Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Konkrét összegű ajánlatot tett a szerdai bértárgyaláson Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az érdekvédőknek.
A legszerényebb követeléssel előálló egészségügyi érdekvédők szerint is több tízmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy érdemben emelkedjen az ágazatban dolgozók fizetése. Ám ennyi pénz egyszerűen nem áll rendelkezésre.
Sokan arra tippelnének, hogy például az építőiparban dolgozni rendkívül veszélyes, gyakori a munkahelyi balesetek száma. A jobs.aol.com értesülései szerint viszont abban a szektorban a legveszélyesebb dolgozni, ahol a legközelebb van a segítség: az egészségügyben.
Az egészségügyi államtitkárság tájékoztatása szerint Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kedden, a magyar ápolók napján tartott ünnepségen jelentette be, hogy március 7-én kezdődnek a szakmával az idei bértárgyalások, amelyek keretében az államtitkárság "célzottan oda fog figyelni azokra, akik kimaradtak vagy arányaiban nem megfelelően részesültek a tavalyi bérfejlesztésből".
Megjelent egy újabb egészségügyi salátatörvény-tervezet, amely legfőbb elemeként a dolgozók visszamenőleges béremeléséről rendelkezik, részletes szabályokat tartalmaz munkaidejükre vonatkozóan, létrehozná a rezidensek országos érdekképviseleti szervét, illetve kimondja a támogatott gyógyászati ellátások körének, az árukhoz nyújtott támogatás mértékének újraszabályozását is.
Nagy az izgalom a szakdolgozók körében. A kormány által nemrég kihirdetett béremelés viszonylag számottevő jövedelemkiegészítéssel kecsegteti az állami szférában dolgozó szakdolgozók legalacsonyabb fizetésű körét. Az ő alapilletményük nettó akár 12-15 ezer forinttal is emelkedhet júliustól. Azonban ahogy az orvosok esetén a háziorvosok kimaradtak az emelésből, ugyanúgy a szakdolgozók közül a diplomás kört nem érinti az intézkedés.
Az egészségügyben dolgozók legkorábban az augusztusi fizetéssel juthatnak hozzá a kormány által ígért béremeléshez. A januártól visszamenőleg járó pénzt egy összegben kapják meg.
Összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó fizetését emelik meg január elsejétől visszamenőleg, jelentette be Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter. Béremelést kap 16 520 orvos, 67 978 szakdolgozó, valamint 1380, egészségügyben dolgozó vegyész, pszichológus, biológus, kémikus, gyógyszerész. A szükséges törvénymódosítások elfogadása után a béremelést július elsejétől fizetik ki, első lépésként egy összegben január elsejéig visszamenőleg.
Csak az alkalmazottként dolgozó orvosok számíthatnak valamekkora béremelésre, értesült a Népszabadság. A lap értesülései szerint idén esély sincs rá, hogy teljesítsék a rezidensszövetség korábbi követelését, hogy a kezdő orvosok átlagbére elérje a nettő 200 ezer, a szakorvosoké pedig a nettó 300 ezer forintot. Ez leghamarabb 2014-re, a kormányzati ciklus végére teljesülhet.
Az orvosok átlagosan mintegy havi bruttó 70 ezer forint többletre számíthatnak, de csak azok, akik közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozók, például a háziorvosok nem kapnak béremelést.
A korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó és az ügyeleti szabályok anyagi és munkaszervezési problémáival kell megküzdeniük az egészségügyi intézményeknek, az elvárt béremelés és bértárgyalások aknamezején átjutva.
Egy átlagos nővér ma a három műszakos, napi 12 órás műszakjáért cserébe nettó 80.000 forintos fizetést vihet haza. Mivel ebből a pénzből megélni nem lehet, kénytelenek a pihenőnapjaikon másodállást vállalni. Ekkor egy másik kórházban dolgoznak az ápolók havi 6-7 napot, amiért cserébe körülbelül nettó negyvenezer forintos jövedelmet kapnak.
A Semmelweis-nap az egyetlen kézzelfogható, amit ingyen kapnak az egészségüygi dolgozók a Szócska vezette államtitkárságtól, mint fizetett munkaszüneti napot - az a kérdés, hogy ez kárpótolja e a nominálisan kevesebbet kereső (2010. évhez képest ) munkavállalókat. Különösen azokat, akik önhibájukon kívül elveszítették közalkalmazottiságukat, és kárpótlásban nem részesültek.
A LIGA Szakszervezetek az utolsó óra utolsó percének látja az egészségügy helyzetét Magyarországon, amely nem csak a méltánytalanul alacsony fizetések miatt kivándorló orvosok, rezidensek és egészségügyi szakdolgozók tekintetében áll az összeomlás szélén, de az egyre több helyütt emberhez méltatlan ellátási színvonal miatt is.
Dr. Cser Ágnes az MSZ EDDSZ elnöke sajtótájékoztatót tartott a kötelező kamarai tagság megszüntetése iránti aláírásgyűjtési akció indításáról. A sajtótájékoztatón részt vett Beer Jánosné alelnök is.
A magyarok 64 százaléka a munkanélküliséget sorolja az ország három legnagyobb problémája közé. Ugyancsak sokan, 56 százaléknyian tartják aggasztónak a szegénységet, a szociális egyenlőtlenséget és 46 százalék említette a legjelentősebb gondok sorában a korrupciót - írja az Ipsos honlapján.
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
1112 Budapest, Sasadi út 170.
Tel.: (36-1) 321-5262
