Nyugdíj 2009

„1/a”

2009. január elsejétől a 2009. január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíjak emelésének mértéke:

Járadékok emelkedése:

- Aki sajátjogú nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, mindkét ellátása 3,1%-al emelkedik.
- Olyan esetben, amikor a két ellátást (sajátjogú és özvegyi) együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, mert ez az érintett számára kedvezőbb, akkor ez az összeghatár 2009. január 1-jétől 66.980 forintra emelkedik.

„1/b”

  A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások évenként emelésére -szemben a nyugdíjakkal- nincs törvényi kötelezettség, ezért 2009. január hónapban nem emelkednek!

„1/c”

            A 2009. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege 2009. január 1-jétől nem emelkedik!

Ennek megfelelően 2009. január 1-jétől:

„2”

NYUGDÍJKORREKCIÓS PROGRAM

A 2006. január 1-jétől elkezdődött egyes meghatározott években megállapított nyugdíjakat érintő nyugdíjkorrekciós intézkedések fokozatos -több lépésben megvalósuló- végrehajtása keretében 2009-ben esedékes emelésre, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. Törvény rendelkezése szerint, 2009. január helyett szeptember hónapban kerül sor (szeptember 1-jétől kezdődően).

2009. szeptember 1-jétől korrekciós nyugdíjemelés címén emelést kapnak:

„3”

A 13. havi nyugdíjra vonatkozó szabályok:

Az országgyűlés döntésének megfelelően 2009-ben módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó szabályok.

A kifizetésre továbbra is két egyenlő részben kerül sor.

A 13. havi nyugdíj összege megegyezik a november hónapra járó nyugdíjellátás összegével, azonban nem lehet több 80.000 forintnál.

A 13. havi nyugdíjban az részesülhet, aki 2008-ban vagy azt megelőzően betöltötte a 62. életévét.

A 13. havi nyugdíj életkortól függetlenül továbbra is jár azoknak, akik rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek, továbbá -az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével- azoknak, akik hozzátartozói nyugdíjellátásként özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban vagy szülői nyugdíjban részesülnek.

Akik még 2009. évben is kapnak 13. havi nyugdíjat:

„4”
Méltányosság:

Méltányossági alapon továbbra is lehet nyugdíjemelést, egyszeri segélyt kérelmezni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, illetve hozzátartozói nyugdíjellátásban részesülők esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.
Meghatározott feltételek megléte esetén a kérelem teljesíthető.
A pénzügyi fedezetet a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi fedezete tartalmazza.

„5”
Nyugdíj melletti munkavállalás:

A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó szabályok, amelyek a 2008. január 1-jét megelőzően már nyugdíjba lévőkre csak 2010. január 1.-től vonatkoznak
Amennyiben a 62. életévét be nem töltött, előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, ún. művésznyugdíjban részesülő személyek keresete meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizenkétszeresét, az ezt követő hónap első napjától a nyugdíjfolyósítását az év végéig szüneteltetni kell.
Amennyiben az éves keretösszeget december hónapban lépi túl, a december havi nyugdíjat szüneteltetni már nem lehet, ezért azt vissza kell fizetni.
A szüneteltetett nyugdíjat a követő év januárjától újra folyósítani kell mindaddig, ameddig az érintett újból túl nem lépi a keretösszeget.

„6”
0,5 %-os nyugdíj növelés:

A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytató személy a foglakoztatás 365 napja után kérheti a havi átlagkereset 0,5 %-ának megfelelő nyugdíjnövelést.
A növelést az általa fizetett nyugdíjjárulék alapjából számított havi átlagos keresete alapján kell megállapítani.
A nyugdíjnövelés beépül a nyugdíj összegébe, a későbbi nyugdíjemelést már az így növelt összegre kell végrehajtani.
Aki 2009. évben a 13. havi nyugdíjra jogosult annál a 13. havi nyugdíj esetében is figyelembe kell venni.
A nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet a lakóhely szerinti regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell előterjeszteni.
A kérelemhez a gyorsabb ügyintézés érdekében célszerű csatolni az igazolást arról, hogy a foglalkoztatás mettől meddig állt fenn és mennyi volt a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem.

„7”
A nyugellátások évenkénti rendszeres emelése:

A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást 2001. január 1-jétől kezdődően, a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni.
Ha az árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés várható mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor november hónapban - január 1-jei visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. (A nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév I-VIII. hónapjának tényadatára alapozott - várható mértéket kell figyelembe venni, amennyiben meghaladja a fogyasztói árnövekedés mértéket.)
Amennyiben az eltérés nem haladja meg az említett mértéket, akkor november hónapban, az egész évben járó különbözetet egy összegben kell juttatni. (A nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév I-VIII. hónapjának tényadatára alapozott - várható mértéket kell figyelembe venni, amennyiben meghaladja a fogyasztói árnövekedés mértéket.)

„8”
A pénzügyi válságról

Megtizedelte a lakossági megtakarításokat a pénzügyi válság. A pontos számadatok még nem kerültek napvilágra.
A nyugdíjpénztárak vesztesége várhatóan február végére realizálódik.
Már most is látszik, hogy a részvénypiacok mélyrepülése megrázta a magánnyugdíj pénztárakat, így a nyugdíjra takarékoskodókat is.
A pénzügyi válság miatt 2008. év utolsó negyedévében 6,4 százalékkal csökkent a magán-és önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona. Az év végi mérleg zárásakor tízszázalékos negatív hozam várható.
Felemésztődtek a nyugdíjra félretett pénzek.
A kötelező magánnyugdíjak vesztesége 1,49 milliárd euró, az önkéntes pénztáraké 722 millió euró.
A tényadatok mutatják, hogy a magánnyugdíjpénztárak számára legrosszabbkor jött a választható portfóliós rendszer bevezetése. A megnövelt részvény arány érzékenyebbé tette a pénztárakat a piacok rossz szereplésére.
Vajon mit tesz a kormány az 1997. évi LXXXII. törvény hatálya alá kerültek védelme érdekében? (1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról)

2008 volt az első év, amikor a magánpénztárakat választók száma meghaladta az állami nyugdíjat választókét:

Kozma János
tagozati elnök