Gondot okoz a kiküldött dolgozókról szóló irányelv végrehajtása
Szakértők szerint teljes zűrzavar uralkodik annak az irányelvnek a végrehajtásában, aminek célja a szolgáltatások nyújtása keretében egy másik tagállamba küldött dolgozók jogainak védelme. Szakértők szerint teljes zűrzavar uralkodik annak az irányelvnek a végrehajtásában, aminek célja a szolgáltatások nyújtása keretében egy másik tagállamba küldött dolgozók jogainak védelme.
A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv az egyik uniós garanciája annak, hogy a különböző államokból származó vállalatok versenye ne vezessen szociális dömpinghez a fogadó országokban: előírja, hogy a kiküldött dolgozókra a fogadó állam törvényei vonatkoznak például a minimumbér meghatározása tekintetében.
Erre azért van szükség, mert az uniós szerződés és arra épülő uniós esetjog alaphelyzetben a származási ország elve alapján szabályozná a külföldön ténykedő vállalatokat, vagyis saját országuk szabályozását vonatkoztatná rájuk, nem pedig a fogadó országét. Ez a dilemma merült fel a szolgáltatási irányelv vitájában is, ott a képviselők végül úgy döntöttek, hogy megszabadítják az irányelvet ettől az elvtől.
A munkavállalók kiküldését szabályozó direktíva végrehajtását ugyanakkor leginkább a kaotikus jelzővel lehetne leírni, hangzott el az Európai Parlament foglalkoztatásügyi bizottságában csütörtökön, ahol négy nemzeti szakértőt hallgattak meg. A szakértők szerint a végrehajtást nehezíti, hogy nincs együttműködés és információcsere a különböző államok hatóságai közt; hogy sok vállalat csal, például kamucímet ad meg; hogy az érintett vállalatok és dolgozók gyakran teljes információs vákuumban mozognak azt illetően, hogy a fogadó államnak mik a munkaügyi szabályai.
A képviselők arra sürgették az Európai Bizottság képviselőjét, hogy noszogassa a tagállamokat a jobb végrehajtásra és tegyen valamit az információs deficit lefaragásáért, például egy internetes oldal létrehozásával, amire az összes fontos információ felkerülne és amit a nemzeti munkaügyi website-okról is el lehet érni. Vladimir Spidla munkaügyi uniós biztos jelezte, hogy a Bizottság áprilisra készít egy jelentést a témában.
Az a kérdés is felmerül, hogy az irányelv nem protekcionista-e természetéből adódóan, hiszen számos nehézséget görget a külföldön ténykedő vállalatok útjába azzal, hogy a helyi munkaügyi szabályok pontos átvételére kötelezi őket.
