Munkavédelmi kérdések - válaszok

Köteles-e a munkáltató egyéni védőeszközt biztosítani?

1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről, és a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet előírásai szerint a munkáltató a kockázat értékelés alapján meghatározott egyéni védőeszközöket a munkavállaló számára köteles biztosítani

Munkavédelmi képviselő részt vehet-e a munkabaleset kivizsgálásában?

A munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. tv. 72.§(1) e. pont alapján részt vehet a munka balesetek kivizsgálásában. Véleményét a munkabaleseti jkv. megfelelő helyén, írásban is megteheti. A munkabaleseti jegyzőkönyvet alá is kell írnia.

Ha a munkahelyi zajterhelés meghaladja a 90 dB. -t milyen védelmet kell biztosítani?

A 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről, és a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet alapján első sorban a kollektív védelmet kell biztosítani, amely megfelelő zajvédő burkolat alkalmazásával érhető el. Ha a zajszint továbbra is meghaladja a 80 dB-t, akkor a munkáltató köteles egyéni védőeszközként zajcsökkentésre alkalmas egyéni védőeszközt biztosítani, ami lehet füldugó, fültok. Amennyiben a zajterhelés a 85 dB-t meghaladja, akkor a munkavállaló a számára biztosított egyéni védőeszközt köteles viselni.

Aknában végzendő munkánál milyen előírásokat kell betartani?

A Vízügyi Biztonsági Szabályzat --24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet-- 4.02.04-4.02.09. pontjainak szigorú betartásával kell munkát végezni.

Fertőzésveszélyes munkahelyen dolgozó (szennyvíztisztító telep) a munka és védőruháját hol tisztíthatja?

A dolgozó a munka és védőruháját a telepről nem viheti ki tisztítás céljából, a munkáltató köteles a telepen megfelelő mosási-tisztítási feltételeket biztosítani (gépek, tisztító szerek).

Közüzemi vezeték hibaelhárításánál a földmunkára milyen szabályok vonatkoznak?

A minimális követelményeket a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelete és a Vízügyi Biztonsági Szabály-zat tartalmazza.

Szennyvíz műtárgyban milyen légzésvédő használható?

Csak sűrített levegős, vagy frisslevegős készülék használható.

Munkavédelmi oktatásokat ki tarthatja, és milyen gyakorisággal?

A munkavédelmi oktatás nem szaktevékenység, ennek ellenére csak olyan személy végezheti, aki ismeri azt a munkahelyet és munkakört, ahol a foglalkoztatott a munkáját végezni fogja, valamint az általános munkavédelmi tudnivalókon túl ismeri a tevékenységek során használt munkaeszközök, illetve az alkalmazott technológiákra vonatkozó munkavédelmi eljárásokat is. A munkáltató belső szabályzatában (pl. MVSz-ben) meghatározza, hogy ki végezheti az oktatásokat. Új belépő dolgozót, a munkába lépés előtt, -munkakörtől, beosztástól függetlenül- munkavédelmi oktatásba kel részesíteni. Az ismétlődő oktatások gyakoriságára nincs konkrét előírás. Az oktatásokat olyan gyakran kell elvégezni, megismételni, hogy a dolgozó a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, ismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - kell megismételni.

Mikor kell elvégezni a biológiai kockázatértékelést, milyen gyakorisággal?

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3,§ (3) pontja szerint” A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.”

Köteles-e a munkavállaló foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton megjelenni és milyen gyakorisággal?

1993 évi XCIII. tv. a munkavédelemről. A 60.§(1) f.” a dolgozó köteles…….a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;” Az alkalmassági vizsgálatok rendjét a munkáltató belső szabályzatban köteles meghatározni.

A dolgozó megtagadhatja-e a részére kiadott utasítás végrehajtását, munkavégzést és mikor?

Bizonyos esetekben megtagadhatja. 1993 évi XCIII. tv. a munkavédelemről: „63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.”