Kirúghatnak-e, ha árvíz idején önkénteskedni megyek?

A MAndiner-hez eljutottak olyan információk, történetek, amelyek alapján voltak olyan vállalatok, amelyek nem engedték a munkavállalóknak, hogy kimenjenek segíteni az árvízi védekezésben. Előfordult olyan is, hogy valakit kirúgással fenyegettek meg, mikor közölte, segítene homokzsákokat pakolni.  Mit mond a jog? - kérdezte az újság Mészáros Melindát, a LIGA Szakszervezetek elnökét.

 

Mészáros Melinda a Mandinernek elmondta, hogy összetett a kérdés, el lehet-e bocsátani valakit azért, mert a munkája helyett egy ideig a hazájának segítenek önkéntes alapon. Mint mondta, vannak úgynevezett általános magatartási követelmények, amit mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak kötelessége betartani akkor, amikor a munkaviszonyából eredő jogait, illetve kötelezettségeit gyakorolja.  Egyrészt mindenkinek a tisztesség elvét be kell tartani és a jóhiszeműséget, másrészt pedig kölcsönösen együttműködve kell a feleknek eljárniuk a munkaviszonynak az időtartama alatt” – mondta lapunknak a munkajogász, majd úgy folytatta, hogy nem tanúsíthat sem a munkáltató, sem a munkavállaló olyan magatartást, amivel sérti a másik félnek a jogát, vagy a jogos érdekét. Szavai szerint ebbe beletartozik egyébként, hogy a munkavállaló sem sértheti a munkáltatónak a jogos gazdasági érdekét vagy jó hírnévhez való jogát adott esetben. Mint mondta, jelen esetben az első körülményt kell alapvetően inkább vizsgálni. 

Kifejtette, van egyfajta tájékoztatási kötelezettség is, ami fennáll mind a két fél részéről, hogy minden olyan lényeges tényről vagy körülményről, ami a munkaviszonnyal összefüggésben érintheti a másik felet, kötelesek egymást tájékoztatni.  

Minden munkavállalónak van a munkavégzésében, a munkaviszonyával kapcsolatban egy alapvető kötelezettsége, mégpedig, hogy munkaidőben rendelkezésére kell állnia a munkáltatónak, és a munkáját megfelelő szakértelemmel, gondossággal kell, hogy végezze a munkáltató utasítása szerint.”  – fogalmazott a Mandinernek Mészáros Melinda. 

A LIGA Szakszervezetek vezetője szerint vannak olyan körülmények, amikor viszont mentesülhet a munkavállaló, ráadásul a munka törvénykönyve jó néhány ilyen körülményt tételesen fel is sorol.  A szakember szerint ezek közül többek között az árvízi védekezéssel kapcsolatban ki kell emelni egy pontot: ha úgynevezett különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülményei vagy elháríthatatlan ok miatt nem tud megjelenni valaki a munkahelyén. 

Ilyen elháríthatatlan ok lehet többek között olyan objektív körülmény, amelyet például egy természeti katasztrófával, az árvízzel összefüggésben kell figyelembe venni. 

 Gondoljunk arra a helyzetre, ami most például Kisorosziban előfordult, hogy egy hétre körbezárta a víz a települést, vagy lezárták a 11-es, 12-es utat, tehát gyakorlatilag közúton, vasúton, tömegközlekedéssel vagy gépkocsival megközelíthetetlenek ezek a települések, így nyilván a dolgozók sem tudnak megjelenni a munkahelyükön” 

– vázolta fel a jogi helyzetet Mészáros Melinda, aki szerint ez alapján az ilyen helyzetbe került emberek mentesülnek a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettségük alól, tehát igazoltan vannak távol.  Nyilván itt a tájékoztatással összefüggésben azért el kell mondani, hogy nekik erről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a munkáltatójukat” – tette hozzá. 

Úgy folytatta, ha a tájékoztatás valamilyen oknál fogva akadályba ütközik, mert például a kommunikációs vonalak sem működnek, akkor az akadály megszűnését követően kell megtenni ezt a tájékoztatást. A munkálatót is terheli az együttműködési kötelezettség, részéről is meg kísérelni a munkavállalóval történő kapcsolatfelvételt. Elárulta továbbá azt is, hogy ilyen esetben nem feltétlen járnak jól a munkavállalók, mert bár mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, ám erre az időszakra nem részesülnek díjazásban.  

Erre az időszakra vonatkozóan arányosan csökken a juttatás, a kieső időszakra díjazásban nem részesülnek”  – jegyezte meg, majd hozzátette, ez alól kivételt képez az az eset, amikor például kollektív szerződés vagy a feleknek az erre vonatkozó külön megállapodása rögzíti, hogy erre az időszakra is jogosult a munkavállaló valamilyen mértékű díjazásra. 

Ki lehet rúgni? 

Mészáros Melinda szerint erkölcsileg mindenféleképpen kifogásolható, nem egy jóhiszemű és nem egy tisztességes magatartás a cég részéről, ha azzal fenyegeti a munkavállalókat, hogy elbocsátják őket, amennyiben a munka helyett önkénteskednek, hiszen itt egy természeti katasztrófával állunk szemben. Mindenképpen indokolt előzetesen egyeztetni a munkáltatóval az önkéntes tevékenység kezdeményezéséről, hiszen a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a tételesen felsorolt eseteken túlmenően is a munkáltató mentesítse a munkavállalót a munkavégzés alól, sőt még a díjazásban is megállapodhatnak. Ez vonatozik arra az esetre, ha valaki például közvetlenül nem érintett a katasztrófában, de segítő önkéntesként szeretne részt venni a védekezési munkákban. Tehát előzetesen egyeztessünk a lehetőségekről a munkáltatónkkal. 

Elárulta továbbá, hogy a LIGA Szakszervezetek tapasztalatai alapján mind a 2013-as nagy árvíz, mind a mostani árvíz során a vállalatok hozzáállása a témában inkább támogató volt, ők nem kaptak korábban és most sem olyan jelzést, hogy akadályozták volna dolgozókat abban, hogy homokzsákot pakoljanak, sőt, úgy látják, az általános gyakorlat, hogy inkább még támogatják is a munkavállalókat ebben. 

Jogilag a munkáltatónak nem kötelessége erre egyébként a munkaidőt biztosítani a munkavállaló számára. Mészáros Melinda kiemelte, a munkavállaló pihenőnapján, pihenőidejében, szabadsága terhére végezheti el az önkéntes feladatokat alapvetően, kivéve, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően állapodnak meg. Mint mondta, biztosítja a Munka törvénykönyve azt a lehetőséget is, hogy a tételesen felsorolt mentesülési időszakoktól eltérően a felek megállapodjanak eltérő feltételekben, körülményekben, azaz a munkáltató hozzájárulásával is mentesülhet a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettsége alól a munkavállaló.  

Hozzátenném, hogy ezekben az esetekben, ahogy említettem, akár a díjazásban is külön megállapodhatnak. Tehát elengedheti a munkáltató a munkavállalót erre a tevékenységre, sőt még díjazást is megállapodás alapján biztosíthat a számára”  – jegyezte meg.  

A LIGA Szakszervezetek vezetője kiemelte, hogy több vállalatnál is kötöttek tagszervezeteik olyan kollektív szerződést, amelynek keretében a mentesülési feltételeket és körülményeket tovább szélesítették, így plusz mentesítési feltételeket, körülményeket, kiegészítő díjazásokat is megállapítottak. 

Arra biztatunk minden érdekképviseletet és munkáltatót, hogy megállapodásaik során a jövőben vegyék figyelembe az ilyen típusú objektív körülményeket is” – zárta.