Bértárgyalások gazdasági átrendeződés idején

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó így foglalja össze, hogyan látja az elmúlt több mint 15 évet a hazai keresetek alakulása szempontjából: „Magyarországon 2010 óta mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset mintegy három és félszeresére emelkedett, miközben nemzetgazdasági szinten a reálkeresetek csaknem megkétszereződtek. Európai uniós összehasonlításban a hazai bérnövekedés az élmezőnybe tartozik: 2016 óta mindössze két olyan év volt, amikor Magyarország nem szerepelt az öt leggyorsabban növekvő ország között. 2024-ben pedig – még a kedvezmények nélküli nettó kereset reálértékét tekintve is – a harmadik legnagyobb javulást érte el az ország Európában.

Míg tizenöt évvel ezelőtt a magyar átlagkereset csupán az uniós átlag mintegy felét tette ki, addig mára vásárlóerő-paritáson számolva annak közel kétharmadát éri el. A 2010 óta lezajlott bérfelzárkózás a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb keresetemelkedési időszakának tekinthető. Emellett jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma is: Magyarországon mára közel egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, a munkaerőpiac jóval feszesebb, bizonyos ágazatokban egyenesen munkaerőhiány tapasztalható.”

Lesz e fedezet a béremelésekre?
A 2026-os bértárgyalásokat alapvetően egy ellentmondásos gazdasági környezet határozza meg. Az infláció a korábbi csúcsokhoz képest mérséklődik, a gazdasági növekedés gyenge, ez pedig egyes vélemények szerint nem ad stabil alapot a dinamikus bérfelzárkózáshoz.

Dr. Mészáros Melinda, LIGA Szakszervezet
Ezzel párhuzamosan a munkavállalói oldalon erős a nyomás: az elmúlt évek inflációs sokkja tartós nyomot hagyott a háztartásokon, és sok dolgozó úgy érzi, hogy a nominális béremelések ellenére nem sikerült visszanyerni a korábbi életszínvonalat. Ez az élmény közvetlenül jelenik meg a bértárgyalási elvárásokban. Dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezet elnöke hozzáteszi: „Teljesen elszakadt egymástól az éves kimutatott fogyasztói árnövekedés mértéke és a dolgozók valós áremelkedés-érzete. A bértárgyalások során ennek kezelése jelenti a legnagyobb kihívást a tárgyaló felek számára. A béremelkedést fedezni hivatott dinamikus gazdasági növekedés 2024-től – többek között a háborús szankciók, az energiaárak alakulása, a piacok beszűkülése és a versenyképesség hanyatlása miatt – elmaradt. Ez komoly nyomás alá helyezi a vállalatokat, főleg a hazai cégpopuláció zömét adó mikrovállalkozásokat.”

Szalai Piroska ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a gazdasági növekedés bár mindössze 0,3 százalék volt volumenben tavaly az első háromnegyed évben, ez forintban már 6,5 százalék, ami bőven fedezi a keresetek emelkedését. „A kereseteket ugye nem volumenben, hanem forintban szoktuk fizetni” – húzta alá.

Minimálbér és garantált bérminimum: folyamatos emelkedési pályán
A vállalatok béremelési gyakorlatát nagyban befolyásolja, hogyan alakul a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Szalai Piroska szerint a Magyarországon végrehajtott minimálbér- és garantált bérminimum-emelések 2010-ig visszamenően, beleértve a most januártól érvénybe léptetetteket is, kiemelkedőnek mondhatók. „A 11 százalékos minimálbér-növelés és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése uniós viszonylatban valószínűleg dobogós. A magyar minimálbér vásárlóértéke a csehnél, a szlováknál, a bolgárnál, a lettnél és az észtnél is magasabb volt már 2025 júliusában az Eurostat legutóbbi rendelkezésre álló összehasonlítása szerint” – helyezi európai kontextusba az adatokat a miniszterelnöki főtanácsadó.

„A piaci béreket egyértelműen húzta magával az a tény, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke 2010–2026-ban több mint megduplázódott (120 és 109 százalékkal nőtt). Ez idén is várhatóan tovább ösztönzi – egyéb gazdasági tényezőkkel együtt – a munkaadókat arra, hogy emeljék a versenyszférában a minimálbér felett kereső dolgozóik fizetését is” – mondja Szalai Piroska.

Gátló tényezők
Ugyanakkor egyes húzóágazatokban, például az autóiparban tapasztalható visszaesés gátat szabhat ennek a folyamatnak. A LIGA Szakszervezet elnökének meglátása szerint: „Európa számos országában már megjelent a jelentősebb csoportos létszámcsökkentés az autóiparban. Magyarországon ezt még nem tapasztaljuk, de már jelen van a kölcsönzött munkavállalók számának nagymértékű csökkenése, a meghirdetett álláshelyek számának visszaesése és a megüresedő pozíciók betöltésének elmaradása.”

Trexler Márk, a DP World Hungary Kft. HR-menedzsere arra hívja fel a figyelmet, hogy a komplex gazdasági környezet ellenére a munkavállalói oldalon továbbra is erős az igény a reálbérek megtartására, miközben a vállalatok egyre óvatosabban terveznek. A munkavállalók alkupozíciója ugyanakkor erősen differenciált. „Bizonyos kulcspozíciókban komoly verseny van a szakemberekért, máshol viszont jóval kisebb a nyomás. Ez azt eredményezi, hogy a cégek nem egységes béremelésekkel, hanem differenciált, célzott megoldásokban gondolkodnak” – mondja Trexler Márk.

Mi a helyzet a közszférával?
A versenyszféra fizetéseit az is befolyásolja, hogyan alakulnak a bérek az állami szektorban. „A közszférában az átlagkeresetek növekedését több tényező is erősíti: januártól 15 százalékkal emelkedett a szociális, kulturális és kormányhivatali dolgozók bére, emellett a bírák és a bírósági alkalmazottak is számottevő fizetésemelésben részesültek.

A pedagógusok béremelése sem maradhat ki a felsorolásból: idén újabb jelentős, 10 százalékos növekedés valósult meg, a tavalyi 20, illetve az azt megelőző év 40 százalékos emelése után. Az alapbéreken túl figyelembe kell venni a fegyveres testületek dolgozóinak járó, hat havi illetménynek megfelelő fegyverpénzt is. A kormány 2022-ben vállalta, hogy ezt a nem rendszeres juttatást négyévente biztosítja, amelynek kifizetése idén ismét esedékes” – hozott példákat az év elejei közszférabeli béremelésekre Szalai Piroska.

Milyen bérmegállapodások várhatók?
A gazdasági bizonytalanságok miatt a többéves bérmegállapodások megkötésére kevés esély mutatkozik. Dr. Mészáros Melinda arra számít, hogy elsősorban éves megállapodások születnek majd az egyes ágazatokban. A bérmegállapodások megkötéséhez mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal kompromisszumkészségére szükség lesz.

Vállalati oldalról Trexler Márk azt emeli ki, hogy a kompromisszum ott kezdődik, ahol mindenki tisztán látja, mi az alap és mi az extra. „A bér az alap, minden más csak erre tud ráépülni. Ha ez nincs rendben, sem a rugalmasság, sem a jól hangzó juttatások nem fogják hosszú távon megtartani az embereket.” A munkáltatók részéről érthető a költségkontroll, a munkavállalók oldaláról pedig jogos az elvárás, hogy a bér lekövesse a megélhetési költségek alakulását. „Ezt a feszültséget nem lehet megkerülni vagy kommunikációval elfedni. Ha nincs valódi bérmozgás, azt előbb-utóbb mindenki érzi” – hangsúlyozza a HR-menedzser.

Hasonlóan vélekedik Dr. Mészáros Melinda is, hozzátéve: a munkáltatók által gyakran alkalmazott teljesítményalapú és differenciált bérfejlesztések esetében a túlzott differenciálás a munkavállalók szempontjából nem elfogadható, mivel sok esetben a reálbérek csökkenéséhez vezet. A túlzott teljesítményelvárás, a nem megfelelő teljesítményszint-meghatározás, valamint a dolgozóktól független körülmények bevonása kiégéshez és fokozott fluktuációhoz vezethet, ami hosszabb távon a munkáltatók érdekeit sem szolgálja.

Mire számíthatunk középtávon?
Az ismert GDP- és inflációs adatok, valamint a jelenlegi gazdasági szerkezet alapján a magyar versenyszféra bérdinamikája a következő öt évben differenciáltabb pályára állhat, mint amit a 2016–2024 közötti időszakban megszoktunk. A jelenlegi előrejelzések szerint a magyar GDP növekedése középtávon inkább 1–3 százalék közötti sávban alakulhat, nem pedig tartósan magas, a Kínában és Amerikában produkált 4–5 százalékos ütemben. Ez önmagában korlátozza a reálbérek gyors felzárkózásának lehetőségét, mivel a bérek hosszabb távon csak a gazdaság teljesítményével összhangban emelhetők fenntartható módon.

Ugyanakkor Szalai Piroska úgy véli, hogy amennyiben megmarad a családok életkörülményeit prioritásként kezelő és a vállalati adókulcsokat alacsonyan tartó gazdaságpolitika, további dinamikus reálkeresetnövekedés várható Magyarországon. „Ne becsüljük le magunkat, az Employment Conditions Abroad (ECA) 2025–2026-os fizetési trendekről szóló jelentése alapján a fizetések reálértékének javulásában világszinten az élmezőnyben vagyunk: 2025-ben Európában a második helyen állunk és idén is megőrizzük ezt a pozíciót.”

behaviour.hu