A Nyugat-Dunántúli Jogpont+ jogászainak képzése

2012. szeptember 24-én Szombathelyen került sor a Nyugat-Dunántúli Jogpont+ szolgáltatásban résztvevő jogászok képzésére. A képzés a negyedik volt a jogpont + hálózat képzési napjai sorában. A tematikában az esélyegyenlőség, a fogyasztóvédelem és a vállalkozóvá válás témakörei szerepeltek.

A Nyugat-Dunántúli Jogpont+ jogászainak képzése

A képzést Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy a LIGA Szakszervezetek újabb jogpont-pályázatokon szándékozik elindulni, és a következőkben számít a jelenlegi projektben résztvevő jogászok közreműködésére is.

Dr. Jójárt Ágnes a Vas Megyei Egyenlő Bánásmód Hatóság referense az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) működéséről tartott előadást. Elmondta, hogy a hatóság eljárásának két együttes feltétele van: a védett tulajdonság megléte, és az ebből fakadó hátrány bekövetkezése. Gyakorlati példákkal tette érthetőbbé a fentiekben elmondottakat: Hátrány ér ugyan egy büntetett előéletű személyt álláskeresése során, mivel azonban a büntetett előélet nem védett tulajdonság, nem történik diszkrimináció a munkáltató részéről amiatt, hogy a büntetett előélete miatt nem létesít vele munkaviszonyt.. A hátrányos megkülönböztetés azonban egy másik esetben megvalósult azzal, hogy egy gyárban a vezetőség kifüggesztette a faliújságra azoknak a nevét, akik 30 napnál hosszabb ideig voltak táppénzes állományban, A munkáltató olyan tulajdonság alapján diszkriminálta a munkavállalókat ( egészségi állapot ), ami döntően nem az egyéntől függ.

Ezt követően ismertette a diszkriminációs ügyekben indított eljárásokat. Elmondta, hogy az eljárás panaszbeadvánnyal indul, és ingyenes. Az EBH 75 napon belül dönt. A Hatóság nem ítélhet meg kártérítést, de határozata birtokában - ha a kártérítés egyéb feltételei fennállnak - bírósághoz lehet fordulni a kártérítés megállapításáért. Az EBH által kezdeményezett eljárásnak nincs helye, ha más hatóság, bíróság is foglalkozik az üggyel (pl. fogyasztóvédelem). Az előadását dr. Jójárt Ágnes konkrét jogesetek felsorolásával, valamint annak ismertetésével fejezte be, hogy a hatóság minden megyében ingyenes referensi szolgálatot tart fenn a hatókörébe tartozó ügyekben.

Ezt követően Szilágyi Ildikó, a Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének felügyeletvezetője a fogyasztóvédelmi szabályokról tartott előadást. 1997. évi CLV. törvény, amely ismertetésekor az előadó érintette a szavatosság, jótállás, fogyasztói tájékoztatás, piacfelügyelet, leggyakoribb fogyasztói panaszok kérdéskörét. Elmondta, többféle szavatossági igény létezik, alapvetően új termékre 2 év, használt termékre 1 év jótállás vonatkozik. Ezt követően a fogyasztóvédelmet érintő alapvető jogi szabályozást ismertette, hozzátéve a felügyelőség jogszabály konkrét megvalósulásában szerzett tapasztalatait is. Elmondta, a 49/2003 GKM rendelet rendelkezik arról, hogy jegyzőkönyvet fel kell venni a bejelentett panaszról, ez azonban kisebb vállalkozásoknál ma sem mindig valósul meg. Végül részletesen beszélt a fogyasztók tájékoztatásának kötelezettségéről, illetve a panaszok kezelésével kapcsolatos kérdésekről.

Dr. Popgyákunik Péter a vállalkozóvá válással kapcsolatos jogi szabályozást ismertette. Először néhány jogszabály-módosításról tájékoztatta a hallgatóságot. Az új szabályozás szerint a céghely- és telephelyhasználat jogcímét igazolni kell, illetve az ügyvédek felelőssége a vállalkozók személyazonosságának igazolása. Szólt az előadó a NAV adóregisztrációs eljárásáról, miszerint ha az ügyvezető vagy a tulajdonos bizonyos méretű köztartozást halmoz fel, a hatóság megtagadhatja az új vállalkozás regisztrálását. Amennyiben a cég mérlegadatait határidőben nem teszi közzé a vállalkozás, akkor a cégtörvény szerint kényszertörlési eljárásnak van kitéve. Egy másik törvénymódosítás a korlátolt felelősségű egyéni cég alapításának lehetőségét megszüntette. Az új szabályok szerint a vállalkozás vezetője nem lehet olyan személy, akinek a felelősségét megállapította a bíróság egy korábbi cég ki nem fizetett tartozásaiban.

Ezt követően az egyéni vállalkozóvá válás jogi hátterét ismertette. Mindenekelőtt hangsúlyozta, az egyéni vállalkozás keretében, bizonyos tevékenységek nem végezhetőek. Az egyéni vállalkozás létrejöttével nem jön létre új jogalany, a személy teljes anyagi felelősséggel rendelkezik. Az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozás létrejön a bejelentéssel, a közigazgatási hatóság nem dönt vagy mérlegel, csak tudomásul veszi, viszont a későbbiekben ellenőrzi, hogy a vállalkozás egyéb engedélyekkel rendelkezik-e. A vállalkozás létrehozása csak elektronikus úton intézhető. A vállalkozói tevékenységet az új szabályok szerint lehet szüneteltetni. Ezen időszak alatt a vállalkozó költségcsökkentés érdekében a pénzforgalmi számláját megszüntetheti, járulékfizetési kötelezettsége azonban fennmarad. A vállalkozás csak olyan szakképzettséget igénylő tevékenységet végezhet, amelyre vagy a vállalkozó, vagy munkavállalója rendelkezik.

Az oktatási programot Máthéné dr. Bertók Judit szakmai vezető és Kozák László projektmenedzser által tartott konzultáció zárta. A projekt vezetői beszámoltak a projekt időarányos teljesüléséről, és a részvevők kérdéseire válaszoltak.

Kozák László
projektmenedzser