Fiatalok Ligája tanácskozás szeptember 13.

Emlékeztető (írta: Minorics Melinda és Várady Tibor)

Gaskó István bevezetőjében kifejtette, hogy a Liga keretet kíván adnia fiatal munkavállalók küzdelmeinek a Liga Ifjúségi Tagozatának (IT) a létrehozatalával. A fiatalok gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek, a cégeknél a szenioritás elve gyakran indokolatlanul nyivánul meg. A Liga keretet ad, segít, a keretet a fiatalok kell, hogy kitöltsék. Nagy szabadságfokot akarunk adni. Lehetőségeket akarunk biztosítani, és ehhez forrásokat tudunk rendelni - alanyi jogon, normatív hozzájárulást. Megalakult a FÉSz (Fiatalok Érdekvédelmi Szervezete), azon technikai okból, hogy azok a fiatalok, akik nem vesznek részt vmelyik tagszervezetben, tudjanak egyénileg is kapcsolódni a Fiatalok Ligájához (IT-hez). Az IT képviselőjének az elnökségben és a Liga Tanácsban tanácskozási joga lesz. Egy önálló platformot akarunk, egy kérés: ne menjen szembe a Ligával.

Bemutatkoztak:

  1. Nagy Attila - Paksról, ADÉSZ, kb 400 tag van. Az atomerőműben a munkavállalók 60%-a, az üzemi tanácsban 20%-ban fiatalok.
  2. Kardos Szilárd - Rába Munkavállalók Szakszervezete, fél éve szakszervezeti tag.
  3. Molnár Ferenc - Nitrogén Összefogás, 79 fő
  4. Falussy Sándor - Liga, Közép-Dunántúli Régiós Iroda
  5. Harmath Péter - Villamosenergia-ipariDSzSz Ifjúsági Tagozat vezetője, ami 2004 óta létezik
  6. Hanol Zsuzsa - szintén VDSZSZ, de Pakson belül
  7. Scheiner Katalin - Honvéd Szakszervezet, logisztikai titkár
  8. Tóth Levente - Hűtőgépgyártók szakszervezete, 1864 fő már!
  9. Földi Sándor - szintén Hűtőgépgyártők
  10. Pach Dániel - Rendészeti Védegylet, ifjúsági és kulturális ügyeket viszi. A szakszervezetben 9000 tag van, ennek 60%-a fiatal.
  11. Bubenkó Csaba - Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. A Tesco-ban durva állapotokról beszélt. A munkavállalókat semmibe veszik.
  12. Győri Levente - Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének fővárosi titkára. Több, mint 2500 fiatal volt. Budapesten 420 fő. 22 intézetben. Fiatal az állomány, nagy a fluktuáció.
  13. Szita Róbert - Liga Harsona szerkesztője
  14. Szabó Imre - a Liga önkéntese, évek óta aktivista, diákpárlament, SzocDem Ifjúsági Szervezet, stb.
  15. Minorics Melinda - a Ligában gyakorlaton
  16. Várady Tibor - a Ligán az IT létrehozásáért felel, egyébként aktivista (Humanista Mozgalom, Védegylet, TB Mentők)

A résztvevők bemutatkozása után mindenki felvázolta szervezete egyes problémáit, melyre az alakulásra váró ifjúsági szervezet megoldást kereshet. Akiknek volt már tapasztalatuk hasonló ifjúsági organizáció munkájával kapcsolatosan, felvázolták a lehetőségeket, tapasztalatokat, megválaszolandó kérdéseket, problémákat.

Pach Dániel vetette fel, el kell gondolkodni azon, hogy miben más egy ifjúsági szerveződés, mint más tagozatok? Mobilitásában, dinamizmusában, tevékenyebb lehet, mint bármely más csoportot tömörítő szervezet. Fontosabb észrevételek:

  • meg kell győzni a fiatalokat arról, hogy képesek tenni saját ügyeik érdekében, tudniuk kell, hogy cselekvőképesek lehetnek
  • egy ifjúsági tömörülés alapja kell, hogy legyen, hogy olyan mentalitást képviseljen, mely amúgy is jellemzi a fiatal életvitelt (pl.: sport, bulizás stb.) - ezt az attitűdöt be kell hozni a munkahelyekre is
  • szükség van külső „dizájnra”, de emellett belső tartalommal is kell, hogy rendelkezzen a tagozat
  • nem szabad, hogy a csoportosulás kirekesztő legyen, tehát tisztségviselőknél legyen maximált korhatár, de a tagságnál ne
  • kell lennie hierarchikus rendszernek az intézményi felépítésben, hiszen csak így lehet életképes, viszont szükséges a folyamatos kommunikáció az alsóbb szintekkel pl.: vitafórumokon meg lehet hallgatni az aktuális problémákat

Szabó Imre beszélt arról, hogy a fekete munka nagyon érinti a fiatalokat. A fiatalok nem is tudják, mi a szakszervezet. Valahogy ezt meg kell oldani, egy új design kell.

Győri Levente elmondja, hogy a szakszervezet szó csengése nem az igazi, gyakran az érdekvédelem szót használja.

Válasz is elhangzik, miszerint nem új szó kell, hanem új tartalom a régi szónak.

A tanácskozás második felében a szervezet szerepeiről, Ligán belüli munkájáról, konkrét feladatairól esett szó, erről folyt kötetlen beszélgetés a felek között.
Szabó Imre elmondta, hogy a szervezet célja a szakszervezeteken kívüli fiatalok egybegyűjtése, majd felvetődött a kérdés, hogyan viszonyul egymáshoz a FÉSZ és a „Fiatalok Ligája”. Tisztázódott, hogy a külsősök bevonása csak a Fiatalok Ligájának keretein belül képzelhető el. Falussy Sándor elmondta, hogy a Ligában jelenleg kb. 20 ezer fiatal lehet, hogyan jutunk el a bázishoz? Nem csak szervezeti, hanem személyes szinten is meg kell nyernünk a fiatalokat.
Nem tisztázott, hogy a fiatalok a FÉSZ-be vagy a „Fiatalok Ligájába” lépjenek be. Elmondta, hogy a „szakszervezet” szóhoz sok negatív tartalom kötődik, a szónak mégis maradnia kell, benne kell lennie a névben, természetesen új tatalommal kell bírnia. Kérdéses szerinte, hogy miután a szervezet nagyon kiépült nem hat-e majd ellene a Liga más szerveződésinek. Elmondta, hogy ma gátolva vannak a szakszervezetek, nehéz még a megalakulás, a bírósági bejegyzés is, ez ellen tenni kell. Nehéz lesz felhívni a média figyelmét is, és szükség van olyan programra, mely megszólítja a még nem dolgozó fiatalokat, a munkavállalókat és a családosokat is.
Szabó Imre elmondta, hogy a FÉSZ célja a Liga erősítése és problémamegoldás - ösztönzi a fiatal munkavállalókat arra, hogy belépjenek a Ligába. Már van program és vannak ötletek is, például készülne egy kiadvány fiatal munkavállalók részére, amit a munkaközvetítőknél lehet kiosztani.
Várady Tibor: nem akarjuk, hogy a FÉSZ más szakszervezetek helyett jöjjön létre, ez a Ligán belül kell, hogy működjön.
Pach Dániel: meg kell nézni mitől működik jól egy ifjúsági szervezet. Zenei-kulturális programok szervezése szükséges, ezeken az összejöveteleken képzelhető el a toborzás. Lehetnének koncertek, ingyen Internet használat stb. Mindehhez kell hely, pénz és támogatás. Szükség van egy budapesti bázis központra is. Harmath Péter szerint ennek a kezdeményezésnek tartalmaznia kell a tisztségekre való felkészítést, oktatást és szabadidős programokat is. Itt lehetnének fórumok, melyre egy vezetőt is meg lehet hívni, de szükség van kötetlen programokra is.
Molnár Péter szerint egyértelmű célokra van szükség, és feladatokra.
Falussy: hogyan lesz szervezetszerű, P. Dániel erre reflektálva azt a véleményt képviselte, mely szerint meg kell találni a hangot a fiatalokkal, mert ők nehezen beszélgetnek a náluk 10 évvel idősebbekkel is. Félő olyan programok szervezése, mely nem érdekli a fiatalabb korosztályt. Nem szabad, hogy egy olyan tömegbázist lássanak a szervezetben, mely csupán a pénzt szedi be, de nyújtani nem tud semmit. Le kell szögezni mi a cél: tömegbázis létrehozása, vagy minőségi csoport alakítása, mert ha mindkettő, akkor az nagyon komoly felkészültséget igényel. Mondanivalója végén felajánlotta, hogy a következő összejövetel egyikét megszervezi a reptéren.
Scheiner Katalin megosztotta tapasztalatait, miszerint amikor munkahelyén 600 fiatalnak küldtek ki kérdőívet, ezután rögtön 170-en be is léptek a szakszervezetbe. Manapság a kiszervezések, a munkáltatói önkény megnyilvánulásai miatt ezt nem tudnák elérni, de máig vannak jó programok Pakson.
V. Tibor: meg kell beszélni a problémákat, szolidaritási akciók kellenek, kampány témákat kell találni.
Bubenkó Csaba szerint az a legnagyobb probléma, hogy a fiatalok nem tudják mi a szakaszervezet, alapfogalmakkal nincsenek tisztában. Alapvető tudás átadása szükséges, mivel mást jelent a szakszervezet, ha tudjuk miről van szó, milyen előnyökkel jár a tagság stb. Legyenek ezért programok és akciók, melyek széles néprétegeket szólítanak meg. A média szerepe nagyon fontos, láthatjuk, pl.: a VDSZSZ sztrájk idején mennyire a munkavállalók ellen tudtak hangolni és nem szolidaritásra szólítottak a médiumok. Akció ötlete: olyan pólók nyomása, melyen ez a felirat áll: „nem akarok az EU-ban úgy dolgozni, hogy nem kapok túlórabért”. A fiatalokat meg kell szólítani, sokan vannak közülük szorító helyzetben, pl.: Kiskunhalason elbocsátások sújtják őket, sokan benne lennének valamilyen akcióban. Lehetnének megmozdulások, ilyen kérdések kapcsán: gyes-gyed lerövidítése, nyugdíjkorhatár emelése stb. Ilyenkor nem a kormány ellen kellene demonstrálni, hanem munkáltatók, adó-tanácsadók ellen.
Szabó Imre: lehetnének diákjogi harcok (nincsenek megfelelő jogszabályok, ifjúsági törvény), a pályázat-elbírálások problémájára fel lehet hívni a figyelmet s kellenek emellett intézményes harcok is. A szemléletmódot tükrözi az elv: „Liga egy életen át” - ez egy generációk közt átívelő program alapját képzi.
F. Sándor: feladat a jövőre nézve, hogy ki kell deríteni hol van már ifjúsági tagozat, ha nincs, akkor is vannak szakszervezetek, melyeknek tagjai sokszor 35 év alattiak.

A tanácskozás végén Szita Róbert felajánlotta, hogy a FRDSZ székházban is lehet ülést tartani, a Gogol utcában. Készül az ifjúsági tagozat honlapon belüli megjelenítése - lesz jelentés a tagozatról és a Liga Harsonába is készül híradás.Az ülés végén a következő tanácskozás időpontjaként október 7-e, 10 órát jelölték meg a tagok (a Gogol utcában).