A Kúria egyik friss döntése értelmében jogszerű annak a munkavállalónak az azonnali hatályú felmondása, akit a munkáltatója a tudomása nélkül megfigyelt. A Kúria a 2014. január 7. napján közzétett döntésében általános elvekre hivatkozva állt ki a munkavállaló jogi álláspontja mellett. Habár a döntés még a régi Mt. hatálya alatt született, az új Mt. vonatkozásában is tanulságos lehet. A részleteket a jogi szakértőnk blogbejegyzésben olvashatja.
2014. február 18-án Dunaújvárosba utazott a LIGA két szakértője, hogy ott a munkavállalókat érintő jogi és munkavédelmi kérdésekről tájékozódjanak. A látogatásra havi rendszerességgel kerül sor tekintettel arra, hogy a társaság komoly átszervezések előtt áll.
A JOGPONT + egy európai uniós támogatással megvalósuló integrált és ingyenes jogi szolgáltatás a munka világában. A 7 régióban megvalósuló és összekapcsolódó projektek a korábbi nagy sikerrel zárult JOGPONT Hálózat fejlesztésére irányulnak, oly módon, hogy a legfontosabb szükségletekre reagálva, a jogterületek bővítésével és a tanácsadási formák szélesítésével egy továbbfejlesztett, még hatékonyabb jogi segítségnyújtást biztosíthasson a JOGPONT+-t működtető 6 országos érdekképviselet.
„Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre, s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját”. (Martin Luther King)
Valami ilyesmi történt Fejér megyében, ahol az egyik üzemben a „munkavállalók úgy döntöttek”, hogy munkaszüneti napon is szeretnének dolgozni. Rácáfoltak ezzel Karinthy azon mondatára, miszerint munka az, amit nem szeretek csinálni. Íme a történet...
Az ILC az ILO évente ülésező konferenciája, mely az ILO legfőbb döntéshozó, normaalkotó szerve. Idén is rendkívül izgalmas témák kerültek a szervezet elé a kéthetes ülésen. Normaalkotó vita folyt ugyanis a kényszermunka, valamint az informális gazdaság kérdéskörében is. Erről már korábbi cikkében a LIGA jogi szakértője beszámolt, mostani cikkében kizárólag az USA-ra koncentrál. Az Egyesült Államok az ENSZ vonatkozásában is jelentős szerepet játszik, ezért érdemes áttekinteni az USA és az ILO viszonyát.
2014. május 28. és június 12. között ülésezik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben, ahol a LIGA Szakszervezeteket a LIGA jogi szakértője képviseli. Az ILO az ENSZ szakosított, munkaügyi szerve, amelynek a nemzetközi standardok lefektetésében kiemelt szerepe van. Nagyon fontos ebben a munkában részt vennünk, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nemzetközi normák védik a munkavállalók jogait, illetve milyen jogérvényesítési eszközök állnak a munkavállalók rendelkezésére.
A JOGPONT + egy európai uniós támogatással megvalósuló integrált és ingyenes jogi szolgáltatás a munka világában. A 7 régióban megvalósuló és összekapcsolódó projektek a korábbi nagy sikerrel zárult JOGPONT Hálózat fejlesztésére irányulnak, oly módon, hogy a legfontosabb szükségletekre reagálva, a jogterületek bővítésével és a tanácsadási formák szélesítésével egy továbbfejlesztett, még hatékonyabb jogi segítségnyújtást biztosíthasson a JOGPONT+-t működtető 6 országos érdekképviselet.
http://www.liganet.hu/page/88/art/6555/akt/1/html/jogpont+-orszagos-munkavallaloi-es-munkaltatoi-jogsegelyszolgalat.html
A LIGA Szakszervezetek felháborítónak tartja, hogy a kormány folyamatosan egyeztetés nélkül változtat a munkavállalók helyzetén, ráadásul mindezt úgy, hogy egyre rosszabb és tarthatatlanabb helyzetbe hozza őket. A szociális párbeszéd intézménye nem csak európai alapnorma, húsz éve bejáratott magyarországi modell, de - minden parlamenti párt által megszavazott - törvénybe foglalt kötelezettség is.
Mindenki hallott már arról, hogy a munkaügyi hivatal egy munkahelyen megjelent, a munkavállalókat kikérdezte, és azt vizsgálta, hogy a foglalkoztatás általánosságban a jogszabályi előírások mentén zajlik-e. Vizsgálat indulhat bejelentésre, de hivatalból is.
A HR Portál elemzésében annak jártunk utána, hogy mi a helyzet azokkal az álláshirdetésekkel, amelyekben a munkáltató nem kívánja magát megjeleníteni, hanem anonim marad. Az elemzésre a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság NAIH-608-15/2013/H számú döntése szolgáltatott indokot.