Interjú az ILO Közép- és Kelet-Európai Szub-regionális Irodájának képviselőjével
Antonio Graziosi 2013. októberétől tölti be a képviselet vezetőjének a funkcióját. Elmondta, hogy az adott terület valamennyi szereplőjével fel kívánják venni a kapcsolatot, illetve jó munkakapcsolatot kívánnak velük kiépíteni. A prioritásokkal összefüggésben kiemelt jelentőséget tulajdonít a szociális párbeszédnek, amely eszköznek tekinthető az ILO olyan alapcéljai elérése érdekében, mint a foglalkoztatás növelése, a munkával összefüggő jogok és a szociális védelem.
A LIGA kiemelten fontosnak tartja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tevékenységét különösen a foglalkoztatással összefüggő jogok, a tisztességes foglalkoztatás ösztönzése, a szociális védelem növelése, valamint a társadalmi párbeszéd elősegítése területeken (ILO, Mission and Objectives). Ennek érdekében jó kapcsolatokat épít ki és tart fenn az ILO-val, részt vesz annak munkájában (Nemzeti ILO ülések, ILC, kérdőíves megkeresések, adatszolgáltatások, Nemzetközi Nőnap nyilatkozata stb.), valamint eseti párbeszédet folytat a szervezet képviselőivel. Ezzel összefüggésben utalunk arra, hogy Ovidiu Jurca úr (Senior Specialist in Workers’ Activities) más szakszervezetekhez hasonlóan a LIGA-hoz is ellátogatott a tavalyi év folyamán és tájékozódott a munkavállalókat érintő legfontosabb kérdésekről, beleértve az új Munka törvénykönyvével összefüggő tapasztalatokat. Ezen keretek mentén a Liga jogi szakértője jelezte, hogy interjút szeretne készíteni az új képviselet vezető úrral, Antonio Graziosival, aki a felkérés örömmel elfogadta. A márciusban lezajlott beszélgetés összefoglalója ez az írás.
Új képviseletvezető az ILO Közép- és Kelet-Európai Szub-regionális irodájának az élén
Antonio Graziosi 2013. októberétől tölti be a képviselet vezetőjének a funkcióját. Elmondta, hogy az adott terület valamennyi szereplőjével fel kívánják venni a kapcsolatot, illetve jó munkakapcsolatot kívánnak velük kiépíteni. A képviselet vezető úr 28 éve dolgozik az ILO kötelékében. Munkája során dolgozott Afrikában, Latin Amerikában, a genfi központban és Turinban. Végzettségét tekintve munkaerő-piaci közgazdász, az ILO kötelékében azonban többnyire kapacitásfejlesztéssel és menedzsmenttel foglalkozott. Arra a kérdésre, hogy mit tekintett kihívásnak ezen pozícióban elmondta, hogy azt egyrészt a régió diverzitása jelentette, másrészt a nyelvi (14) és a kulturális sokszínűség. A képviselethez 18 ország tartozik (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), valamennyi állam hasonló problémákkal küzdő, volt szocialista országok közül került ki. Ezek közé tartozik a magas munkanélküliség, különösen a fiatalok között, a fekete munka, valamint a némely országokban a mostoha munkakörülmények. Gyakori, hogy az elhúzódó válság hatásaként a munkáltatók csökkentik a munkavállalók védelmi szintjét, illetve a fizetéseket is, abból a célból, hogy a globális piacon meglévő kiélezett versenyben fennmaradhassanak. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy szemléletváltozásra is szükség van, mivel a munkaerőre nem lehet pusztán költségként tekinteni, hanem inkább olyan eszközként, amelynek az egészségébe, produktivitásába, kompetenciájába és motivációjába befektetni szükséges. Ez azonban egy nagyon komplex kérdéskör. Az európai országok hatékonyan megoldották a gyermekhalandóság, a fertőző betegségek, a tiszta vízhez való hozzájutás, valamint az oktatás hozzáférhetőségének a kérdését, ám a munkanélküliség, illetve a veszélyeztetett foglalkoztatási formák[1] oldaláról országonként eltérő mértékben komoly kihívásokkal kell szembenézniük.
Prioritások
A prioritásokkal összefüggésben kiemelt jelentőséget tulajdonít a szociális párbeszédnek, amely eszköznek tekinthető az ILO olyan alapcéljai elérése érdekében, mint a foglalkoztatás növelése, a munkával összefüggő jogok és a szociális védelem. Kérdésre elmondta, hogy a munkahelyi diszkriminációt fontos kérdésnek tartja, amely súlyos problémát is jelent, különösen a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés. Ez okból kezdeményezte a képviselet egy közös nyilatkozat kiadását a Nemzetközi Nőnap alkalmából, amelyhez a LIGA csatlakozott is. Ezen túlmenően a kor alapú diszkrimináció, valamint az etnikai diszkrimináció is problémát jelent a régióban.
Az új Munka Törvénykönyve
A jogi szakértő utalt rá, hogy az új Munka törvénykönyvével összefüggésben az ILO a 2011-es évben ajánlásokat is megfogalmazott, valamint felvetődött annak a lehetősége is, hogy ismételten vizsgálni fogják az új törvény, valamint a releváns ILO egyezmények összhangját 2014-ben. A képviselet vezető elmondta, hogy mivel a hatályba lépés óta még 2 év sem telt el, így még korainak tartaná a hatásának az elemzését. A képviselet munkatársa, Ovidiu Jurca, arra is rámutatott, hogy a törvény hatálybalépése előtt az ILO számos javaslattal élt, amelyek nem mindegyike került megfogadásra a kormányzat által. Továbbra sem kizárt azonban az, hogy valamely jogszabály ILO egyezményekbe való ütközését, illetve állásfoglalás kiadását bármely ILO oldali tag az ILO-nál sérelmezze. Ebben az esetben technikai jellegű állásfoglalást bocsátanak ki, amely nem kötelező jellegű. Rendszeres felülvizsgálatot az ILO hivatalból azonban - a standard felülvizsgálati eljárásokon kívül - nem tart. Ovidiu Jurca azt is kiemelte, hogy a munkajog a polgári jogtól elkülönült terület, sajátos jellemzőkkel, amely területek Magyarországon közelednek egymáshoz. A 2014. március 15. napján hatályba lépő Ptk. ugyanis az Mt. háttérjogszabálya lett, amelyre az Mt. számos rendelkezésében vissza is hivatkozik. Ennek a megoldásnak a gyakorlati hatása érdekes kérdéseket vethet fel.
A szub-regionális képviselet segítsége
A képviselet vezető kiemelte, hogy az ILO számos területen és formában tud segítséget nyújtani. Amennyiben bármelyik oldal tagja kéri, dokumentumokat és tájékoztatást nyújtanak releváns kérdésekben. Arra is van azonban lehetőség, hogy képzéseket tartsanak szakszervezetek számára. Ilyen képzés keretében bemutatnák az ILO működését és azt, hogy melyek a legfontosabb egyezmények, ajánlások és egyéb eszközök, melyek munkaügyi vitában használhatóak. Ez egyben a jogtudatosság növelésére is alkalmas lehet. Arra is kitérnének, hogy pontosan milyen segítséget tudnak a hozzájuk forduló szakszervezeteknek nyújtani szükség esetén.
Érdekegyeztetés
A jogi szakértő felvezetésében elmondta, hogy az érdekegyeztetés rendszere Magyarországon a 2010-es választásokat követően jelentősen átalakult. Aggályosnak tartotta egyrészt azt, hogy nem minden munka világát érintő kérdés megy át az érdekegyeztetés rendszerén, másrészt pedig igazán tripartit jellegű érdekegyeztető fórum ma nincsen. A képviselet vezető ezzel összefüggésben elmondta, hogy minden ország saját maga alakíthatja ki a társadalmi konzultáció formáit. A Magyarországon bevezetett rendszer nem példátlan Európa más országaiban sem. Ez az un. háromoldalú plusz rendszer, amelybe az érintetteken kívül más szervezetek is bevonásra kerülnek. Arra is rámutatott, hogy vannak azonban olyan kérdések, amelyek megtárgyalása tisztán tripratit (munkavállalók, munkáltatók, kormányzat) rendszerben szükséges. Az érdekegyeztetés működésével összefüggésben pedig elmondta, hogy valamennyi országnak alapvető érdeke a rendszer megfelelő működtetése, illetve a vitás kérdések kompromisszumok útján történő megoldása.
Végezetül a képviselet vezető kiemelte, hogy szeret Magyarországon lakni. Nagy várakozásokkal tekint az előtte lévő kihívásokra, és az érdekképviseleteket arra bátorítja, hogy keressék az ILO-val a kapcsolatot, amely mindig hallótávolságon belül van.
Az interjút Dr. Kéri Ádám jogi szakértő készítette
[1] Olyan foglalkoztatási formák, melyekre a stabilitás hiánya, az alacsonyabb szintű jogvédelem, az alacsonyabb összegű juttatások, valamint a veszélyes munkakörülmények a jellemzőek. Elsősorban a nőket, kisebbséghez tartozókat, migráns munkavállalókat érintik.
