Jogsértőek az anonim álláshirdetések?
A HR Portál elemzésében annak jártunk utána, hogy mi a helyzet azokkal az álláshirdetésekkel, amelyekben a munkáltató nem kívánja magát megjeleníteni, hanem anonim marad. Az elemzésre a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság NAIH-608-15/2013/H számú döntése szolgáltatott indokot.
Az eljárás keretében az egyik legnagyobb állásközvetítő gyakorlatát vizsgálták meg. A kérdés azért is időszerű, hiszen a hirdetések ezen típusa egyre elterjedtebbé kezd válni. Mi is lehet az anonim hirdetésekben jogsértő?
Az adatvédelmi törvény (Avtv.) alapján személyes adatot kezelni kizárólag törvény felhatalmazása, vagy az érintett hozzájárulása alapján lehet. Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy jogszerű hozzájárulásnak tekinthető-e az a nyilatkozat, mellyel az álláskereső elfogadja azt, hogy az álláskeresésének kockázatai vannak. Olvashatja a pályázatát a jelenlegi munkáltatója, nem tudja nyomon követni adatai kezelését, valamint az adatvédelmi törvényben rögzített egyes jogait érvényesíteni sem tudja. A hatóság alapos határozatában arra a következtetésre jutott, hogy nem felel meg a törvényi követelményeknek ez az általános, jogról lemondó nyilatkozat, hiszen nem érvényesül megfelelően az önkéntes, határozott és tájékozott hozzájárulás követelménye. A személyes adatai védelméhez ugyanis mindenkinek alkotmányos joga van. Személyes adat pedig törvényi felhatalmazás hiányában kizárólag akkor kezelhető, ha az érintett személy ehhez hozzájárul. Nem hozható ugyanakkor jogszerű, megfontolt döntés (informed decision) úgy, hogy az érintett személy nem kap tájékoztatást az adatkezelő személyéről, az adatkezelés időtartamáról, valamint arról, hogy az adatokat kik ismerhetik meg. A Ptk. 75.§ (3) bekezdése alapján pedig a személyiségi jogokat korlátozó szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis. Az anonim álláshirdetés jellegéből tehát az következik, hogy a pályázó az önrendelkezési jogát nem tudja gyakorolni, hiszen azzal sincsen tisztában, hogy ki kezeli az adatait. Ezt a helyzetet pedig nem orvosolja az, hogy az álláshirdető csupán „szűk körben hozza nyilvánosságra” az érintett személy adatait. Ez a gyakorlat egyebekben az ILO 181. számú egyezményével sincsen összhangban, amely kimondja, hogy a személyes adatok feldolgozását a magán-munkaerőközvetítő ügynökségeknek úgy kell végezniük, hogy biztosítsák az adatvédelmet és az érintett személyiségi jogait. Nem fogadta el a hatóság a társaság azon védekezését sem, hogy ők adatkezeléssel nem foglalkoznak, hiszen csupán az információ megjelenítéséhez nyújtanak csatornát. Ezzel szemben megállapította, hogy mind a munkaerő-közvetítő, mind pedig a munkáltató adatkezelési tevékenységet folytatnak. Végezetül elismerte a hatóság azt, hogy az érintett munkaerő közvetítő a jogszerű helyzet elérésére valóban törekedett, ez azonban nem mentette ki a gyakorlatát.
A cikk elolvasását minden álláskeresőnek figyelmébe ajánlom.
Dr. Kéri Ádám
jogi szakértő
