Nem ingyen jár a korkedvezményes nyugdíj

Több mint 30 milliárd forint korkedvezmény-biztosítási járulék folyt be a költségvetésbe a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak után az elmúlt három és fél évben. Kérdés, hogy mi lenne ezzel az összeggel, ha a tervezett alkotmánymódosítás szerint a jövőben akár meg is lehetne szüntetni az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozók után 2007 óta 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni.

Az első évben a költségvetés átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet, majd fokozatosan csökkenő mértékű támogatást nyújtott. 2008-ban 3,5, 2009-ben 6,5, 2010-ben 9,75 százalékot kellett a munkaadóknak megfizetniük. Az idei évtől már teljes egészében a foglalkoztatókat terheli ez a járulék. Az elmúlt három és fél évben összesen több mint 30 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből a közteherből.

A járulékból is finanszírozzák a korábban korkedvezménnyel nyugdíjba vonultak ellátását. A közteher megfizetése szakértők szerint minden bizonnyal feljogosítja az érintetteket a korkedvezményes nyugdíjra. Kérdés, hogy mi történne azzal a járulékkal, amelyet a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak után fizetnek be, ha visszaküldenék őket a munkaerőpiacra.

Fideszes képviselők által kezdeményezett alkotmánymódosítás szerint akár meg is lehetne szüntetni az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást, ha az érintett nyugdíjas alkalmas a munkavégzésre. Lázár János és Balsai István fideszes képviselők váltig állítják, hogy az általuk benyújtott indítvány csak a rendőrökre vonatkozik, a bányászokra, vegyészekre, művészekre nem. Igaz, ez az módosított Alkotmány szövegében nem így szerepel.

Az Alkotmány 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :
„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a
nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött
személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését
megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális
ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."