? [12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 10. § (1) a) pont]

-A munkavállalók rendeltetésének megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.]

- Kéz-karra áttevődő mechanikai rezgéssel járó munkavégzés esetén a rezgés okozta károsodások veszélyét csökkentő védőkesztyű biztosított-e? [65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek.] Vizsgálni kell, hogy a munkaeszköz rendelkezik-e rezgés csillapító markolattal, fogantyúval. Ha lehetséges gépkönyvet is nézzünk.

- A munkavállalók használták a munkáltató által biztosított, a veszélyforrás ellen megfelelő védelmet nyújtó rezgéscsillapító kesztyűt? [Mvt. 60. § (1) b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bek., 8. § (1) bek.]

- Munkavállalók tájékoztatása, képzése /Itt indokoltan vizsgálják a kockázatértékelés és az oktatás alapját képező tematika összhangját is./

- A munkáltató gondoskodott a munkavállalók teljeskörű munkavédelmi oktatásáról? (Munkavállaló munkába állásakor, munkahely, munkakör megváltozásakor, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor.) E kérdésnél vizsgálandó, hogy a munkavédelmi oktatási tematika kiterjedt-e minden végzett tevékenységre, munkafolyamatra, munkaeszközre? [Mvt. 55. §]

- Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során veszélyes anyag/keverék hatásának vannak kitéve? [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 9. § (1) bek.]

- Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során rákkeltőnek minősülő anyag hatásának vannak, vagy lehetnek kitéve? [26/2000. (IX. 30.) EüM. rendelet 12. § (1) bek.]

- Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során az alsó beavatkozási határértéket - 80 dB(A) - meghaladó zajterhelésnek vannak kitéve? [66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 11. §]

- Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során mechanikai rezgés hatásának vannak kitéve? [22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 6. §.]

- Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során a munkavállaló biológiai kockázati tényező hatásának vannak kitéve? [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 9. §.]

- Oktatásban, képzésben részesültek-e a munkavállalók, amennyiben a munkavégzés során a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatást végeznek? [25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 4. §.]


Miskéri László