Lelassult a béremelkedés
Jól tették azok a szakszervezetek, ahol a bérmegállapodásba beleírták, hogy fél éven belül áttekintik a bérek alakulását! A KSH legutolsó jelentése szerint gyorsult az infláció Magyarországon.
Megjelent a KSH gyorsájékoztatója a márciusi kersetekről. A dokumentum szerint 2019 márciusában a bruttó átlagkereset 367200 forint volt, amely összeg 10,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ez az adat kismértékű lassulást jelez a februári, 12,1 százalékos növekedéshez képest. (Az adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy a KSH még nem állt át a NAV adatokat is figyelembe vevő adatközlésre, emiatt az 5 fő alatti vállalkozások kerseti adatait nem tartalmazza a fenti átlagkesetet. Vélhetően, ha ezeket az adatokat is tartalmazná az összesítés, a fenti összeg kevesebb lenne.)
Rendelkezésünkre áll a 2019. január-márciusi időszakra vonatkozó adatsor is. Ebből az látszik, hogy jelentős aránytalanság van a vállalkozási és a költségvetési szektor béremelkedése között. A közfoglalkoztatottak nélkül a vállalkozások keresetemelkedési üteme 11,7 százalék volt ebben az időszakban, a költségvetési szektorban dolgozónál viszont csak 5,3 százalékos növekedést mutat a statisztika!
A munkavállalók jövedelmi helyzetét a reálkeresetek határozzák meg, ezért a fenti adatokat össze kell vetni a fogyasztói árak emelkedésével. 2019-ben az infláció folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Márciusban már 3,7 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése az egy évvel korábbi mértékhez képest. A keresetnövekedést és a fogyasztói árak növekedését összevetve látható, hogy a korábbi 7-8 százalékos reálkereset növekedéshez képest márciusban 6,3 százalékra csökkent a reálkeresetek növekedési üteme.
Szemléletesen mutatja ezt a helyzetet a Portfolió képünkként közölt ábrája.
A szakszervezetek (így a LIGA Szakaszervezetek számára is) ez a helyzet kijelöli a követendő utat. A gyorsuló infláció - márciusban már 3,9 százalékkal nőttek az árak - miatt indokolt az az óvatosság, ami a vállalati bérmegállapodások egy részét jellemzi. Ezek a megállapodások a gazdasági helyzet alakulásától függő korrekciós lehetőséget is tartalmaznak. A költségvetési szektor lemaradása pedig szükségessé teszi, az eddigi központi bérintézkedésekből kimaradt munkavállalók felzárkóztatását és a közszolgálati dolgozók jövedelmi helyzetének jelentős javítását. Ezekben a témákban az OKÉT munkavállalói oldala már kezdeményezte is a tárgyalásokat.
h.l.
