Megvan az Ab indoklása - pozitív diszkrimináció és költségvetés
A nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért is alkotmányellenes a Kúria június végi döntése, amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) egy héttel ezelőtti határozatának kedden a testület honlapján közzétett indoklásából. A döntés másik indoka szerint azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mert az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti.
A Kúriának az Ab által megsemmisített végzése a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) azt a határozatát változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését.
Az Ab szeptember 15-én már meghozta határozatát, ám annak részletes indoklását most tette közzé.
Az Ab a nők és a férfiak egyenjogúságával kapcsolatban megállapította, hogy a nőket - az alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján - külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére is tekintettel másmilyen lehet a nyugdíjra való jogosultságuk is.
Az alaptörvény idézett bekezdései szerint "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket", továbbá "törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".
Mindebből az Ab szerint az következik, hogy a nők - a férfiakhoz képest - kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt, különösen az állami nyugdíjra jogosultságnál. Az eredményes népszavazás pedig a nőkre vonatkozó kedvezőbb nyugdíjszabályozás lehetőségét elvonná.
Az Ab szerint azért sem lehet népszavazásra bocsátani a kérdést, mert az a költségvetési törvényt is érintené. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a "kizárt (népszavazási) tárgykör nemcsak a hatályos költségvetési törvényt jelenti, hanem valamely jövőbeni kiadást is vagy olyan kérdést, amelyből a hatályos költségvetési törvény módosítása következik".
Hozzátették: a feltett kérdésből - eredményes népszavazás esetén - a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg kötelező emelése következne, ezért az az ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érintené.
A közlemény szerint a határozathoz - amelynek előadója Sulyok Tamás volt - Kiss László, Lévay Miklós, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.
Az Ab döntése következtében a Kúriának új - az Ab döntésének megfelelő tartalmú - határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesítí-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab döntésével összhangban.
Dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye
Nem értek egyet a határozat rendelkező részének 1. pontjával, amely az alkotmányjogi panaszokkal támadott kúriai végzést alaptörvény-ellenessé nyilvánítja és megsemmisíti. Nézetem szerint (1) az alkotmányjogi panaszok elkésettek (ebben a tekintetben csatlakozom dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményében foglaltakhoz); (2) nem állapítható meg az ügyben olyan alapjogi sérelem, ami lehetővé tette volna az alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát; (3) hiányzik az indítványozók személyes, aktuális és tényleges érintettsége, ami alapján az alkotmányjogi panaszok befogadhatóak lettek volna, és (4) vitatom a kizárt népszavazási tárgykör többségi értelmezését is. Álláspontom szerint a fenti indokok miatt az alkotmányjogi panaszok visszautasításának lett volna helye.
Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleménye
Nem értek egyet a Kúria döntésének a megsemmisítésével. A Kúria döntésével szemben benyújtott indítványokat az Alkotmánybíróság a vonatkozó törvényi szabályok értelmében köteles lett volna visszautasítani. [79] 1. A jelen esetben az Alkotmánybíróság a kúriai döntés felülvizsgálatával és megsemmisítésével egy országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezést állított meg, amelynek a Kúria döntése szerint nem lett volna semmilyen jogi akadálya. [80] E határozata meghozatalakor az Alkotmánybíróságnak különös figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek (a továbbiakban: régi Ve.) az országos népszavazással kapcsolatos jogorvoslati szabályozásában 2012. január 1-jén jelentős változás következett be: az országos népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) határozat elleni kifogást már nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria bírálja el. Ezt a fórumrendszert tartotta fenn a jelenleg hatályos Nsztv. és Ve. is annyi változással, hogy az OVB-t az NVB váltotta fel. A törvényalkotó tehát ilyenformán kifejezetten elvonta az országos népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos felülvizsgálati hatáskört az Alkotmánybíróságtól, s azt a Kúriára ruházta. Mindemellett a törvényhozó 2012 elejétől előírta azt is, hogy a Kúria döntése ellen „további jogorvoslatnak helye nincs”. Az Alkotmánybíróságnak az országos népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban így semmilyen speciális hatásköre nem maradt.
Dr. Szalay Péter alkotmánybíró különvéleménye
A határozat rendelkező részének 1. pontjában írt megsemmisítéssel nem értek egyet, véleményem szerint az Alkotmánybíróságnak az alkotmányjogi panaszokat az indítványozók érintettségének hiánya miatt vissza kellett volna utasítania.
…
Végezetül rá kívánok mutatni az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben, hogy ezt az országos népszavazásból kizárt tárgykört az Alkotmánybíróság eddig olyan módon értelmezte, amely szerint: „A jogtudomány szempontjából a költségvetés: törvény. A költségvetés tervezete még nem költségvetés. A költségvetés megalkotásának különféle létszakaszai vannak. Mindaddig, amíg a kormány a költségvetési törvényjavaslat tervezetét el nem fogadja, nem lehet szó még költségvetési törvényjavaslatról sem. Költségvetésről pedig csak akkor beszélhetünk - a szó közgazdasági és jogi értelmében egyaránt -, ha a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta, vagyis törvénnyé emelte.
