Munkaadók vs. alkalmazottak: két év múlva minden más lesz?
Két éven belül jelentősen megnőhet a kollektív szerződéssel rendelkező cégek száma, a munkavállalóknak pedig sokkal több ismeretük lesz a munkatörvénykönyvről - ígérik azok a szervezetek, amelyek részt vesznek "A Munkáért!" elnevezésű programban. Az uniós támogatásból megvalósuló kezdeményezés tanácsokat is ad a vállalkozóknak, a kérdés csak az, hogy lesz-e erre igény.
Szeptemberben kezdte meg "A Munkáért!" elnevezésű uniós finanszírozású kétéves projekt megvalósítását a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a LIGA Szakszervezetek, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló kezdeményezésnek az a célja, hogy megerősítsék az országos munkavállalói és munkaadói szövetségek együttműködését.
Akkor lennénk elégedettek két év múlva, ha érezhetően nőne a munkaadók és a munkavállalók ismerete a munka törvénykönyvéről, valamint ha javulna a kollektív szerződéssel lefedett cégek aránya - mondta a HR Portálnak Fiedler Péter, a Liga Szakszervezetek kommunikációs vezetője, aki szerint a tudatos munkavállalók sokkal jobban tudnak teljesíteni. A kollektív szerződések ráadásul egyaránt védelmet nyújtanak a munkaadóknak és a munkavállalóknak, szintén jobb teljesítményre adva lehetőséget. De igazán akkor lehetnénk elégedettek, ha a most megindított folyamat két múlva is - már pályázati támogatás nélkül - tovább gerjesztené a szociális párbeszéd minden szintjét - tette hozzá.
Mindenkinek tudnia kell a változásokról!
A három szervezet országosan 29 tanácsadót alkalmaz (19 megye plusz Pest illetve Buda tanácsadói, valamint 8 ágazati tanácsadó), akiknek az a feladatuk, hogy a munkaadókkal és az alkalmazottakkal is megismertessék az új Munka törvénykönyvét. Különös hangsúlyt fektetnek a kollektív szerződések előnyeire, az új Mt. ugyanis a klasszikus munkajog irányából eltolódott a polgári jog felé, azaz a felek szabadabb megállapodásának irányába. Ennek azonban feltétele a kollektív szerződés megkötése, amelyhez szükség van egyrészről reprezentatív szakszervezetre, másrészről fogadókész munkáltatóra.
A tanácsadók megmutatják a munkáltatóknak a kollektív szerződésben rejlő lehetőségeket, a munkavállalóknak pedig a hatékony tárgyalásban segítenek, hogy ezáltal Magyarországon megnőjön a kollektív szerződéssel lefedett munkahelyek száma.
A projekt még csak szeptember elsején indult, a kollektív munkaügyi tárgyalás pedig jellemzően időigényes műfaj - fogalmazott Fiedler Péter, megjegyezve, hogy a tanácsadók eddig csaknem 350 vállalkozást kerestek fel. Időt kell hagyni a munkaadóknak arra, hogy megértsék az új Mt. teremtette lehetőségeket, és idő kell ahhoz is, hogy a tanácsadók elnyerjék a munkavállalók bizalmát is - mondta.
Hogyan zajlik a tanácsadás?
A tanácsadók előbb levélben keresik meg a vállalkozásokat, majd személyesen is. A találkozó során tájékoztatják a munkaadókat az új Mt. jelentősebb változásairól, a kollektív szerződések megnövekedett jelentőségéről, a szociális párbeszéd formáiról, és felajánlják segítségüket az egyeztetések megkezdésében.
A tanácsadók ezután - az országos munkaadói és munkavállalói szervezetek között létrejött megállapodásoknak köszönhetően - bejuthatnak a munkahelyekre, hogy ott a munkavállalókat is tájékoztassák ugyanezekben a témákban. Amennyiben a tanácsadó sikeres volt, a munkahelyeken megindulhat a szociális párbeszéd, majd a kollektív munkaügyi tárgyalás. Az eredmény pedig a munkahelyi szintű - később pedig akár ágazati - kollektív szerződés.
Ezen kívül természetesen a munkaadók és a munkavállalók is közvetlenül felkereshetik tanácsadókat, akik nem csak virtuálisan - honlapon keresztül - érhetők el, hanem személyesen is az ország több pontján.
Vállalkozóknak is segítenek
A program során azt is vállalták a szakszervezetek, hogy felmérik az új Munka Törvénykönyvének valós hatásait. Az országos kutatásban legalább 7800 főt kérdeznek meg, a felmérés eredményeit pedig workshopokon és konferenciákon tárják a szociális partnerek elé. A Munka törvénykönyve hatásait vizsgáló kutatás első eredményei 2014 végére várhatók.
Az 1,6 milliárdos költségvetésből a munkáltatók képzésére is fordítanak: többszintű vállalkozói fórumot hoznak létre, amely folyamatos konzultációs lehetőséget, információszolgáltatást biztosít. Ha ezek a tanácsadó pontok létrejönnek, valamennyi vállalkozó tanácsot kérhet személyesen, telefonon, e-mailben, illetve a honlapon keresztül.
