Törvénytár és jogi útmutató

Legalább 15 nappal előre kell jelezni az igénybe vételt.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által bejelentett időpontban, de legkorábban a bejelentéstől számított 30 napon belül szűnik meg.

Bruttó 111.000,-Ft/hó, azaz 639,-Ft/óra.
A garantált bérminimum összege bruttó129.000,-Ft/hó, azaz 742,-Ft/óra.

A munkakör betöltéséhez szükséges képzettségtől függ (legalább középfokú iskolai végzettség, szakképzettség). Nem jár, ha ugyan rendelkezik a munkavállaló a magasabb szintű képzettséggel, de nem kell a munkakörhöz.

Onnan folytatja, ahol abbahagyta ugyanolyan feltételekkel. A munkabérét ezen túlmenően a megvalósult átlagos éves béremelésnek megfelelően kell fejleszteni.

Megfelelő munkakört kell számára felajánlani, amennyiben a terhesség megállapításától a gyermek 1 éves koráig eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha ilyen nincsen, akkor a munkavégzés alól fel kell menteni. A munkavállaló kismama az alapbérére ilyenkor is jogosult, kivéve, amennyiben a felajánlott munkakört nem fogadja el alapos ok nélkül. A gyermek 3 éves koráig a munkavállaló kérésére a munkaviszonyt a napi munkaidő felére kell módosítani.

A szülési szabadság 24 hét, ebből 2 hetet kötelező igénybe venni. Szülési szabadság örökbefogadás esetén is jár. A szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, kivéve a kifejezetten a munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságokat.

Figyelmeztethet, szankcionálhat (fegyelmi felelősség), illetve annak keretében a munkaviszonyt is megszüntetheti, amennyiben rendszeres.

A hiányért a munkavállaló a vétkességre tekintet nélkül felel. A leltárkészletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel. A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

A munkavégzésre a munkahelyen eltöltött idő szolgál fő szabály szerint. Kivételesen a munkáltató a megkezdett szabadság megszakítását kérheti, de ennek a költségeit fedeznie kell.

A munkabér felvétele a munkavállalónak költséget nem okozhat. Amennyiben az utalt összeg felvétele költséget von maga után, akkor a munkavállaló kérheti a készpénzben történő felvételt.

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Utalványban, más formában kifizetni tilos.

Tárgyhónapot követő 10. napig.

4 havi távolléti díja erejéig a munkavállalónak meg kell térítenie az okozott kárt. Szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

A munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

Igen, amennyiben az ellenőrzés munkaviszonyhoz kapcsolódó célhoz feltétlenül szükséges és arányos. Ennek módjáról, időtartamáról és feltételeiről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

Igen, amennyiben munkaviszonyhoz kapcsolódó célhoz feltétlenül szükséges és arányos. Ennek módjáról, időtartamáról és feltételeiről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.

A munkaközi szünet időtartamát a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Ez alatt a munkavállaló bármit tehet, ami a munkáltató érdekét és a későbbi rendelkezésre állást nem veszélyezteti.

A kérdést az 50/1999. EÜM rendelet szabályozza. Aki rendszeresen legalább naponta 4 órán keresztül képernyőt használ a munkavégzéséhez, annak a munkáltató köteles rendszeresen felmérni a pszichés, testi kockázatait, látásromlását, óránként 10 perc pihenőt biztosítani számára, valamint gondoskodni köteles arról, hogy a képernyő előtti munkavégzés a napi 6 órát ne haladja meg.