Szakképzési konferencia Veszprémben

A rendezvény megnyitója után Kozák László országos szakképzési koordinátor a duális szakképzés bevezetése Magyarországon és a szakszervezetek szempontjai a szakképzés fejlesztésében témakörről adott elő. Elmondta, a mai helyzetben a szakszervezeteket leginkább a Munka Törvénykönyve módosításai foglalkoztatják, és a szociális dialógus hiánya a különböző szinteken. Tendencia, hogy a szociális partnerek kiszorulnak az érdekegyeztetésből, és ez a szakképzési kérdéseknél is előrevetíthető, hiszen a szakképzési törvényjavaslat szerint az RFKB-knek a jövőben nem lenne döntési jogosítványuk, csak javaslattételi joguk, illetve a testületekben a korábbi 6 helyett 1 munkavállalói képviselőnek biztosítanak helyet. Ezt követően vázolta a szakképzés átalakításának céljait, a foglalkoztatás növelését, amelyet természetesen a szakszervezetek is támogatnak. Azonban szakszervezeti szempontból problémának látta, hogy a moduláris rendszer egyszerűsítésével, a képzési idő csökkentésével, az általános úgynevezett civilizációs tárgyak óraszámának drasztikus kurtításával csökkennek a szakképzettséget szerzők további képzettségének esélyei az élethosszú képzés megvalósítására. Félő, hogy a jövőben a szakképzés a munkavállalót nem átváltható szakmai ismeretek megszerzésére, hanem az egy feladatot a munkavállaló igényének megfelelő ellátására készíti fel.     

Ezt követően dr. Szilágyi Veronika, a LIGA és a VDSZSZ jogásza adott elő a küszöbön álló munkajogi változásokról. Elmondta, hogy a Munka Törvényköve tervezete számos, a jelenleginél kedvezőtlenebb szabályokat vezet be mind a kollektív, mind az egyéni munkajogban. Ezt követően a résztvevők kérdéseket tettek fel, majd vita alakult ki arról, hogyan lehet biztosítani a működést a jövő évtől a megváltozott körülmények között.

Délután dr. Németh Ilona, a LIGA Szakszervezetek RFKB képviselője az RFKB 2011. évi döntéseiről a beiskolázási irányokról és arányokról beszélt. Elmondta, döcögősen halad a munka az Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokban. A képviselők kompetenciája több esetben megkérdőjelezhető. A döntések kötelezőek a TISZK-ekre, hogy támogatást csak az RFKB által meghatározott területekre kaphatnak. Ugyanakkor az RFKB döntései, a valós igények, és az aktuális divatszakmák nem mindig kerülnek összhangba. A TISZK-ek a támogatott képzési formák mellett a szülők és a szakmunkástanulók képzési igényeit figyelembe véve indítják el a képzéseiket. Mindez a meghatározott irányok oktatása ellen hat.

Az egészségügyi képzéssel kapcsolatban elmondta, az ágazatban drámai a helyzet. Nyugdíjazásokkal eltűnnek a tapasztaltabb kollégák, és nincs utánpótlás. Az RFKB kiemelten támogatja például az egészségügyi szakmák képzését, a régióban azonban nem indult ilyen képzés. A moduláris képzést úgy alakították ki, hogy érettségivel kell rendelkezzen a tanuló. Az alapképzés 3 év, ami után segédápoló képzettséget szerezhetnek a szakmunkástanulók, ám ezt a munkakört a kórházak bárkivel be tudják tölteni. A munkáltatók nem őket fogják foglalkoztatni, mert szakmunkás alapbért kell adniuk, az utcádól jöttek minimálbérével szemben. Az a szakmunkás, aki 3 évet befektet a képzettség megszerzésébe, inkább tovább tanul, mert diplomás ápolónőként magasabb bért tud hazavinni. Ezen nem segít a kiemelten támogatott besorolás. Sajnos, mondta, a régi egészségügyi szakközépiskolák megszűntek, mert nem illeszthetők be a moduláris rendszerbe.

Ezt követően Horváth Ágnes, a Közép-Dunántúl Regionális Képzési Tanács titkára adott elő. Előadásának címe „A munkaerőpiaci kereslet és problémái, különös tekintettel a Közép-Dunántúli régióra, valamint a Kamara szerepe a keresletvezérelt szakképzés kialakításában volt. Elmondta, személyesen az érdekképviseletek háttérmunkáját segítette a Kamarán belül, majd ismertette a Kamarák tevékenységét. Történelmi visszatekintés után rátért arra, a hatályos 1994-ben elfogadott törvény nyomán alakult meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, s bár 2000-ben eltörölték a kötelező kamarai tagságot, ez újra kötelezővé válik. A kamarák célja a vállalkozási környezet javítása, az üzleti élet fejlődése támogatása, a vállalkozások alapítása, innováció támogatása, a piacra jutás segítése. Fő prioritás a versenyképesség növelése, valamint a különböző vállalkozásoknak információs fórum biztosítása. Jogállásuk köztestület, mivel feladataikat valamennyi vállalkozás érdekében látják. A szakképzés tekintetében feladatuk a cégkivonatok hitelesítése, igazolások kiadása, tanulószerződések, mestervizsgák szervezése, szintvizsgáztatás, szakmai vizsgáztatás. Szakmai záróvizsgákra a kamara elnököket delegál. Elmondta, a tavalyi megállapodás szerint a MKIK felel 126 szakma felügyeletéről. Részt vesz pályázatok hasznosulási vizsgálataiban, pályaorientációs és pályaválasztási programokban, valamint a TISZK-ek kapacitásvizsgálataiban.

Ezt követően a szakképzési projekt és a régió irány-arány döntéseiről adott elő. A régióban a főbb hiányszakmák a hegesztő, ács-állványozó, szociális gondozó, kőműves, épületgépészeti rendszerszerelő. Beszélt a szakmai felmérés tapasztalatairól, amely keretében 4000 céget kérdeztek meg a szociális partnerekkel közösen arról, milyen munkaerő-piaci keresletet támasztanak, illetve 3000 pályakezdő szakmunkást elhelyezkedési lehetőségeikről. Tájékoztatást adott a 32/2011. számú NGM rendeletről, az új szakmai és vizsgakövetelményekről, és az OKJ rendszeren belüli változásokról, például, hogy a szakmák világosan munkakörökhöz legyenek rendelhetőek. Elmondta, mind a szakképzési törvény, mind a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény is változás alatt áll, de ezeket össze kell hangolni a Nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel és más törvényekkel is.

Végül Oravetz Dániel, a LIGA regionális szakképzési koordinátora a szakképzési projekt tapasztalatokról beszélt. Elmondta, átgondolt interjúsorozat készült el, amely után a konzorciumi tanácsok összesítették a javaslatokat. A felmérés tapasztalatai szerint a munkahelyi gyakorlat szinte teljes hiánya a jellemző. Kérdéses, lesznek-e még mesteremberek, akik a tanulókat a szakma fortélyaira oktathatják. További jellemző, hogy a leányszakmák kihalnak, valamint a rendszer nem kellően hatékony: mire megszületik a javaslat, addig már nem biztos, hogy aktuális, tanévről tanévre visszacsatolni nehéz, hiszen a szakképzésben legalább 4 éves az átfutási idő. Újra kell pozícionálni a munkatevékenységet a fiatalok választásaiban. Oktatóként elhivatott szakemberekre van szükség, akik képesek megszerettetni a szakmákat. A felmérés szerint a tanulók 21 százaléka a képzésüket inkább megfelelőnek 11 százaléka nagyon megfelelőnek ítélte, de így is kisebbségben voltak azok, akik elégedettek voltak a számukra biztosított szakképzéssel. A felmérés másik tanulsága az volt, hogy élettapasztalat megszerzését kell biztosítani az oktatásnak, és a hallgatók munkához való hozzáállását is fejleszteni szükséges. Hiányzik: szakmai gyakorlati jártasság, önálló munkavégzés, munkafegyelem, munkakultúra. Problémaként merült fel az is, hogy bizonyos szakképesítésekkel nem lehet elhelyezkedni, például nem elég a hegesztő szakképesítést megszerezni, a piac csak további vizsgákat letevő minősített hegesztőkre tart igényt.

Kozák László

szakképzés