Lehet, hogy sokkal jobban emelkednek a fizetések, mint gondoltuk

Ahol eddig aláírták bérmegállapodásokat, ott jellemzően 7–9 százalék közötti emelésben állapodtak meg a felek, de az alacsonyabb kereseti sávokban az ennél nagyobb mértékű, akár két számjegyű béremelés is lehetséges – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Januártól ugyanis hivatalosan életbe lépett a 2025-ös minimálbér-megállapodás, amelynek értelmében a kötelező legkisebb munkabér összege bruttó 9 százalékkal, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal növekedett. 

A bértorlódást próbálják ilyenkor elkerülni a cégek

A két bérelemet félmillió fő kapja Magyarországon, további fél millió pedig a kettő között, illetve afölött keres, így tehát 1 millió munkavállalót közvetlenül érint a minimálbér-megállapodás. Emiatt minden évben jelentős bértorlódást is előidéz a hazai munkaerőpiacon, főként a garantált bérminimum, amelynek hatását próbálják ilyenkor kiküszöbölni a cégek. 

Mészáros Melinda szerint az eddigi bértárgyalások alapján úgy tűnik, a Covid-időszakhoz hasonlóan csomagajánlatban gondolkodnak a vállalatok, azaz nem biztos, hogy mindenhol lesz alapbérfejlesztés, helyette speciális juttatási csomag adnak a munkavállalóknak. „Ez a modell lesz mérvadó 2025-ben is” – jegyezte meg. Szerinte nagyon kevés hely van, ahol generális bérfejlesztést terveznek, ennek oka pedig, nagy a differenciálásra való igény. Mészáros Melinda szerint sokkal nagyobb kereslet van manapság a szakképzett munkaerőre, mint a képzetlenekre, és ez megmutatkozik a fizetésemelésekben is.

Arra is felhívta a figyelmet a Liga vezetője, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik éppen a garantált bérminimum felett kerestek, jelentősebb bérfejlesztést kellett végrehajtaniuk tavaly a vállalatoknak, hogy ne forduljon elő az, hogy nulla gyakorlattal rendelkező, pályakezdő munkavállaló ugyanannyi bért kap, mint a tíz éve ott dolgozó szakember.

Emiatt aztán a mediánkeresetek tavaly nemcsak az átlagkereseteknél, hanem még a minimálbér-emelésnél is jobban növekedtek, ami szerinte idén is előfordulhat. Így tehát nem zárható ki, hogy az alacsonyabb kereseti sávokban még mindig két számjegyű marad a béremelések üteme.

Ez tavaly jól látszott: ugyan a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal növekedett, és kettő között alakult az átlagos bérnövekedési ütem, végig 15 százalék fölött nőttek a mediánbérek, sőt, volt olyan hónap, amikor a 17 százalékot is elérte a dinamika. A vállalatok így próbálták meg kompenzálni azokat a munkavállalókat, akiknek a fizetésemelése nem tudta követni az inflációt, ezért reálbérveszteséget könyvelhettek el.

Ettől függetlenül a realitás az, hogy idén átlagosan 8 és 9 százalék között emelkedhetnek a bruttó bérek, ez következik abból is, hogy 2024-ben pont a két bérelem között volt az átlagos bérdinamika.

A közszféra béremelései húzhatják a bérdinamikát 2025-ben

Az idei béremelésekre ráadásul rányomja a bélyegét, hogy a közszférában jelentős bérfejlesztések zajlanak, ami a Liga vezetője szerint az állami és önkormányzati társaságoknál egyaránt megfigyelhető. 

Olyan nagy mértékű emelések ezek, amelyek nyilvánvalóan befolyásolják az országos átlagot – mondta a szakszervezeti vezető. Kiemelte a pedagógusokat, akiknek a keresete januártól átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik. Ezzel a tanári átlagbér 2025-ben bruttó 844 ezer forint lesz, míg a gyakornoki fokozat illetménye 640 900 forint, ez lesz tehát a legkisebb összeg, amelyet idén egy pedagógus megkereshet. De nemcsak tanárok, hanem a víziközmű-ágazatban, a postánál és az igazságügyi dolgozók körében is emeli a fizetéseket a kabinet. Ez pedig mind érdemi hatással lesz a 2025-ös bérdinamikára.