Az üzemi tanács a megfelelő fórum?

Nagy port vert fel a múlt héten az a hír, hogy a Suzuki a szakszervezet meglakulása után elbocsátotta annak vezetőjét. Nincs új a nap alatt - mondhatnánk itt, a LIGA Szakszervezetekben.

13 évvel ezelőtt, 2006. január 13-án regényes körülmények között alakult meg az Esztergomi Gépjárműgyártók Független Szakszervezete. A gyár előtti parkolóban a LIGA Szakszervezetek buszt bérelt, itt tartották az alakuló ülést a munkavállalók. (Korábban a LIGA Szakszervezetek jóindulatú figyelmeztetéseket kapott, ne próbáljon szakszervezetet alakítani, az már korábban a Vasasnak sem sikerült, a problémák megbeszélésére ott az üzemi tanács.)

A szakszervezet létrehozásának több oka volt: a munkaügyi felügyelőség a megelőző három éven belül négyszer bírságolta meg a vállalatot, mivel „megsértette a napi és heti munkaidő, valamint a rendkívüli munkavégzés elrendelésére vonatkozó előírásokat, nem adta ki a pihenőidőt, a szabadságokat, és a túlórákat sem fizette ki. 2005-ben 1120 ember a törvényesnél egy nappal kevesebb pihenőnapot kapott, ezzel a cég háromszázzal több autót gyártott”.

Egy hónapra rá, 2006. február 9-én elbocsátották a szakszervezet elnökét, mivel „alkoholt találtak az öltözőszekrényében”, ám ezt a szakszervezeti vezető, mivel szekrényét előzetesen feltörték, provokációnak nevezte.

2006. március 18-án első fokon pert vesztett a Suzuki, a bíróság kötelezte céget, hogy az elbocsátott szakszervezeti vezetőt helyezze vissza állásába. Ez nem történt meg, ezért a bíróságnak másodfokon 2007. május 22-én is ki kellett mondania, hogy jogszerűtlen a szakszervezeti elnök munkáltatójának rendkívüli felmondása, és helyre kellett állítania a munkavállaló munkajogviszonyát.

Ekkor, 2007. május 24-én, az elnök felkereste munkáltatóját, hogy a bírósági végzés szerint - jogkövető magatartást tanúsítva - munkavégzésre jelentkezzen. Ekkor közölték vele, hogy nem állhat munkába, mert a jogerős bírósági ítélet előtt kipostáztak neki egy újabb rendkívüli felmondást, 2007. május 17-i keltezéssel. Ezt a felmondást a helyszínen is átadták, amikor is a következő - mindkét fél által engedélyezetten rögzített - párbeszéd zajlott le:

Szakszervezeti vezető: „Akkor most önök azt mondják, hogy nem állhatok munkába?
Magyar Suzuki Zrt. képviselője:„Most van egy újabb felmondás.”
Szakszervezeti vezető: „Véleményem szerint ez jogszerűtlen.”
Magyar Suzuki Zrt. képviselője: „Jó persze, de erre, hogy ezt kimondja egy bíróság, ahhoz kell indítani még egy eljárást.

Ezt követően a LIGA Szakszervezetek tüntetést szervezett a Suzuki jogellenes magatartása ellen - hiába. Közben a gyár fontos műszak-átszervezéseket vezetett be, amely előtt egyeztetnie kellett volna a szakszervezettel. Arra a kérdésre, hogy egy tervezett intézkedés előtt egyeztetett-e a gyár vezetése a szakszervezettel, úgy választolt: „A munkarenddel kapcsolatos egyeztetések körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődtek: először az a munkavállalói delegáltakból álló Üzemi Tanács, majd a vállalati vezetők valamint az operatív irányítást végző üzemvezetők tartottak egyeztető megbeszéléseket az új munkarendről.” (2007. július 11. HVG.)

Az elnök még sokáig pereskedett, azután sok évvel később elfogadta a Suzuki peren kívüli megállapodását. Ám mindennek következményeként az EGFSZ tagjainak jelentős részét elvesztette.

Mind a korábbi, mind a jelenlegi események is azt jelzik, a Suzuki csak az üzemi tanácsot hajlandó elismerni.

2006. márciusában az üzemi tanács még közleményt is kiadott (kérdés, mennyiben súgták nekik), mondván „”A dolgozók fennmaradó 98 százaléka nem ezt a fórumot (mármint a szakszervezetet) tartja a leghatásosabb érdekképviseleti formának” 

A múlt hét történései kapcsán a cég egyértelműen kijelenti: „A Magyar Suzuki Zrt. az újonnan kinevezett szakszervezeti vezető múlt heti kirúgására reagálva hangsúlyozta, hogy a munkavállalók és a munkáltató közti egyeztetéshez az üzemi tanács megfelelő fórum.” 

Ennyi tehát a Suzuki hozzáállásának kórtörténete: az idő előrehaladtával sem indult el egészséges fejlődés. Más külföldi tulajdonú vállalkozások ismerik és elismerik a hazai szabályozást, és tudják, hogy az üzemi tanácsnak is megvan a szerepe, de a szakszervezetnek is. Jó lenne, ha a népszerű autógyártó cég alkalmazná a hazai előírásokat, hogy a jövőben egészséges együttműködésről is beszámolhassunk.

l-