Lesznek még bajok a minimálbér-emeléssel

Megvolt a nulladik fordulója a bértárgyalásoknak, ami után már most úgy tűnik, a 200 ezer forintos minimálbért minden oldal el tudja fogadni, viszont az is látszik, hogy bizonyos szektorokban problémákat fog okozni az emelés. A Piac&Profit Mészáros Melindát kérdezte.

Lesznek még bajok a minimálbér-emeléssel

Múlt héten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra fog nőni 2022-ben. Miközben a munkáltatók a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban két lépcsős emelést javasoltak, az elsőt szintén jövőre, majd 2023. január 1-jétől.

A munkavállalói oldal részéről Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke többek között azt mondta, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket kitermelni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.

 

Ahol nehezen megy a bérek kigazdálkodása 

Mészáros Melinda, mint azt a Piac&Profitnak kifejtette, mindig is voltak és lesznek olyan mikro- és kisvállalkozások, ahol a termelékenység és a hatékonyság a közép- és nagyvállalati szektorhoz viszonyítva nagyon alacsony szinten van. Miért okoz ez gondot?

Példaként hozta, hogy egy ilyen kisvállalkozás termelékenységi hatékonysági szintje átlagosan nem éri el a nagyvállalati szektor legrosszabban teljesítő társaságának a 40 százalékát sem. Ez azt jelenti, hogyha nem tudják növelni a termelékenységet és a hatékonyságot, akkor nagyon nehezen tudják kigazdálkodni az egyre emelkedő béreket. Ehhez korábban segítséget nyújtott a bérmegállapodásokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentési program is.

„Ebben is lehet a jövőben gondolkodni. Van is ilyen szándék, de a jövő évi költségvetési törvény is tartalmazza a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlését és egy 0,5 százalékos szochó-csökkentést. A munkáltatók ugyanakkor további csökkentésben is gondolkodnak. Munkavállalói oldalról mi azonban korábban is azt a javaslatot fogalmaztuk meg, hogy nem csak a munkáltatók által fizetendő adó és járulékok mérséklését kellene megfontolni, hiszen ez egy folyamatosan csökkenő periódust mutat, hanem a nettó jövedelmeket kellene emelni például a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlésével” – mondta.

Feleslegesen vont munkerőpiaci járulék 

A Liga elnöke hozzátette: magas a foglalkoztatási szint – azaz 4,7 millió főnél többen dolgoznak ma Magyarországon –, vagyis ebben az időszakban semmi nem indokolja azt, hogy a munkaerőpiaci járulékot vonják a munkavállalóktól, ami az álláskeresési támogatások és az átképzések területén kerül felhasználásra. Viszont ezzel az intézkedéssel is kezelni lehetne a bértorlódásokat, amit egy garantált bérminimum és egy minimálbér-emelés előidéz.

„Egyébként statisztikailag is jelentős lesz a nettó béremelkedés a következő évben. Ennek alapvető oka a 25 éven aluliak szja-mentessége és a családi adókedvezmény várható visszatérítése a jövő év elején. Ezek a lépések a munkavállalók jelentős részét nem érintik. Ráadásul a 25 éven aluliak szja-mentessége bérfeszültséget is generál majd az idősebb, gyakorlattal rendelkező munkavállalókkal szemben. Könnyen lehet, hogy a fiatalabb munkavállaló magasabb nettó jövedelmet fog hazavinni, mint az egyébként sok év gyakorlattal rendelkező kollégája. Ezeket az anomáliákat is kezelni kellene. Erre egyébként az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretei között az önkormányzati munkáltatók is kifejezetten felhívták a figyelmet” – mondta Mészáros Melinda.

 

Furcsa kettősség 

A szakképzett munkavállalók bérminimuma a feldolgozóiparban, kereskedelemben volt korábban jellemző, de mostanra a munkaerőhiány miatt a munkáltatók igyekeznek ezt meghaladó mértékű induló béreket tudnak biztosítani. Közben a minimálbér tekintetében jelentősen érintett szektornak számít most is a turizmus és a vendéglátás. Úgy tűnik, nem lesz ez másként a következő időszakban sem.

Hozzá kell tenni – fogalmazott a Liga elnöke –, itt hosszú évek óta egy komoly kettősség áll fent, hiszen a fekete foglalkoztatás is ebben a szektorban a legmagasabb.

„Azt is meg kell említeni, amikor jelentős mértékben emelkedtek a bérek, ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a részmunkaidős foglalkoztatottaknak a száma is. Hogy ebből valójában mennyi volt a valós részmunkaidős foglalkoztatott, mennyi volt a kényszer munkaszerződés-módosítás, csak az ellenőrzési hatékonyság növelésével lehetne kiszűrni.”

A Ligánál némi aggodalommal figyelik az autóipari beszállítói cégeknél kialakult helyzetet is.

„Azt látjuk, hogy sok helyen már akadozik a termelés. Nyilván ez a beszállítói kört jelentősen érinti. Itt is van egy nagyon komoly bizonytalanság, hogy mikor állhat helyre a gyártás folyamata. Ez a béreket is befolyásolni fogja azoknál a cégeknél, ahol létszám-leépítésre kényszerülnek, hiszen felkészült, szakképzett munkaerőt nem találnak majd az újrainduláskor a piacon. Hosszú távon az a vállalkozás maradhat talpon, amelyik megőrzi a munkavállalókat.”

Mészáros Melinda úgy látja, a jelentősen megemelt garantált bérminimum nagy léptékkel növeli majd az ebben a bérkategóriában foglalkoztatottak számát is. A minimálbérnek pedig nemcsak a foglalkoztatottak, hanem az egyéb minimálbérhez kötött egyes juttatások tekintetében is nagyon jelentős szerepe van. Mindazokat is érinti, akik ezen juttatásokat (például nagyszülői gyed, gyed maximum) kapják.

Piac&Profit.hu