Lesz-e pulykapénz?
A tavalyinál kevesebb munkavállaló számíthat az év végén béren kívüli juttatásra a munkaadójától, a cégek ugyanis már a jövő évi béremelésekre helyezik a hangsúlyt – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezeti vezetője felhívta rá a figyelmet, hogy egy évvel korábban még a hazai vállalatok a magas infláció miatt fizettek pulykapénzt a munkavállalóiknak, az év közben elszenvedett reálbérveszteséget ugyanis így próbálták kompenzálni. Ugyanakkor borítékolható, hogy továbbra sem tűnik el a rendszerből, sőt, egyre nagyobb népszerűségre tehetnek szert a munkavállalók és a cégek körében.

Jövőre a kedvezményes adózás mellett adható béren kívüli juttatások körébe ráadásul bekerül a lakásfelújítás és a lakhatási támogatás is.
„Az előző évek gyakorlatától eltérően idén arányaiban kevesebb munkavállaló számíthat a munkáltatójától év végi juttatásra: míg korábban a magasabb inflációs időszakban volt egy kompenzációs jellegük, addig ma már ilyeneket nem hajtanak végre a cégek” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Az év végéhez közeledve Magyarországon több százezer magyar munkavállaló számára lesz aktuális a kérdés, meghálálja-e a munkaadója az egész éves teljesítményét, és fizet-e valamilyen pluszjuttatást, közkeletű nevén pulykapénzt. Mindez persze nem csak teljesítmény elismeréséről szól, a karácsonyi vásárlási időszakban, amikor rengeteg pluszkiadás keletkezik, jelentős anyagi segítséget tud jelenteni.
Már a jövő évi béremelésekre figyelnek a cégek
A Központi Statisztikai Hivatal adataiban is jól nyomon követhető ennek hatása, novemberben és decemberben általában jókora ugrást mutat a nemzetgazdasági átlagkereset, ami nemegyszer 50-60 ezer forinttal is magasabb, mint év közben. Ez különösen tavaly volt szembetűnő, amikor a magas, 17,6 százalékos átlagos infláció miatt sok vállalat próbált javítani a munkavállalója anyagi helyzetén. Épp ezért hozták előre egy hónappal 2024. évi minimálbér-emelést is a munkaadók és a szakszervezetek, hogy kompenzálják a legkisebb keresetűek vásárlóerő veszteségeit. Ennek pedig az lett a következménye, hogy 2023 októbere és decembere között több mint 90 ezer forinttal nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon, a két hónap alatt bekövetkezett 16 százalékos növekedés messze meghaladta a korábbi évek átlagát.
Mészáros Melinda szerint mindez már a múlt, a cégek az alacsonyabb inflációs közegben inkább a következő évi bértárgyalásokra és béremelésekre fókuszálnak, ami összefüggésben van azzal is, hogy nagyon sok vállalat a megrendelés hiánnyal és a bizonytalan kilátásokkal szembesül.
A hazai feldolgozóipar hónapok óta nincs jó formában, a német gazdaság és a külső kereslet gyengesége miatt olyannyira nincsenek megrendelések, hogy az is kérdéssé vált, fenn tudják-e tartani a jelenlegi létszámot. Ilyen helyzetben pedig legkevésbé sem azon van a A Liga vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a béren kívüli juttatások mindig csak kiegészítő jelleggel működhetnek, szakszervezetként mindig azt tartották és tartják a mai napig is célként, hogy a munkavállalónak minél magasabb alapbére legyen. Ugyanis az befolyásolja a későbbiekben a túlmunkadíjazását, a különböző pótlékokat, képez járulék- és nyugdíjalapot, összességében tehát a keresetet emeli. Ezzel együtt is sok esetben a bértárgyalások során rákényszerülnek arra, hogy csomagban gondolkozzanak, azaz ne csak bérfejlesztésről állapodjanak, hanem a béren kívüli juttatásokról is.
A külföldi cégek és a nagyok fizetnek pulykapénzt
Ugyanakkor óriási eltérések vannak cégstruktúra szerint abban, hogy egy vállalat ad-e béren kívüli juttatást a munkavállalójának. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete évről évre végez felméréseket, tavaly például
· a nagyvállalatok (250 főnél több alkalmazott) 90 százaléka,
· a középvállalkozások (50–249 fő alkalmazott) 67 százaléka,
· a kisvállalkozások (10–49 fő) 54 százaléka,
· míg a mikrovállalkozások (1–9 fő) 28 százaléka tervezett béren kívüli juttatást adni.
Tehát minél kisebb egy cég, annál kevésbé valószínű, hogy bármilyen cafetériára számíthat a munkavállaló. Márpedig a magyar munkavállalók kétharmadát legkisebb cégek foglalkoztatják. Ráadásul a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő társaságokra sokkal inkább jellemző a béren kívüli juttatás, tavaly 79 százalékuk tervezte. Ezzel szemben a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások alig több, mint negyede, 27 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel.
A Szép-kártya viszi a prímet a béren kívüli juttatások között, a munkáltatók lakhatási támogatást is adhatnak
Évek óta a legnépszerűbb a vállalatok körében Szép-kártya, amellyel a munkáltatók kedvezményes adózás mellett 450 ezer forintot adhatnak a munkavállalóknak. A kártya népszerűsége várhatóan jövőre sem fog csökkenni, ugyanis több változás lép életbe, ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a feltölthető összeg 570 ezerre emelkedik, továbbá a kártyán lévő összeg 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz.
Szintén lényeges változás, hogy béren kívüli juttatásként a munkáltatók 2025. január elsejétől lakhatási támogatást adhatnak a 35 év alatti dolgozóiknak havi 150 ezer forintig, éves szinten maximum 1,8 millió forintig. A Szép-kártyához hasonlóan rendkívül kedvező adózás mellett adható, itt is csak a 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie a munkáltatónak, azaz összességében mindössze 28 százaléknyi adó terheli. A juttatás lakáscélú hitel törlesztésére, illetve a lakbér kifizetésére használható fel. A béren kívüli juttatások között egyre szívesebben élnek a cégek – utalvány formájában – a csekély értékű ajándék eszközével is, amely szintén kedvező adózási feltételek mellett alkalmazható.