Itt az igazság: több mint 2000 ember repült eddig a vasárnapi boltzár miatt

A vasárnapi boltzár bevezetését követően - február és április között - több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben, ráadásul a túlórák száma is öt éve nem látott magasságokban járt - írja közleményében a blokkk.com a KSH adataira hivatkozva. Ez jókora fricska azoknak, akik az elmúlt napokban és hetekben magabiztosan állították, hogy nem történt elbocsátás a márciusban életbe lépett intézkedések miatt.

Csökkent az alkalmazottak száma

Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban visszaesett a foglalkoztatottság a kereskedelemben: a KSH adatai egyértelműen kimutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent a szektorban alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

630-kerletszam-2015apr2-20150622.png

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, 2200 fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés 2400 fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám . Egyes vélekedésekkel szemben nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

630-kisker-ksh-letszam-20150622.png

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1- 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

Rekordot döntöttek a túlórák

Áprilisban a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak - az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

630-tulorak-ksh-kisker-20150622.png

Pedig már volt győzelmi himnusz

Az elbocsátásról szóló friss adatok számos korábbi hírt és kormánypárti nyilatkozatot (miszerint nincs és nem is lesz elbocsátás) cáfolnak meg. Múlt csütörtökön az MTI szemlézte a PestiSrácok.hu portál cikkét a témában, miszerint "blöff volt a vasárnapi zárva tartás okán vizionált elbocsátáshullám". A portál akkor hipermarketekre hivatkozva írta azt, hogy munkaerőhiány van a szektorban. Ennek oka, hogy a rossz feltételek és a rendkívül alacsony bérek csak kevesek számára csábítóak. A hipermarket-szektor jelentős munkaerőhiánnyal küzd, a hiányzó munkaerőt pedig többnyire az alkalmazottak nagyobb terhelésével pótolják - írták múlt héten.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a mandiner-nek adott interjújában pedig azt nyilatkozta, hogy "nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások". "Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán" - jelentette ki.

Harrach Péter, a KDNP politikusa a zárva tartás bevezetését követően márciusban a Népszabadságnak pedig azt mondta, hogy "a valóság megcáfolta a kiszivárogtatott tanulmány adatsorát az elbocsátások száma és a járulékkiesések tekintetében is". Nem igazak az elbocsátással kapcsolatos hírek szerinte. Ezen kívül azt látja az álláshirdetésekből, hogy munkaerőhiány van a kereskedelemben.

A Magyar Hírlapnak adott interjújában a kereszténydemokraták frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott május végén (két hónappal a vasárnapi boltzár életbe lépése után), hogy az ellenérdekeltek riogatnak és csúsztatnak. "Nem sajnálják a kampányra fordított pénzt, és hiába érkeztek meg a bevezetés óta a pozitív adatok, például a kiskereskedelmi forgalom növekedéséről vagy a foglalkoztatottság bővüléséről, a hazug látszatot fenn akarják tartani. Megjegyzem, az ágazatban éppen munkaerőhiánnyal küzdenek, így szó sem lehetett tömeges elbocsátásokról" - mondta akkor Harrach.

Nem kap kivételt a Balaton

Nem ad felmentést a nyári főszezonban sem a vasárnapi zárva tartás alól a balatoni régióban a gazdasági tárca - derült ki Varga Mihály gazdasági miniszter állásfoglalásából, amelyet a Népszava ismertetett hétfői számában.
A lap azt írta, elutasította Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Balatoni Szövetség kérését, hogy a nyári főszezonban nyitva lehessen valamennyi üzlet, a tárca ősszel dönt a vasárnapi boltzárral kapcsolatos szabályok esetleges módosításáról.