Az Ab döntése kötelez, de lehet még nemzetközi jogorvoslatra lehetőség

A LIGA Szakszervezetek szerdai sajtótájékoztatóján, a népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József elmondta: megütközött az Alkotmánybíróság döntésén és nagyon várja az Ab érvelését, mivel puszta költségvetési szempontok nem írhatják felül az egyenlő bánásmód elvét. Gaskó István azt mondta, a demokrácia nemzetközi napján hozott döntés "nagy füles" a demokráciának.

Az Ab döntése kötelez, de lehet még nemzetközi jogorvoslatra lehetőség

Bodnár József megítélése szerint megalapozatlanok a népszavazás ellenzői által megfogalmazott költségvetési aggályok, mivel a 2013-as zárszámadási törvényben 154,5 milliárd forint, a 2014-esben 184,6 milliárd forint maradt a nyugdíjalapban. Hozzátette: az is példa nélküli, hogy az Ab csak később teszi közzé a meghozott határozatot, véleménye szerint ezzel is erősítve a jogbizonytalanságot.

A szakszervezeti tisztségviselő az MTI kérdésére ismertette: a 2017-2020-ig tartó időszakban 150-180 ezer férfit érinthet a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége, amellyel a tapasztalatok szerint 70 százalék élne. Ez évente 40-50 ezer embert jelentene, nem egyszerre 170 ezret - mondta. Hozzátette: a nők közül 2010 óta 114 ezren éltek a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével. Ha valaki 40 évet - adott esetben kemény fizikai igénybevétellel járó munkakörben - ledolgozott, majd az egészségügyi vizsgálaton "kipontozódott", nincs esélye újból elhelyezkedni, számára a korai nyugdíjazás lehet a megoldás - mondta.

Gaskó István, a LIGA elnöke kiemelte: az esélyegyenlőség kötelező uniós alapelv, ezért minden egyes fórumot megragadnak, hogy keresztülvigyék az ügyet. Szavai szerint faramuci és nyakatekert az az ügyvédi érvelés, amely az esélyegyenlőségre való hivatkozással dönti meg az esélyegyenlőséget. Úgy vélekedett, lesz majd, ahol nem így értik ezt Európában.

Gaskó István hangsúlyozta, a társadalom támogatta a népszavazási aláírásgyűjtést, július óta 100 ezer körüli aláírást gyűjtöttek össze a szakszervezetek, valamint a pártok is gyűjtöttek "jelentős mennyiségű" aláírást. A szakszervezeti vezető vélekedése szerint jelentősen meghaladták volna novemberig a szükséges 200 ezer hitelesített aláírást.
Az elnök azt mondta, a demokrácia nemzetközi napján hozott döntés "nagy füles" a demokráciának. A szakszervezeti vezető vélekedése szerint a magyar törvények "nem nagyon kultiválják" a népszavazást, mint a nép közvetlen akaratnyilvánításának eszközét. Míg korábban elég volt 2 millió azonos szavazatot felmutatni, most a választópolgárok felét "el kell vinni" az urnákhoz, hogy érvényes legyen egy népszavazás - mondta.

Az Ab kedden alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria júniusi végzését, amely lehetővé tette a népszavazási kezdeményezés elindítását. A Kúria akkor a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát változtatta meg. Az NVB áprilisi döntésében megtagadta férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését.

Az ügyben a Kúria döntését követően, júliusban megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését. Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek korábban kifejtette: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg.
Az Ab határozatát - a részletes indokolással, különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal - hivatalosan a jövő héten teszik közzé. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, az Ab indokoltnak tartotta a korábbi tájékoztatást a döntésről. Az Ab döntése nyomán a Kúriának új - az Ab döntésének megfelelő tartalmú - határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesíti-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab keddi döntésével összhangban.

Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük. A népszavazási kezdeményezést a LIGA Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezetek Szövetsége közösen támogatta.