Hogy lesz jövőre? Költségvetés 2012
A 2012-es törvényjavaslatban szereplő egyenleg nem tekinthető törvényileg megalapozottnak, hiszen a bevételi és kiadási előirányzatokat alátámasztó adózási jogszabályok és egyéb szaktörvények jelentős része még nem készült el, illetve nem volt megismerhető. Az egyik legfontosabb ilyen megalapozó jogszabály a bérkompenzációs rendszer lenne.
Foglalkoztatást érintő változások
1. Kompenzációt kapnak a cégek az 5%-os béremelésre:
Céltartalék szolgál az adórendszer átalakítása miatti kompenzációra a munkáltatók támogatására, amennyiben azok legalább 5%-os béremelést hajtanak végre - olvasható a költségvetés tervezetében a központi alrendszerek előirányzatairól szólva. A céltartalékok sorából pedig az is kiderül, a kormány 84 milliárd forintot szán erre a célra. A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2012. évben - jogszabály alapján -; járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő; járulékok kifizetésére pedig 64 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
2. Még mindig nem tudni, mennyi lesz a 202 ezer forint feletti jövedelem többletterhe:
A 202 ezer bruttó havi bér felett keresők esetében nem vezeti ki a kormány a szuperbruttót teljesen, de azt nem tudni, hogy a teljes szuperbruttó (azaz 27%-kal növelt) adóalap marad-e meg, vagy egy csökkentett mérték. Matolcsy szerint ez csak a 2012-es évre vonatkozik, de ennek tényleges technikáját a következő hetekben, hónapokban véleményezhetik.
3. Járulékkedvezmény a tartalékállományosok foglalkoztatására
Giró-Szász András kormányszóvivő egy újságírói kérdésre reagálva kifejtette, hogy jövőre a központi közigazgatásból 5000 főt bocsát el az állam. Ők közel állnak a nyugdíjazásukhoz, ez tehát nem direkt létszámleépítés, hanem a párhuzamosságok megszüntetéséből fakad - vélekedett a kormányszóvivő. Ahogy arról a napokban Rogán Antal is beszélt egy interjúban, ezek az elbocsátott közalkalmazottak valamilyen tartalékállományba kerülnek, amelyből járulékkedvezménnyel alkalmazhatják őket a vállalatok. Ennek részletei:
- 50%-os munkáltatói járulékkedvezményt kap az a munkáltató, aki a közszférából elbocsátottakat alkalmazza
- 100%-os munkáltatói járulékkezdeményben részesül az, aki a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat alkalmazza
4. Dupla pénz közmunkára:
A Start-munka program megvalósításához a Munkaerőpiaci Alapban 132 182,5 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre a költségvetési tervezet szerint, amelynek részbeni forrása 50 000,0 millió forint költségvetési támogatás.
A Start-munka programok dologi és felhalmozási kiadásairól a Kormány egyedi döntéssel határoz.
Giró-Szász András szerint 200 ezren dolgozhatnak jövőre a Start-munkaprogramok keretében. A bruttó bérük 63 ezer forint lehet, erre ugyanúgy meg kell fizetni a 16%-os szja-t és az egészségügyi hozzájárulást, viszont nyugdíjjárulékot nem kell.
5. 10-11%-os munkanélküliség:
Matolcsy szerint jövőre a munkanélküliségi ráta legrosszabb esetben 10-11% lehet. A legutóbbi ismert adatok szerint, június-augusztus átlagában a ráta 10,8% volt.
6. Kevesebb jut képzési támogatásra:
A Munkaerőpiaci Alap jövő évi terv költségvetésének soraiból kiderül, 27,6 milliárd forint jut majd foglalkoztatás és képzési támogatásokra. Idén erre 40,5 milliárd forintot különített el a költségvetés, ugyanakkor a teljesülés, azaz a keretből felhasznált támogatási összeg félévkor a 30%-ot sem érte el. Kevesebb jut szakképzés és felnőttképzési támogatásra is, 23,4 milliárd forint az idei 33 milliárd forinttal szemben.
Álláskeresési támogatásra 67 milliárd forintot szán a tárca az MPA-ból, ami fele az idei 134 milliárd forintnak. A kormány már korábban csökkentette ezen támogatások jogosultsági idejét (maximum 3 hónap az álláskeresési járadéknál, álláskeresési segély pedig csak nyugdíj előtt 5 évvel lehet igényelni), és a minimálbér napi összegében maximálta az álláskeresési járadékot,ezekből jöhet össze a megtakarítás.
A foglalkoztatást ösztönző normatív támogatásokra viszont 3 milliárd forinttal többet, 8,5 milliárd forintot szán.
Költségvetési szigor
A törvényjavaslat általános indoklása tételesen felsorolja (az adóemelések mellett) a költségvetési szigor jegyében született és sok esetben fájdalmas jövő évi intézkedéseket:
- a közszférában nem emelkednek az illetmények
- központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési szabályok, aminek következtében a dologi kiadások csökkennek
- a költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisra tervezték a kiadási előirányzataikat
- csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben mérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadások mérséklődnek. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével
A költségvetés kiadási oldalának tételes bemutatásából pedig kiderül: az utazási kedvezményekre szánt támogatási összeg 15%-kal csökken. A javaslat szerint a támogatás csökkentése "az utazási kedvezményrendszer módosítására,
valamint a kedvezményes utazások számának - elmúlt évekhez hasonlóan - várható apadására vezethető vissza".
A családi támogatásoknál a kormány azt tervezi, hogy "a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik".
