Tájékoztató a LIGA Nyugdíjas tagozatának a tervezett adócsomagról és hatásairól

A LIGA Nyugdíjas Tagozat 2007. őszén alakult. A megalakulást a LIGA Elnöksége és személyesen az elnök, Gaskó István szorgalmazta. Az alapítás fontosságát a kialakult helyzet is igazolja. Egy független és demokratikus alapokon szerveződő szövetség keretén belül biztosítunk képviseletet a nyugdíjasoknak, jelen vagyunk a Nyugdíjasok Országos Képviseletében.

Az elmúlt év végén szentesített megszorító intézkedések legnagyobb vesztesei mi nyugdíjasok vagyunk.

Eltörölték, illetve nyolcvanezer forintban korlátozták a tizenharmadik havi nyugdíjat.
Tervbe van véve szelektáltan a személyes ellátásokba történő beépítése.

2002-ben a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésével -a nyugdíjasok megnyerésével- győzött az MSZP a Fidesszel szemben a parlamenti választáson.

A közelmúltban sebtében összehívott parlamenti napon -figyelembe véve a miniszterelnök szándékát- várhatóan ismét a nyugdíjasok járnak rosszul, mivel elhangzott, hogy a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot csökkenteni, ezzel párhuzamosan az áfát emelni akarja a kormány.

A járulékfizetés csökkentése nem érinti a nyugdíjasokat, de az áfa emelése viszont igen!

Minden rossznak okozója a gazdasági válság, ezt mondják a társadalombiztosítási alapokkal „gazdálkodók”.

Válság, munkanélküliség idején a társadalom stabilizálásának elengedhetetlen feltétele az állam gazdasági tevékenységének fokozása még akkor is, ha az állami munkaprogramok pillanatnyilag ésszerűtlennek tűnnek.

A kormány segítségével létrehozott beruházások, megrendelések, majd a foglakoztatás, az ennek révén keletkező munkajövedelmek a gazdaságot újabb nemzetgazdasági egyensúlyhelyzetbe lendítik.

A korkedvezménnyel nyugállományba vonult -62 év- alatti nyugdíjasok foglalkoztatásának a korlátozása, a tizenkétszeres éves minimálbér korlátkánt történő bevezetése, szintén a gazdaság kárára van, mert a nyugdíjasok korlátok nélküli foglakoztatása, a megteremtett legális munkajövedelmeik hozzájárulhatnának a nemzetgazdasági egyensúlyhelyzet megteremtéséhez.

Magyarországon 1995-re, a rendszerváltozás okozta piaci sokk hatására a GDP, az életszínvonal visszaesett, az infláció elszaladt, a pénzügyi egyensúlytalanság kritikus méreteket öltött.

A kormány válasza 1995-1996-ban:
- állami vagyonértékesítés a külföldieknek,
- a piaci viszonyok kialakításának felgyorsítása,
- a családok adó- és járulék terheinek növelése,
- a hazai vállalkozások adó- és járulék terheinek növelése,
Mindez a költségvetési és fizetési mérleg-hiány csökkentése céljából.
Ugyanebből a célból akkor a Nemzeti bank a vállalkozásokat segítő alacsony kamatlábú, hosszabb futamidejű hitelezését leállította, az államháztartás kiszámítható jegybanki hitelezését megszüntette, sőt egy máig tisztázatlan eredetű kétezer milliárd forintos jegybanki veszteséget hárított át az adófizetőkre.

A felsorolt tételek az akkor kinevezett -Bokros Lajos- pénzügyminiszter (1995-1996) által bevezetett reformokhoz tartoznak.
Ezt a reform csomagot -1996-ban átértékelve- félbeszakította a kormány.

Ma helytelenül ismét előtérbe kerül az állam gazdaságszabályzó szerepének visszafogása és a piaci viszonyok előtérbe helyezése.
A helyes utat a válság elhárítására az állam gazdasági tevékenységének a fokozásában, a munkanélküliség leküzdésében látja tagozatunk.

A beszámoló készítésekor még nincs meg az a végleges adócsomag, amelyik bevezetésre kerülhet.

Adócsomagok:

Adócsomagok
Jelenlegi Visszavont 2008 őszi Új tervek
Társas vállalkozások különadója 4% 0% 0%
Magánszemélyek különadója 4% 4% 0%
Szja - sávhatár (millió forint) 1,7 2 2,21/32
Szja - kulcsok (százalék) 18 és 36% 18 és 36% 19 és 38
Társasági adó (százalék) 183 193 193
Áfa (százalék) 20 20 22-23
Járulékok (százalék)
     
munkáltatói 29 26,5 25
munkaadói 3 1,5 1
Tételes eho (forint) 1 900 1 900 5 100
Rehab. hozzájárulás (Ft/fő/év) 177 600 532 800 532 800
Egységes ingatlanadó nem nem igen

Megjegyzés a táblázathoz:
1   2009. július 1-jétől.
2   2010. január 1-jétől.
3  Új alapon

A nyugdíjasokra rakódó újabb teher a fogyasztási adó -az áfa- kettő vagy három százalékkal tervezett emelése, a jövedéki adó jelentős emelése okán a szállítási költségek begyűrűzése a napi fogyasztási termékek áraiba és az egységes ingatlanadó bevezetése.

Az egyre öregedő népesség olyan terhet jelent már a költségvetés számára, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárba tartozó valamennyi árú fogyasztási adóját emelni fogja, ellehetetlenítve ezzel a mindennapi életet.

A LIGA Nyugdíjas Tagozata követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a nyugdíjas inflációt, mely magasabb az átlagos pénzromlási ütemnél, különös tekintettel:
- az élelmiszerek,
- a háztartási energia,
- a gyógyszerek árának emelkedését vizsgálva.

Az Országos Választási Bizottság 26/2009. (I.30.) OVB határozata ellen, amelyben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 124/A. §. (3) bekezdésének b, pontjában foglalt hatáskörébe eljárva a K.A. magánszemély által benyújtott, országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette,  ez ellen tiltakoznunk kell!

Az aláírásgyűjtésben szereplő kérdést, nevezetesen az „ Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemelésnél minden nyugdíjas nyugdíját - nyugdíjának összegétől függetlenül - egységesen (azonos) összegben emeljék?” alkotmányellenesnek kell ítélni!
A nyugdíjalapul szolgáló, biztosítás alapját is képező jövedelem százaléka szerinti járandóság, a nyugdíjasnak nyugdíjas kora végéig jár!
Az Alkotmány módosításától a szociális biztonság mellett a tulajdon védelméből, a vagyoni jogok elvonásának tilalmából is következik, hogy ezt az ellátást az állam, illetve a társadalombiztosítás állami garancia mellett értékállóan tartozik biztosítani, tehát sem közvetlen rendelkezéssel, sem a nominális mennyiség értékének elvonásával nem csökkenthetik annak értékét (Alkotmány 13. § (2)).

A biztosítási jogelv mindenkor fel kell, hogy tételezze a biztosított személynek nyújtott nyugdíj és nyugdíjszerű járadékok arányos emelését, aminél a viszonyítási alap a munkában elöltött idő - szolgálati idő - és egyénenként a más-más összegű járulék befizetés.

K.A. magánszemély a kádári időszak nyugdíjemelési rendszerét kívánja visszaállítani.

Vissza kíván lépni 20 évet akkor, amikor a rendszerváltozás elnyelte az állami vagyont, ami zömében a külföldiek és magánszemélyek kezére lett játszva!
Az OVB 26/2009. (I.30.) határozatával ezt -alkotmányellenesen- hitelesítette!

Kozma János
Tagozati elnök


Letölthető dokumentumok:

tajekoztato_a_nyugdijakrol.doc