A foglalkoztatottak érdeke az első

A LIGA Szakszervezetek elnöke utalt a LIGA Szakszervezetek javaslataira, amelyek hangsúlyozták, a kormány a tiltás helyett szigorítsa a vasárnapi nyitva tartás szabályait, a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékot jelentősen emelje meg, a kötelezően vasárnapra eső pihenőnapok számát egy helyett kettőre módosítsa és szigorítsa a túlóra elrendelésének szabályait is. A javaslat szerint a vasárnapi munkavégzésre önkéntes alapon, a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján kerülhet csak sor.

A LIGA Szakszervezetek javaslatai kiemelten védik a munkavállalókat, javítják jövedelmi helyzetüket, ugyanakkor figyelembe veszik a kiskereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartásához fűződő társadalmi elvárásokat és szokásokat is.

Vasárnap-történelem

A LIGA Szakszervezetek a 2014. decemberében közzétett álláspontja után 2015. januárjában a LIGA Szakszervezetek együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, amelynek alapján együttesen léptek fel a kiskereskedelmi szektor nyitva tartása és a szektorban foglalkoztatott munkavállalók gazdasági és szociális helyzetének javítása mellett.

A megfogalmazott javaslatok a következők voltak:
a munkavállalót vasárnapi napon történő munkavégzés esetén jelentősen magasabb bérpótlék illesse meg;
1. a munkáltató a jelenlegi 1 helyett 2 vasárnapi pihenőnapot biztosítson havonta a dolgozók számára,
2. 3. a vasárnapi munkavégzés munkáltató általi kötelező elrendelésének felső értékét éves szinten 12 napban korlátozzák. E mérték felett vasárnapi munkavégzésre csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével kerülhessen sor.
3. 4. a gyermekét egyedül nevelő szülő önkéntes alapon, azaz kizárólag saját kérésére legyen beosztható a hét utolsó napján,
4. 5. a fentieket (az 1.- 4. számú pontban foglaltakat) munkaszerződésben illetve munkahelyi szintű kollektív megállapodásban is rögzítsék a szociális partnerek.

A vasárnapi boltzárról szóló törvényjavaslat elfogadását követően a LIGA Szakszervezetek a VOSZ-szal a kérdésben népszavazási kezdeményezéssel élt, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság elutasított.

Időközben más társadalmi szervezetek is zászlajukra tűzték a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának eltörlését és népszavazási kezdeményezéssel éltek. A kormány, miután a közvélemény kutatási adatok egyértelművé tették, hogy az esetleges népszavazás számára kudarccal végződne, a 2015. márciusában bevezetett korlátozást visszavonta, visszaállítva a korábbi állapotot.

2016. májusában a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ajánlást fogadott el, amely a kereskedelmi ágazatban foglalkoztatott munkavállalók helyzetének javítását tűzte ki célul és amely ajánlás tartalmilag megegyezett a VOSZ és a LIGA Szakszervezetek által másfél évvel korábban kötött megállapodással.

Az aláíró felek megállapították, hogy a 2016. április 15-én hatályba lépett törvény hátrányosan érinti a bolti kiskereskedelemben vasárnap is munkát végző dolgozókat, mivel a vasárnapi munkavégzés ellenértékeként számfejtésre és kifizetésre kerülő vasárnapi pótlék visszaesett a 2015. március 15-e előtti szintre, azaz 50 százalékra, ez mintegy 80-100 ezer, vasárnap is dolgozó ember havi bérét csökkenti.

Növekvő forgalom és munkaerőhiány

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2016. júliusi ülésén Varga Mihály miniszter úr részéről elhangzott, hogy a vasárnapi boltzár eltörlését követően a munkavállalók helyzetének javítása nincs napirenden.

A legfrissebb KSH-adatok szerint 2016. májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nagyobb áruházláncok nyilatkozatai szerint viszont a kiskereskedelmi üzletek 2016. április 15-i újranyitása óta a kiskereskedelmi forgalom 2016 augusztusára érte el a boltok zárva tartásának elrendelése előtti szintet.

A munkaerőhiány a kiskereskedelmi szektorban tevékenykedő munkáltatókat kiemelten sújtja, a nyilvánosságra került információk szerint pl. a Lidl és a Tesco is jelentős béremelést hajtott végre, ám a munkaerőhiány így is veszélyezteti a működést.

A béremelésre korlátozott lehetőségei vannak a munkáltatóknak, bizonyos szint felett a beruházások és a profit terhére tudnak csak megvalósítani béremelést. Hosszabb távú megoldást a járulékcsökkentés jelenthet.

b-e-