Vidéki foglalkoztatás szakszervezeti nézőpontból

A rendezvényt Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta a vidéki foglalkoztatás és az érdekképviseleti szervezetek szerepének  jelentőségét.

Az első előadást dr. Huiber Tibor, a MÉDOSZ elnöke tartotta, aki átfogó történelmi képet adott a vidék helyzetéről, a mezőgazdaságot befolyásoló tényezőkről,  a  vidéki foglalkoztatás kihívásairól, valamint a szakszervezetek szerepéről és céljairól. Előadásában kitért arra, hogy a szakszervezetek már az 1950-es évektől kezdődően meghatározó szerepet töltöttek be a munkakörülmények alakításában, többek között az üzemorvosi ellátás megszervezésében a mezőgazdaságban, valamint a vidéki kulturális élet formálásában is. Hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban az ember – akár vidéken, akár városi környezetben – kiemelt értéket képviselt.

Rámutatott arra is, hogy a rendszerváltást követően a mezőgazdasági termelés visszaesése jelentősen hozzájárult a munkanélküliség növekedéséhez, amely hosszú távú társadalmi problémákat eredményezett. Kiemelte, hogy jelenleg a mezőgazdaság foglalkoztatóképessége nagyságrendileg százezer fő körül alakul. Felhívta a figyelmet a falusi turizmus lehetőségeire, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy annak sikeres működéséhez tudatos, jól átgondolt fejlesztési stratégia szükséges.

Dr. Bazsik István a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet elnöke és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem PHD egyetemi tanársegédje előadásában a gazdaság, a foglalkoztatás és a vidéki térségek összefüggéseit mutatta be statisztikai adatokon keresztül. Rámutatott, hogy a vidéki térségek az Európai Unió területének jelentős részét adják, ugyanakkor lakosságuk aránya jóval alacsonyabb, és számos kihívással – elöregedéssel, elvándorlással és szolgáltatáshiánnyal – küzdenek.

Kiemelte, hogy Magyarországon a vidéki térségek helyzete összetett, amelyet gazdasági, demográfiai és infrastrukturális tényezők egyaránt meghatároznak. Az előadás hangsúlyozta a területi egyenlőtlenségek erősödését, különösen az úgynevezett belső perifériák esetében, ahol alacsonyabb foglalkoztatottság, gyengébb gazdasági teljesítmény és kedvezőtlen demográfiai folyamatok figyelhetők meg.

Az előadások során kiemelt figyelmet kapott a közösségi élet szerepe is. Több előadó hangsúlyozta, hogy a vidéki megtartó erő szempontjából kulcsfontosságúak azok a terek és lehetőségek, ahol közösségek szerveződhetnek. Ezzel összefüggésben elengedhetetlen a szolgáltatások könnyű hozzáférhetősége is, amely alapvetően befolyásolja egy térség lakosságmegtartó képességét.

Dr. Farkas Tibor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense és tanszékvezetője előadásában a regionális különbségek és társadalmi egyenlőtlenségek demográfiai összefüggéseit mutatta be. Rámutatott, hogy a vidéki térségek népességét alapvetően a születések, a halálozások és a vándorlási folyamatok alakítják, amelyek együttesen erősítik az elöregedés és a népességfogyás tendenciáját.

Kiemelte, hogy a belső vándorlás elsősorban a fiatalabb és képzettebb rétegeket érinti, ami tovább mélyíti a területi különbségeket, és hozzájárul egyes vidéki térségek elnéptelenedéséhez, míg más – főként agglomerációs – települések növekednek.

Dr. Kállay Piroska az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) LIGA Szakszerveti delegáltja és a MÉDOSZ munkatársa előadásában részletesen bemutatta az EGSZB működését és szerepét az uniós döntéshozatalban. Kiemelte, hogy az EGSZB a szervezett civil társadalom képviseletét látja el, és véleményeivel aktívan hozzájárul az európai jogalkotási folyamatokhoz.

Az előadás hangsúlyozta, hogy a vidéki térségek jövője nem alapozható kizárólag a mezőgazdaságra: a gazdasági diverzifikáció – például a digitális gazdaság, a turizmus, a zöld átállás és a helyi szolgáltatások fejlesztése – kulcsfontosságú a foglalkoztatás és a helyben maradás szempontjából. Kiemelt szerepet kap a minőségi foglalkoztatás, a tisztességes munkakörülmények és a szociális párbeszéd erősítése is.

Az EGSZB kiemelten kezeli a fiatalok és a nők helyzetét a vidéki térségekben, ösztönözve a részvételüket a döntéshozatalban, valamint támogatva a generációváltást és a helyi közösségek megerősítését. Az előadás rámutatott arra is, hogy a vidéki fejlődés alapja a partnerségen, a közösségi részvételen és a többszintű együttműködésen alapul.

A rendezvény második napján Joó Kinga, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja – a SOC szakbizottság elnökségi tagjaként előadásában a vidéki nők munkaerőpiaci helyzetét vizsgálta európai kitekintésben. Rámutatott, hogy a nők foglalkoztatását jelentősen befolyásolják a gondozási feladatok, valamint a munka és a magánélet összehangolásának nehézségei, amelyek különösen a vidéki térségekben erősödnek fel a korlátozott szolgáltatások és rugalmas foglalkoztatási lehetőségek hiánya miatt.

Kiemelte, hogy az Európai Unió kiemelt célja a munka–magánélet egyensúlyának támogatása, a rugalmas munkavégzés elterjesztése és a gondozási infrastruktúra fejlesztése. Az előadás hangsúlyozta, hogy a vidéki nők helyzetének javítása kulcsfontosságú a helyi közösségek megerősítése és a népességmegtartás szempontjából.

A rendezvény zárásaként a résztvevők csoportmunkában akcióterveket dolgoztak ki. A közös gondolkodás során számos olyan javaslat született, amelyek az előadások tanulságaira építve a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit célozták.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szakszervezeteknek kiemelt szerepet kell betölteniük a helyi közösségek erősítésében, és aktívan hozzá kell járulniuk a vidéki társadalom megtartó erejének növeléséhez ez által pedig a mozgalom is erősödhet.