Közös szakszervezeti fellépés a közszférás tagdíjlevonási tilalom eltörléséért

2026. július 30-án a hazai szakszervezeti konföderációk és tagszervezeteik közös megkeresést juttattak el az illetékes minisztériumokhoz kezdeményezve a szakszervezeti tagdíj munkáltatói levonását tiltó szabályozás eltörlését a teljes közszférában. Álláspontjuk szerint az egységes rendezés biztosítaná az egyenlő feltételeket, és megszüntetné a szektoron belüli indokolatlan megkülönböztetést.

Közös szakszervezeti fellépés a közszférás tagdíjlevonási tilalom eltörléséért

A parlament előtt fekvő T/340. számú törvényjavaslat a pedagógusok esetében már visszahozná a korábban megszüntetett tagdíjlevonási és -utalási lehetőséget. Az érdekképviseletek álláspontja szerint azonban a jogalkotói korrekciónak nem szabad megállnia a köznevelési szektornál: a tisztviselők, egészségügyi, szociális, honvédelmi és egyéb közszolgálati dolgozók esetében is meg kell szüntetni az indokolatlan adminisztratív korlátozást, helyreállítva az egyenlő működési feltételeket.

A hazai szakszervezeti szövetségek – a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a LIGA Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), valamint számos ágazati tagszervezetük – hivatalos levélben fordultak Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszterhez. A megkeresés apropóját a kormány által benyújtott T/340. számú törvényjavaslat adta, amely a közneveléssel kapcsolatos jogszabályok módosítását célozza, és amelynek 14. §-a kivezetné a pedagógusok vonatkozásában a szakszervezeti tagdíjlevonás korlátozását.

A kezdeményezés előzménye a 2023-ban elfogadott LXX. törvény, amely 2024. január 1-jei hatállyal megszüntette az állami és önkormányzati szektorban a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonását és átutalását. Ez a döntés diszkriminatív jellegét jelzi, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény általános szabályai szerint a nem állami szektorban továbbra is biztosított maradt a lehetőség. Az intézkedés jelentős plusz adminisztratív és szervezési terhet rótt a közszférában működő érdekképviseletekre, elvonva az erőforrásokat a szakmai és érdekegyeztetési feladatok ellátásától. Az érintett szervezetek a jogszabály elfogadásakor tiltakoztak a módosítás ellen, és az Alkotmánybírósághoz fordultak, ám a testület akkor elutasította a kérelmeket.

Az érdekképviseletek üdvözlik, hogy a T/340. számú törvényjavaslat értelmében a köznevelési ágazatban megszűnhet ez a korlátozás. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a 2023-as korlátozó szabályozás nem kizárólag a pedagógusok életpályatörvényét módosította, hanem párhuzamosan beépült a közszféra valamennyi főbb jogállási törvényébe. Ennek következtében a tiltás jelenleg is hatályban van a közalkalmazotti (Kjt.), a közszolgálati tisztviselői (Kttv.), a honvédelmi alkalmazotti (Haj.tv.), a kormányzati igazgatási (Kit.), az egészségügyi szolgálati (Eszjtv.), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományára vonatkozó (NAVSzjtv.) jogszabályokban.

A szakszervezetek álláspontja szerint szakmailag és jogilag sem indokolható, hogy a tagdíjlevonási lehetőség helyreállítása csak egyetlen hivatásrendre terjedjen ki. Ezért arra tettek javaslatot a miniszternek – és ezzel párhuzamosan a törvényjavaslatot benyújtó Ruff Bálint miniszterelnök-helyettesnek –, hogy a pedagógus életpályatörvény módosításával egyidejűleg töröljék a tagdíjlevonási korlátozásokat az összes érintett közszolgálati törvényből. Az egységes rendezés biztosítaná a közszféra dolgozóinak és érdekképviseleteinek az egyenlő feltételeket, és megszüntetné a szektoron belüli indokolatlan megkülönböztetést.

-l