Tájékoztató a LIGA Nyugdíjas tagozatának a tervezett adócsomagról és hatásairól
A LIGA Nyugdíjas Tagozat 2007. őszén alakult. A megalakulást a LIGA Elnöksége és személyesen az elnök, Gaskó István szorgalmazta. Az alapítás fontosságát a kialakult helyzet is igazolja. Egy független és demokratikus alapokon szerveződő szövetség keretén belül biztosítunk képviseletet a nyugdíjasoknak, jelen vagyunk a Nyugdíjasok Országos Képviseletében.
Az elmúlt év végén szentesített megszorító intézkedések legnagyobb vesztesei mi nyugdíjasok vagyunk.
Eltörölték, illetve nyolcvanezer forintban korlátozták a tizenharmadik havi nyugdíjat.
Tervbe van véve szelektáltan a személyes ellátásokba történő beépítése.
2002-ben a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésével -a nyugdíjasok megnyerésével- győzött az MSZP a Fidesszel szemben a parlamenti választáson.
A közelmúltban sebtében összehívott parlamenti napon -figyelembe véve a miniszterelnök szándékát- várhatóan ismét a nyugdíjasok járnak rosszul, mivel elhangzott, hogy a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot csökkenteni, ezzel párhuzamosan az áfát emelni akarja a kormány.
A járulékfizetés csökkentése nem érinti a nyugdíjasokat, de az áfa emelése viszont igen!
Minden rossznak okozója a gazdasági válság, ezt mondják a társadalombiztosítási alapokkal „gazdálkodók”.
Válság, munkanélküliség idején a társadalom stabilizálásának elengedhetetlen feltétele az állam gazdasági tevékenységének fokozása még akkor is, ha az állami munkaprogramok pillanatnyilag ésszerűtlennek tűnnek.
A kormány segítségével létrehozott beruházások, megrendelések, majd a foglakoztatás, az ennek révén keletkező munkajövedelmek a gazdaságot újabb nemzetgazdasági egyensúlyhelyzetbe lendítik.
A korkedvezménnyel nyugállományba vonult -62 év- alatti nyugdíjasok foglalkoztatásának a korlátozása, a tizenkétszeres éves minimálbér korlátkánt történő bevezetése, szintén a gazdaság kárára van, mert a nyugdíjasok korlátok nélküli foglakoztatása, a megteremtett legális munkajövedelmeik hozzájárulhatnának a nemzetgazdasági egyensúlyhelyzet megteremtéséhez.
Magyarországon 1995-re, a rendszerváltozás okozta piaci sokk hatására a GDP, az életszínvonal visszaesett, az infláció elszaladt, a pénzügyi egyensúlytalanság kritikus méreteket öltött.
A kormány válasza 1995-1996-ban:
- állami vagyonértékesítés a külföldieknek,
- a piaci viszonyok kialakításának felgyorsítása,
- a családok adó- és járulék terheinek növelése,
- a hazai vállalkozások adó- és járulék terheinek növelése,
Mindez a költségvetési és fizetési mérleg-hiány csökkentése céljából.
Ugyanebből a célból akkor a Nemzeti bank a vállalkozásokat segítő alacsony kamatlábú, hosszabb futamidejű hitelezését leállította, az államháztartás kiszámítható jegybanki hitelezését megszüntette, sőt egy máig tisztázatlan eredetű kétezer milliárd forintos jegybanki veszteséget hárított át az adófizetőkre.
A felsorolt tételek az akkor kinevezett -Bokros Lajos- pénzügyminiszter (1995-1996) által bevezetett reformokhoz tartoznak.
Ezt a reform csomagot -1996-ban átértékelve- félbeszakította a kormány.
Ma helytelenül ismét előtérbe kerül az állam gazdaságszabályzó szerepének visszafogása és a piaci viszonyok előtérbe helyezése.
A helyes utat a válság elhárítására az állam gazdasági tevékenységének a fokozásában, a munkanélküliség leküzdésében látja tagozatunk.
A beszámoló készítésekor még nincs meg az a végleges adócsomag, amelyik bevezetésre kerülhet.
Adócsomagok:
| Adócsomagok |
Jelenlegi | Visszavont 2008 őszi | Új tervek |
| Társas vállalkozások különadója | 4% | 0% | 0% |
| Magánszemélyek különadója | 4% | 4% | 0% |
| Szja - sávhatár (millió forint) | 1,7 | 2 | 2,21/32 |
| Szja - kulcsok (százalék) | 18 és 36% | 18 és 36% | 19 és 38 |
| Társasági adó (százalék) | 183 | 193 | 193 |
| Áfa (százalék) | 20 | 20 | 22-23 |
| Járulékok (százalék) |
|||
| munkáltatói | 29 | 26,5 | 25 |
| munkaadói | 3 | 1,5 | 1 |
| Tételes eho (forint) | 1 900 | 1 900 | 5 100 |
| Rehab. hozzájárulás (Ft/fő/év) | 177 600 | 532 800 | 532 800 |
| Egységes ingatlanadó | nem | nem | igen |
Megjegyzés a táblázathoz:
1 2009. július 1-jétől.
2 2010. január 1-jétől.
3 Új alapon
A nyugdíjasokra rakódó újabb teher a fogyasztási adó -az áfa- kettő vagy három százalékkal tervezett emelése, a jövedéki adó jelentős emelése okán a szállítási költségek begyűrűzése a napi fogyasztási termékek áraiba és az egységes ingatlanadó bevezetése.
Az egyre öregedő népesség olyan terhet jelent már a költségvetés számára, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárba tartozó valamennyi árú fogyasztási adóját emelni fogja, ellehetetlenítve ezzel a mindennapi életet.
A LIGA Nyugdíjas Tagozata követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a nyugdíjas inflációt, mely magasabb az átlagos pénzromlási ütemnél, különös tekintettel:
- az élelmiszerek,
- a háztartási energia,
- a gyógyszerek árának emelkedését vizsgálva.
Az Országos Választási Bizottság 26/2009. (I.30.) OVB határozata ellen, amelyben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 124/A. §. (3) bekezdésének b, pontjában foglalt hatáskörébe eljárva a K.A. magánszemély által benyújtott, országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette, ez ellen tiltakoznunk kell!
Az aláírásgyűjtésben szereplő kérdést, nevezetesen az „ Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemelésnél minden nyugdíjas nyugdíját - nyugdíjának összegétől függetlenül - egységesen (azonos) összegben emeljék?” alkotmányellenesnek kell ítélni!
A nyugdíjalapul szolgáló, biztosítás alapját is képező jövedelem százaléka szerinti járandóság, a nyugdíjasnak nyugdíjas kora végéig jár!
Az Alkotmány módosításától a szociális biztonság mellett a tulajdon védelméből, a vagyoni jogok elvonásának tilalmából is következik, hogy ezt az ellátást az állam, illetve a társadalombiztosítás állami garancia mellett értékállóan tartozik biztosítani, tehát sem közvetlen rendelkezéssel, sem a nominális mennyiség értékének elvonásával nem csökkenthetik annak értékét (Alkotmány 13. § (2)).
A biztosítási jogelv mindenkor fel kell, hogy tételezze a biztosított személynek nyújtott nyugdíj és nyugdíjszerű járadékok arányos emelését, aminél a viszonyítási alap a munkában elöltött idő - szolgálati idő - és egyénenként a más-más összegű járulék befizetés.
K.A. magánszemély a kádári időszak nyugdíjemelési rendszerét kívánja visszaállítani.
Vissza kíván lépni 20 évet akkor, amikor a rendszerváltozás elnyelte az állami vagyont, ami zömében a külföldiek és magánszemélyek kezére lett játszva!
Az OVB 26/2009. (I.30.) határozatával ezt -alkotmányellenesen- hitelesítette!
Kozma János
Tagozati elnök
