A LIGA Szakszervezetek 12 pontja

Az alábbiakban olvasható a parlamenti pártoknak küldött levél.

Tisztelt Elnök Úr!

A LIGA Szakszervezetek Elnöksége a 2018. március 6-i ülésén határozott arról, hogy az alábbi, a LIGA Szakszervezetek 2017. november 30-án elfogadott négyéves programján alapuló munkavállalói szempontokat javasolja a jelenlegi parlamenti pártoknak figyelembe venni a vonatkozó szakpolitikai programok kialakításánál.

1. A gazdaságfejlesztés irányainak stabilizálása
- Politikai konszenzus kialakítását a magyar gazdaság hosszú távú fejlesztési irányairól, figyelembe véve az ország adottságait.
- Konszenzus kialakítását a gazdaság működését érintő szabályrendszer alapjairól.

2. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az esélyegyenlőség növelése
- A magas szintű tudás ingyenes megszerzésének biztosítását mindenki számára társadalmi és jövedelmi helyzetétől függetlenül.
- A munkához jutás és a foglalkoztatás során a diszkrimináció megszüntetését és az egyenlő bánásmód biztosítását.

3. Az állampolgárok és munkavállalók egészségügyi helyzetének javítása
- Olyan átlátható, stabil és működőképes intézményrendszer kialakítását, ahol a betegek számára egyértelmű, hogy melyek azok az ellátások, amelyek biztosítási alapon járnak.
- Megnövelt mértékű és fokozott figyelmet a foglalkoztatási betegségek elkerülésére. Ennek érdekében meg kell szüntetni a foglalkozás-egészségügy munkáltatóktól való függőségét, pártatlan rendszer kialakításával.

4. A közoktatás és szakképzés szerepének növelése
- Az iskolarendszeren belül az általános tudást nyújtó, kompetenciákat fejlesztő irányba történő elmozdulást.
- Szakképzési rendszeren belül a szakmák fejlődéséhez, átalakulásához való alkalmazkodást elősegítő ismeretek súlypontba helyezését.
- A folyamatos átképzést, szakmaváltást elősegítő támogatási rendszerek működtetését a munkáltatók és munkavállalók számára is.

5. A nyugdíjrendszer rugalmassá tétele
- Egy olyan rugalmas nyugdíjrendszer kialakítását, ahol megfelelő szolgálati idő megléte esetén egyéni döntésen alapulhat a korhatár előtti (csökkenetett nyugdíjjal) nyugállományba vonulás.
- A szabályrendszer egyszerűsített és hosszú távú stabilitásának biztosítását.

- Jövedelem-pótló (kiegészítő) támogatási rendszer kialakítását azoknak a munkavállalóknak, akik különösen nagy fizikai és pszichikai terhelésnek kitett munkakörökben dolgoztak és emiatt kénytelenek korhatár előtt nyugdíjba vonulni.
- A vállalatok anyagi ösztönzését arra, hogy működtessenek olyan rendszereket, amelyek jövedelem-pótlást adnak a korhatár előtti nyugdíjba vonuló munkavállalóknak.
- Az önkéntes nyugdíjpénztár támogatási rendszerének erősítését, a korhatár előtti kifizetések lehetőségének megteremtését.

6. A munkaerőpiac és a munkanélküli ellátórendszer fejlesztése, a mobilitási lehetőségek növelése
- A szociális partnerek (mint befizetők) részvételével működő munkanélküli biztosítási rendszer létrehozását. Ennek keretén belül kell létrehozni a járulékfizetéshez kapcsolódó alanyi jogon járó ellátások rendszerét.
- A bérlakás építések és az ezekhez való hozzáférés támogatását.
- A közfoglalkoztatás rendszerébe épített további ösztönző és képzési elemeket, amelyek biztosíthatják, növelhetik a nyílt munkaerőpiacra való visszatérés esélyét.
- Egy olyan generációk közötti szolidaritási program bevezetését, mely adókedvezményekkel támogatja a pályakezdők foglalkoztatását és a nyugdíj előtt álló munkavállalók vállalati ellátásban részesítését, amennyiben ez egy mentorprogram keretében valósul meg.

7. Szolidaritáson alapuló adórendszer létrehozása és bérfelzárkóztatás
-A legalacsonyabb jövedelmek, így a minimálbér, a garantált bérminimum nettó tartalmának növelését oly módon is, hogy ezen kategóriákban nulla személyi jövedelemadó kulcs érvényesüljön.
- A közfoglalkoztatottak esetében is alkalmazni kell a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.
-A legalacsonyabb munkabérek (minimálbér, garantált bérminimum) jelentős, több lépcsős emelését.
- A káros munkaerő-piaci hatások megakadályozása érdekében egy olyan struktúraváltási program kidolgozását, mely egyrészt támogatja a fejlődni képes kis- és középvállalkozások termelékenységének javítását, másrészt segíti a munkavállalók átáramlását olyan vállalkozásokhoz, melyek képesek a magasabb bérek kigazdálkodására.

8. A munkajog szociális funkciójának visszaállítása, a közszolgálati jogviszonyok harmonizálása
- A különféle foglalkoztatási jogviszonyoknak a munkajog hatálya alá vonását.
- Össze kell hangolni és átláthatóvá kell tenni az egyes életpálya-modelleket és az ágazati szabályozásokat. Ennek során biztosítani kell, hogy az ágazati sajátosságokkal nem indokolható jövedelmi különbségek megszüntetését. Ugyanez vonatkozik a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekre.
- A Munka törvénykönyve és a közszolgálati jogviszonyokat szabályozó normák átfogó felülvizsgálata és szükséges módosítása.

9. A foglalkoztatási viszonyokat szabályozó törvények betartásának biztosítása
- Egy egységes munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi és munkaügyi ellenőrzést és szolgáltatást biztosító hatóság létrehozását a szociális partnerek részvételével.
- A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó megengedőbb eltérő szabályozás megszüntetését.

10. Az érdekegyeztetés intézményeinek fejlesztése
- Olyan háromoldalú országos érdekegyeztető fórum létrehozását, ahol lehetőség nyílik a munkavállalókat, a munkáltatókat és a társadalom egészét érintő kérdések megtárgyalására.
- A versenyszférában a szabályozási és támogatási rendszer átalakításával azoknak az ágazati egyeztetéseknek a fokozott támogatását, ahol a felek a megfelelő felhatalmazottság birtokában a szerződéskötés szándékával vesznek részt.
- A közszférában a jogi és intézményi feltételek létrehozását minden olyan ágazatban, ahol lehetséges a középszintű (ágazati) kollektív szerződéskötés.

11. A szakszervezetek szerveződésének és működésének elősegítése
- Szakszervezetek alakítását, valamint a szakszervezeti működést akadályozókkal szembeni hatékonyabb fellépést és szankcionálást, ide értve a szakszervezeti tisztségviselők elbocsájtás elleni védelmének erősítését is.
- Az állami támogatások odaítélése során a rendezett munkaügyi kapcsolatok kiemelt figyelembevételét.
- Az állami alkalmazottak szakszervezeteit sújtó diszkriminatív szabályozás és gyakorlat megszüntetését.

12. A sztrájkjog korlátozásainak megszüntetése
- Jogellenesnek csak az a sztrájk legyen minősíthető, mely során a sztrájkjog tételesen rögzített szabályainak megsértésére kerül sor.
- Az elégséges szolgáltatások mértékében történő megállapodás hiánya esetén ajánlati kötöttségen alapuló döntőbíráskodás segítségével biztosítani a sztrájk megszervezését.
- A közszolgálati dolgozókra vonatkozó indokolatlan korlátozások megszüntetését.

Budapest, 2018. március 6.

Üdvözlettel:

Doszpolyné dr. Mészáros Melinda
elnök