Parragh, Parragh, ülj le fiam, elégtelen!
A gazdasági kamarák köztestületek. A gazdasági kamarák feladata, hogy az 1999. évi CXXI. törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.
Parragh Lászlónak illene ismernie ezt a törvényt, hiszen ő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Igaz, nem hivatásából adódóan, de szakmailag szintén ismernie illene például a szakszervezet fogalmát, vagy az Országos Érdekegyeztetésről szóló törvényt.
Ha így lenne, akkor világosan látná a különbséget a szakmai alapon szerveződő, önkormányzatiságon alapuló köztestületek, és a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit védő, önkéntességen alapuló szakszervezetek között.
De Parragh László nem ismeri a különbséget, csak beszél össze-vissza. Hiszen például az Országos Érdekegyeztető Tanács azon plenáris ülésein sem volt jelen, ahol a 2011-es évi bérajánlást vitatták meg a felek. (Parragh László kedvéért: a kormány, a munkavállalói érdekképviseletek és a munkaadói érdekképviseletek). Ha ott lett volna, tudná, hogy a szakszervezetek folyamatosan szakmai háttéranyagokat kértek számon a kormányon, ezek hiányában pedig saját számításokkal figyelmeztettek előre, hogy az adórendszer átalakítása súlyos veszteségeket hoz majd a 290.000.- alatt keresőknél. Csakhogy a kormány hajthatatlan volt.
A különböző vállalatok és rendszerek átalakításában sem a szakszervezetek a fékező erő. A LIGA Szakszervezetek például lassan 10 éve szorgalmazza a nyugdíjrendszer átfogó reformját, amelyre szintén az éppen aktuális kormányok nem hajlandóak. MÁV-os példának pedig ott van a Cargo kiszervezése, ahol a szakszervezetek segítették az átalakítás folyamatát, csakhogy aztán - megint csak a kormány - nem teljesítette az alku rá eső részét. Tehát hogy tisztázzuk, emiatt voltak sztrájkok, nem pedig az átalakítások miatt. Ezt a követelést egyébként éppen most ismerte el jogosnak és reálisnak a miniszterelnök.
A megcsontosodott és versenyszférában alig jelen lévő szakszervezetekről csak annyit, hogy a hat szakszervezeti konföderáció közül csak a LIGA Szakszervezeteknek egyedül több aktív, tagdíjat fizető tagja van, mint a magyarországi parlamenti pártoknak együttesen. Ezek a tagok pedig egyenlő számban képviseltetik magukat a köz- és versenyszférában úgy, hogy az Országos Érdekegyeztetésről szóló törvényben foglalt megfelelési követelményeknek külön-külön is megfelelne a LIGA Szakszervezetek.
Mindeközben Parragh László azért küzd, hogy kötelező legyen a kamarai tagság. Ja kérem, úgy könnyű...