A foglalkoztatás közös cél - de a munkavállalók érdekei ne sérüljenek!

2017. június 22-én ült össze Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának ülése. A napirendi pontok között a minimálbér megállapodás felülvizsgálata, a korkedvezmény megszűnéséből adódó problémák felülvizsgálata, és a közmunkaprogram átalakítása szerepelt.

A foglalkoztatás közös cél - de a munkavállalók érdekei ne sérüljenek!

A sajtóban nem volt hangsúlyos, de a minimálbér megállapodás aláírásakor abban is egyetértettek a felek, hogy amennyiben rendelkezésre állnak statisztikai adatok, a VKF áttekinti a minimálbér emelés hatásainak felülvizsgálatát. (A novemberi megállapodás során olyan aggodalmak is hangot kaptak, hogy a minimálbér emelés miatt visszaélések lehetnek.)

A kormányzat bemutatta a minimálbér emelése hatásairól készített statisztikai elemzést, amelyből az látszik, hogy az emelésnek lényeges hatása volt a magyar gazdaságra és bérekre. A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai viszont nem találtak egyértelmű összegfüggést a minimálbér emelés és a megnövekedett részmunkaidős foglalkoztatás között. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az önkéntesen adható munkáltatói juttatások egy részét a munkáltatók béremelésre fordították, vagyis "béresítették".

Ezzel kapcsolatban Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke kérte, hogy ezt a két kérdést részletesen is vizsgálják meg, különös tekintettel a részmunkaidős foglalkoztatásra, mert valószínűsíthető, hogy ezt a foglalkoztatási formát részben a minimálbér-emelés miatt választották a cégek.

A munkáltatói oldal részéről Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP képviselője felvetette, hogy a minimálbér jelentős emelése a kis településen lévő boltokat tönkreteszi, ami ellátási nehézségeket okozhat. Megismételte azt a korábbi javaslatát, hogy ezen a területen célzott járulékcsökkentésre lenne szükség. Véleménye szerint a boltok működésének fenntartásában a most szerveződő nyugdíjas szövetkezetek is segítséget jelenthetnek.

Ezt követően a nyugdíjas szövetkezetekről vitáztak a szociális partnerek. Többen fölvetették, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásának támogatása - figyelembe véve a megélhetési nehézségeket és a munkaerőhiányt - jó cél. Mészáros Melinda ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a LIGA Szakszervezetek már korábban javasolta, hogy a korhatár előtti nyugdíjba vonultaknál töröljék el a kereseti korlátot. Elmondta, szakszervezetek tudomásul vették, hogy megszületett a nyugdíjas szövetkezetekről a jogszabály, de kérte, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a két megoldás (a nyugdíjas szövetkezetek és a keresteti korlát eltörlése) párhuzamosan segítse a nyugdíjasok foglalkoztatását.

Kordás László, a MASZSZ elnöke felvetette, hogy a járművezető nem szakma, és emiatt például a kamionvezetők nem kapják meg a garantált bérminimumot. Emlékeztetett rá, hogy a buszvezetők esetében sikerült ezt a problémát megoldani, és kérte, hogy ezt a megoldást az összes járművezetőre terjesszék ki.

A következő napirendi pont a korkedvezmény megszűnéséből adódó problémák kezelése volt. A VKF elé került a témával foglalkozó bizottság által készített összefoglaló. A munkavállalói oldal újból felvetette, hogy a régi rendszer lezárásakor nem került sor a töredék idők elszámolására, és ez súlyos érdeksérelmet okoz az érintett munkavállalóknak.

A résztvevők jelentős előrelépésként értékelték, hogy sikerült megegyezni a különösen veszélyeztetett munkavállalók azonosítását lehetővé tevő eljárásrendben. Továbbra is komoly ellentétek vannak azonban a munkáltatói és munkavállalói oldal elképzelései között. A munkavállalói oldal törvényben szeretné rögzíteni azokat az intézkedéseket, amelyek csökkentik az munkahelyi egészségi ártalomnak kitett „expozíciós” időtartamot, a munkáltatók mindezt csak kollektív szerződéseken belül szeretnék rendezni. A legnagyobb ellentét a finanszírozási kérdések területén jelentkezett, a munkavállalói oldal egy speciális plusz járulékfizetéssel kívánja finanszírozni a rendszert, a munkáltatók viszont minden többletbefizetést visszautasítanak. Mindkét oldal hangsúlyozta, hogy a továbblépéshez szükség van a kormány egyértelmű állásfoglalására is.

A VKF tagjai meghallgatták a kormány szóbeli tájékoztatását a közmunkarendszer átalakításáról. Mindkét oldal jelezte, hogy érdekelt egy új rendszerben való részvételben. Megállapodás született arról, hogy ezt a kérdést napirendjére tűzi, és teljes komplexitásában megtárgyalja a VKF. 

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár ígéretet tett arra is, hogy a kormány a korábban felvetett javaslatokat is megvizsgálja.

H.L.