A minimálbér és a létminimum közötti ollót meg kell szüntetni

A LIGA minimálbér-emelést szeretne, ha szükséges keményebb eszközökkel is fellépne céljai eléréséért. Gaskó István szerint a magyar vállalkozók jelentős része képtelen gazdálkodni, nem rendelkezik az ehhez szükséges szellemi munícióval.

A minimálbér és a létminimum közötti ollót meg kell szüntetni

„A minimálbér mintegy húszezer forinttal alacsonyabb a létminimumnál, ez tarthatatlan, nem sarkallja munkára az embereket” - magyarázta Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek vezetője, aki szerint ezért vállalnak külföldön munkát az emberek, sok közmunkás pedig inkább nem meri a piaci szektorban megmérettetni tudását, mert a bérkülönbség nem olyan nagy, hogy megérje.

Gazdasági szakemberekre hivatkozva úgy vélekedett, az alacsony bér már a magyar gazdaság növekedését fékezi. „Nem gazdagodhatnak meg azon a magyar vállalkozók, hogy a munkavállalók nyomorognak. Ráadásul ezen munkaadók jelentős része képtelen gazdálkodni, kényszervállalkozó, nem szerezte meg a szükséges szellemi muníciót a tevékenységéhez” - mondta el véleményét a magánszektor munkaadóiról.

Pedig a magyar munkavállaló európai összehasonlításban megállja a helyét, termelékeny. Probléma, hogy az emberek nem fizetik meg a járulékokat, ami pedig a járadékoknál például a nyugdíjnál jelenik meg. A feketegazdaság elterjedését Gaskó komoly tehernek tartja, konkrétabb lépéseket követel ezek visszaszorítására.

Elvi típusú megközelítést alkalmaz a LIGA a minimálbér meghatározása ügyében, azt szeretnék, ha három-négy év alatt kisebb lépésekben elérnék, hogy a minimálbér nettó értéke és a létminimumként meghatározott összeg megegyezzen. „Ennek és a minimálbér feletti összegek emelésének érdekében a LIGA akár az ördöggel is összefog. Ha kell, akkor rendelkezésünkre álló összes törvényes eszközt alkalmazzuk” - hangsúlyozta Gaskó a sajtó képviselői előtt.

„Nem vagyunk elégedettek a tavaszi tárgyalásokkal sem a munkatörvénykönyvéről. Legalább azokat a pontokat figyelembe kell venni, amelyekről a munkaadókkal is megegyeztünk. Ezek közé tartoznak a döntően állami tulajdonú cégeket sújtó rendelkezések, amelyek eltörlését követeljük, ellenkező esetben elutasítjuk a kormány javaslatait, akkor is, ha ezek egy része a munkavállalóknak kedvez” - mondta Gaskó István.

A sztrájktörvényt is szeretnék a korábbi állapotoknak megfelelőre visszaállítani, mert a sztrájkjoggal való visszaélés fogalmát gumicsontnak tartják. A korkedvezményes nyugdíj kompenzálását is el kívánják érni, pótszabadságot, munkaidő-kedvezményt, a hasonló (nagy megterhelést jelentő) beosztások csökkentését, kiváltását szeretnék. A férfiak negyven év munkaviszonyt követő nyugdíjba menetelét célzó népszavazási kezdeményezést is támogatták, mert úgy gondolták, ezzel elmozdulása történne a férfiak esetében is az irányba, hogy beleszólhassanak, mikor kívánnak nyugállományba vonulni.

Helyi viszonylatban kiemelte, hogy a LIGA Szakszervezetek Dél-Alföldön jelentős tagsággal rendelkezik. Az új munkatörvény hatásairól szóló tanulmányt az SZTE Állam- és Jogtudományi Karáról rendelték meg, ami segíti bemutatni érveiket tudományos alapon is.