Aláírták a megállapodást a minimálbérről és a garantált bérminimumról

Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, múlt héten a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselői megállapodásra jutottak a bérmegállapodásról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). A megállapodást a felek (a kormányzat, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői) ma írták alá.

Orbán Viktor a megállapodás aláírása után tartott beszédében kijelentette: "lényegében a teljes foglalkoztatás állapotában vagyunk, ma már a munkaerő hiánya jelentősebb kihívást jelent a gazdaság számára, mint a munkanélküliség." Kiemelte: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen most tette közzé a számokat a vendégmunkásokra vonatkozóan. «A kormány azt állapította meg, hogy 65 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon. 35 ezer munkásengedélyt fogunk kiadni, és még így is marad plusz 30 ezer, amire egyelőre nem engedünk be külföldről vendégmunkásokat, és abban reménykedünk, hogy Magyarországról tudjuk még ezt a 30 ezret is feltölteni. Tehát a foglalkoztatás további növekedésére számítunk » - tette hozzá a kormányfő.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal közötti, jövõ évi bérmegállapodás aláírására érkezik a Karmelita kolostorban 2025. december 4-én. Mellette Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Kitért arra is, hogy a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodást idén módosítani kellett a gazdasági helyzet miatt. Kihangsúlyozta: "különösen hálás", amiért a munkaadók és a munkáltatók "a mostani körülmények között" meg tudtak állapodni. "Azért kellett most hozzányúlni a hároméves megállapodáshoz, mert a háború miatt alacsonyabb a növekedés, ezért nem voltak tarthatók azok a vállalások, amelyek az eredeti szerződésben szerepeltek" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat maga is munkaadónak számít, kiemelte: "mi is hajtunk végre ágazati bérfejlesztéseket, amelyek kihatottak erre a megállapodásra, például a tanárok, egészségügyi dolgozók, igazságügy, fegyverpénz, vízügy, önkormányzati alkalmazottak, kultúra, szociális szféra terén. Itt minimum 15%-os béremelések történnek 2026-ban is" - jegyezte meg a kormányfő.

Összességében úgy értékelte a megállapodást, hogy az közvetlenül 200 ezer munkavállaló, és így 700 ezer család jövedelmi viszonyait javítja majd 2026-ban.

Bár korábban szó volt róla, de a kormányzat végül nem vette ki a részét a megállapodásból azzal, hogy a szociális hozzájárulási adót 1 százalékponttal csökkenti. Ennek kapcsán a miniszterelnök kiemelte: a megállapodás nem a kormány érdeme, de azt leszögezte, hogy a megállapodáshoz segítséget nyújtott a kormányzat az MKIK-val kötött 11 pontos, kkv-k számára nyújtott adócsökkentéseket és -egyszerűsítéseket tartalmazó megállapodással. "Ez elvitt a költségvetésből 90 milliárd forintot" - tette hozzá. Egyben kiemelte: a kkv-knak juttatott 90 milliárd forint mellett még járulékcsökkentést is szerettünk volna végrehajtani, de az egész egyszerűen nem fér bele az ésszerű költségvetési gazdálkodás kereteibe. Nem mondtunk le róla, de nem tudjuk az évet ezzel kezdeni.

Munkaadói értékelés

A munkáltatói oldal részéről Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke értékelte az eseményen a megállapodást. A szocho-csökkentés elmaradása kapcsán kiemelte: "Nem örültünk, tudomásul vettük, hogy a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése, annak mintegy 200 milliárd forintos összegével szétfeszítette volna az állami költségvetést."

Egyben leszögezte: az élőmunka terheinek lehetőség szerinti csökkentéséről a következő időszakban sem akarunk lemondani. Ebben továbbra is látunk még további csökkenési potenciált.

Zs. Szőke Zoltán elmondta: a munkaadói oldal a megállapodás megkötésekor figyelembe vette, hogy a minimálbér nagymértékben szociális elemeket tartalmaz. "Ezért vállaltunk egy komoly, 11%-os emelést, amely jövőre várhatóan 6-7%-os reálbér-növekedést indukál a legkisebb keresetűeknél, és ez jelentős lépés a bérfelzárkóztatásban". A garantált bérminimum 7%-os emelése kapcsán pedig kiemelte: ez is 3% körüli reálbér-növekedést okoz.

Munkavállalói oldal értékelése

A munkavállalói oldalt képviselve Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a hároméves bérmegállapodás keretében célul tűzték ki, hogy idővel a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át. A szakszervezeti vezető szerint a mostani - bár az eredeti tervekhez képest korrigált minimálbér-emelkedési számokat tartalmazó - megállapodás is e cél irányába mutat.

Palkovics Imre kihangsúlyozta: indokolt tartjuk a jelen gazdasági körülmények között is a növekedést meghaladó mértékű bérkiáramlást. Ezt a tőke és a munka megtermelt jövedelemben való részesedésének hazai szintjével indokolta, ugyanis "európai összehasonlításban még mindig van egy hiány a bérek szintjében a növekedéshez, illetve a gazdasági teljesítőképességhez, ami lehetővé teszi, hogy a korábbi évek megtakarításait, felhalmozásait, tőkejövedelmeit egy kicsit megcsapoljuk most ezekben a nehéz időkben, és a minimális bérek megemelésére, tartására tudjuk fordítani."

Százalékok, összegek

A most aláírt bérmegállapodás értelmében

jövőre a minimálbér 11%-kal, a garantált bérminimum pedig 7%-kal nő.

2026 januárjától így

·        a minimálbér bruttó 322 800 forintra nő,

·        míg a garantált bérminimum 373 200 forintra emelkedik.

A tavaly megkötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében az idei 9% minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér összegének 2026-ban elvileg 13%-kal kellett volna emelkednie (2027-ben pedig 14%-kal). A hazai gazdaság helyzete azonban jelenleg teljesen más, mint amire a felek tavaly novemberben, a hároméves megállapodás megkötésekor számítottak. A kormányzat az idei évre 3% feletti GDP-növekedést várt még tavaly novemberben, ebből végül 1% sem valósul meg, ezért újra kellett tárgyalni a béreket. Így az eredetileg tervezethez képest két százalékponttal alacsonyabb lett a jövő évi minimálbér-emelkedés mértéke.  

A hároméves bérmegállapodás egyben azt a célt is szolgálta, hogy 2027-re a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át, ahogy azt az EU irányelve is szorgalmazza. Ahogy korábban megírtuk, a Portfolio birtokába került kormányzati számítások szerint 2026-ban 9% környékén növekedhet a rendszeres bruttó átlagkereset. Ezzel a rendszeres bruttó átlagbér fele 356 460 forint lehet jövőre. A minimálbér lemaradása így 10% körülire csökkenhet a rendszeres bruttó átlagbér felétől.  

Címlapkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ) elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke (b-j) a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal közötti, jövő évi bérmegállapodás aláírásán a Karmelita kolostorban 2025. december 4-én. Forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos