Törvénytár és jogi útmutató

Munkaidőnek számít a munkavégzésre előírt idő a kezdetétől annak befejezéséig, valamint az előkészítő és a befejező munka időtartama. Nem munkaidő viszont a készenléti jellegű munkakört leszámítva a munkaközi szünet, valamint a munkahelyre történő utazás és a munkahelyről hazautazás időtartama.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. a munkabaleset fogalmát akként határozza meg, hogy az az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Ezzel szemben ugyanakkor nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munkáltató kártérítési felelősségével összefüggésben az Mt. azt mondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Amennyiben tehát a munkavállalóval baleset történik, vizsgálni kell azt, hogy munkabalesetnek tekinthető-e az esemény, illetve fenn áll-e a munkáltató kártérítési felelőssége. Ezek a kérdések nem feltétlenül kapcsolódnak össze. Az ilyen balesetből (munkabaleset) eredő egészségkárosodásokkal összefüggésben nyújtott egészségbiztosítási ellátásokra speciális, az általános szabályoknál kedvezőbb szabályok vonatkoznak, így szélesebb körű gondoskodás igénybevételére nyílik lehetőség. Ebben az esetben eltérő orvosi ellátást, magasabb gyógyszer/gyógyászati segédeszköz/gyógyászati ellátást, illetve a balesetből eredő keresőképtelenség idejére a táppénznél kedvezőbb feltételű baleseti táppénzt lehet igényelni. Ettől eltér a munkáltató kártérítési felelőssége, mely alapján a munkavállalónak közvetlenül és közvetve okozott károkat a munkáltató adott esetben köteles megtéríteni. Ez az új Munka törvénykönyvében azonban már korlátozott.

A 2003. évi CXXV. tv-ben meghatározott közvetlen hátrányos megkülönböztetés, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Az, amikor valamely védett tulajdonságomra tekintettel hátrányos helyzetbe kerülök valamely összehasonlítható helyzetben lévő személyhez képest. Például a korom vagy nemem miatt nem vettek fel.

Bírósághoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

Olyan emberi méltóságot sértő magatartás, mely valamely védett tulajdonsággal áll összefüggésben, és amelynek célja vagy hatása ellenséges, elidegenítő, megfélemlítő, megalázó környezet kialakítása. Pl: a munkavállalót a betegsége miatt piszkálják. A zaklatást főnök, illetve kolléga is elkövetheti.

Magyarország Alaptörvénye

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

2011. évi CLXXV. törvény az az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

1989. évi III. tv. a gyülekezési jogról

1989. évi VII. tv. a sztrájkról

1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről

1996. évi XLIII. Törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

2012. évi CCV. Törvény a honvédek jogállásáról

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról

1991. évi IV. tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

1996. évi LXXV. tv. a munkaügyi ellenőrzésről

1997. évi LXXX. tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1997. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról

1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

2003. évi XXI. tv. az európai üzemi tanács létrehozásáról

2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól

39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről

2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

24/2011. (III. 9.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításáról