Játszani is engedd...

2018. október 17-19-ig került megrendezésre az Európai Szakszervezeti Intézet oktatási osztályának „Oktatási Napok 2018.” elnevezésű konferenciája Vilniusban. A konferencia jelmondata a "Képzés a játékokon keresztül" volt. A konferencián a résztvevők azt is megvizsgálták, a jövőben milyen új módszereket lehet alkalmazni a szakszervezeti oktatásban.

Játszani is engedd...

Az oktatási osztály igazgatójának, Vera dos Santos Costa megnyitója után Inga Ruginere, a Litván Szakszervezeti Szövetség elnöke üdvözölte a megjelenteket. A litván elnök felsorolta azokat a kihívásokat, amelyekre a szakszervezeteknek választ kell adniuk, kiemelte például a belorusz és az ukrán bevándorlás kapcsán annak a szakmai kérdést, hogy angolt vagy litvánt tanítsanak-e a szakszervezetek az új munkavállalóknak.

Ezt követően Peter Scherrer, az Európai Szakszervezeti Szövetség titkára videó-üzenetét sugározták a szervezők. Scherrer hangsúlyozta, a munkafeltételek kialakításában és a munkavállalói jogok betartásában egyedülálló szerepük van a szakszervezeteknek. Ez a szerep ma még fontosabb, mint a korábban, hiszen Európa fenyegetés alatt áll, különböző erők az ellen dolgoznak, hogy a szociális Európa ne valósuljon meg.

A két és félnapos konferencia első előadója az ETUI főigazgatója, Philippe Pochet volt, aki "A négy megatrend és a munka jövője", címmel tartott előadást. Elmondta, nagy változások zajlanak a világban, a klímaváltozás, a globalizáció, az idősödő népesség, és a digitalizáció változásokat hordoznak magukkal, s bár, lehet, hogy több ilyen nagy folyamatot lehet beazonosítani, ezeket a megatrendekre mindenképpen figyelmet kell a szakszervezeteknek fordítani, ha a jövendőbeli céljaikat és tevékenységüket tervezik. Tenni kell ezt azért is, mert a tagvesztés folyamata vélhetően folytatódni fog. A folyamat nem kis részben azért gyorsul fel, mert a szakszervezeti tagok átlagéletkora magas, így a nyugdíjba vonulók demográfiailag is hozzájárulnak a taglétszám csökkenéséhez.

Ezt követően az Európai Szakszervezeti Intézet oktatási osztályának előadói bemutatták a meghívott szakszervezeti oktatóknak, hogy a videojátékok is hasznos oktatási eszközök lehetnek a felkészítések során. Dr. Matthew Bar elmondta, számos egyetem használ videojátékokat a tanulók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésére, mint például a találékonyság, a kommunikáció és az alkalmazkodóképesség.

Bar, a Glasgowi Egyetem vezető kutatója hozzátette, amíg a játékok maguk is fontos szerepet játszhatnak a készségek fejlesztésében, a játékok által megkönnyített társas interakció is nagyon jelentős. Érdemes kutatni, folytatta az előadó, hogy a "gamification"-nak nevezett folyamat (játékosításnak lehetne fordítani) végén a játék különböző elemei hogyan használhatók fel különböző kontextusokban. Az oktatási játékok felhasználói azt állítják, hogy ezek a módszerek növelik az elérést és javítják a munkalehetőségeket. A videojátékokkal jól teljesítő hallgatók hajlamosak arra, hogy alkalmazkodóképesek és leleményesek legyenek. A diákokkal végzett, véletlen besorolásos kísérletekben már sikeresen használt játékok közé tartoznak az "Minecraft" és a "Lara Croft és a Light Guardian".

Tom Wambeke az ITC-ILO Delta Unit munkatársa "Előrelátó oktatás versus előrelátó képzés" címmel adott elő, mottójául ezt az idézetet választotta: Ha azt csináljuk, amit eddig csináltunk, akkor azt fogjuk kapni, amit eddig is kaptunk! Az a célunk, hogy többet érjünk el, mondta az előadó, ezért elemezte mind a tanulás, mind a játék folyamatát.

A képzések során a hallgatókban feszültség jön létre, mondta. Ha ez túl kicsi, unalom, ha túl nagy, akkor idegesség alakul ki. E kettő között jön létre a flow, az az áramlat, amely elősegíti a tanulási folyamatot. Elmondta, sokan haszontalannak tartják a játékot a tanulásban, mert azt mondják, vagy jó a játék, de haszontalan, vagy unalmas, de lehet tanulni belőle. A közkeletű vélekedés szerint a játék inkább stressz-oldásra, mint a koncentráló növelésére való.

Wambeke ezután azt a kérdést járta körül, milyen a jó játék. Véleménye szerint a játéknak sokféle visszacsatolási rendszerének kell lennie, egy fő problémára kell koncentrálnia, amelyet meg kell oldani, és benne a rossz lépéseknek, a bukásnak ára kell, hogy legyen. Játékot játszani annyit, mint szükségtelen akadályokat elgyőzni. A játék elemei a célok, a szabályok, a verseny, és a visszajelzés. Így a játékosok rögtön egy komplett rendszert tanulnak meg, ezt át lehetne venni az oktatásban is. Továbbá a játékokon belül a játékosok rövid-, közép- és hosszú távú célokat azonosítanak és oldanak meg. Tehát a játék olyan tevékenységet fejleszt, aminek igencsak hasznát lehet venni. Az előadó idézte John Seely Brown oktatáskutatót, aki egy jövőben induló céghez inkább egy Warcraft játékost vene fel, mint egy éltanulót a Harvard egyetemről.

A nap végén a játék témájával kapcsolatban Carina Assuncão, az Edinburgh-i Egyetemről arról beszélt, hogyan lehet a játékok használatával hallgatói készségeket fejleszteni. Az előadó bemutatta a Xerte szoftvert, amely lehetővé teszi a felhasználók számára interaktív tanulási objektumok létrehozását és egy alkalmazás (Forest) használatát, amely segítséget nyújt a felhasználóknak abban, hogy egy adott feladatra koncentráljanak játék közben. (Valójában ez az alkalmazás arra is segítség, hogy a telefon-függőséget kezelje.)

Másnap a szervezők hat csoportba osztották a résztvevőket, amely csoportok negyedóránként más és más helyszínre vándoroltak, ahol egy-egy kérdéshez kifejtették a véleményüket. A hat kérdés pedig az Európai Szakszervezeti Szövetség hat prioritásához csatlakozott, amely mentén az európai szintű oktatás a 2019-2020-es évben szerveződik. Az első prioritás az „politikák és eszközök Európa jövőjéért” elnevezésű, a munkavállalói és szociális jogok, a részvétel és a bérkérdések tartoznak ide. A második a „munkavállalói részvétel és ipari kapcsolatok”, ide tartoznak az Európai Üzemi Tanáccsal, a felügyelőbizottsági tagokkal, a fenntartható fejlődés és az ipari politikák, a digitalizáció, az energia és iparpolitika. A következő prioritás a „fenntartható fejlődés”, ide tartoznak a környezetvédelemmel és energiapolitikával kapcsolatos tanfolyamok. A „munkafeltételek és a munka minősége” prioritáshoz az aktív időskor, a családi és a munkaidő összeegyeztethetősége, az erőszak-ellenesség oktatása tartozik. Ezt követi a „szakszervezeti megújulás” prioritás, amelynek a fő iránya a tagszervezés. Mindez két részben valósul meg, a szakszervezeteken belül a fiatalok képzése, a szervezeten kívül pedig a különböző foglalkoztatási csoportok szervezése a cél. A „kapacitásépítés” a hatodik prioritás. Ide tartoznak a nyelvi, a kommunikációs vagy a képzők képzése kurzusok, illetve a szervezeti kapacitás fejlesztése is.

A hat csoport mindegyik kérdésnél megfogalmazta javaslatait az illető prioritásról. Összefoglalójában Vera dos Santos igazgató elmondta, a tanfolyami igények elbírálásánál nemcsak a költségvetési lehetőségeket, vagy a tanfolyam témájának fontosságát mérlegelik, de az európai hozzáadott értéket is, illetve azt, hogyan lehet többszörözni azokat az eredményeket, amelyeket a tanfolyam fel tud mutatni. (Tehát, ha egy tanfolyam fontos tagszervezeti kérdésekre ad választ, akkor azt inkább a tagszervezetek hatókörébe utalják.) A tagszervezetektől a legtöbb javaslatot a szakszervezi megújulás témaköréhez kapják, ezt követően a munkafeltételek és a munka minősége témában kapnak tanfolyam-kéréseket.

A második nap délutánjának előadója Christofe Degryse a szakszervezeti jövőkutatásra mutatott be egy módszert. Az előadó hat lehetséges jövőképet vázolt fel. A forgatókönyvek mindegyikének témája a jövő gazdasági és társadalmi fejlődésének lehetőségei voltak. A résztvevők feladata a különböző forgatókönyvek elemzése volt a következő szempontok alapján. Milyen tapasztalati tények azonosíthatók manapság, amelyek az adott forgatókönyv megvalósulását vetítik előre. Az adott forgatókönyv megvalósulása a szakszervezeti mozgalom számára előnyös vagy hátrányos. Milyen várható szerepet kapnak az adott forgatókönyvben a szakszervezetek illetve - ha az adott forgatókönyv megvalósulása előnyökkel jár a szakszervezeti mozgalom számára, - milyen tevékenységekkel lehetséges előmozdítani a megvalósulását, vagy - ha a szakszervezeti mozgalom számára inkább hátrányos az adott forgatókönyv bekövetkezte - miképpen lehetséges a felvázolt következmények elkerülése.

A harmadik nap folytatódott a jövőkutatás, illetve annak a módszertannak a megismerése, amelyek lehetővé teszik, hogy egy szervezet hosszú távú stratégiát alkothasson. Az ETUI stratégiai kilátások projektje 2030-ig próbálja meghatározni a lehetséges trendeket, a külső elemeket, pl. globalizáció, vagy a politikai elemeket, és a szervezet viselkedését. (Mindezt természetesen Európára vonatkoztatva, és teret hagyva az ún. „fekete hattyúknak”, vagyis olyan eseményeknek, amelyek bekövetkeztét nem lehet előre látni.

A „stratégiai kilátások” projekt több fázisból áll, a módszertan kidolgozása az első fázis, ezt a különböző elemzések elemzése, majd a különböző lehetséges forgatókönyvek felállítása követi, és a folyamat végén az értékelés áll. Az előadó elmondta, az a cél, hogy jobban előre jelezzük a változásokat és felkészüljünk rájuk. Az előadást követően a résztvevők csoportokra oszlottak, és megpróbálták azonosítani azokat a pozitív és negatív elemeket, amelyek nagy valószínűséggel meg fogják határozni a szakszervezeti képzések hátterét 2030-ben. Így a résztvevők szociális, technológiai, gazdasági, etikai és politikai tényezőket azonosítottak. (Bár elhangzott: például a jogi környezet változása és a környezeti hatások is fontos tényezők lennének.) A kiscsoportos munka első része ötletvihar technikával fogalmakat gyűjtött össze, majd ezekből a legfontosabbakat szelektálta, végül a kiválasztott 5-5 fogalmat beillesztette egy negatív és pozitív tengelyre.

A konferencia zárásaként a foglalkozást vezető trénerek összefoglalták a csoportmunka tapasztalatait, illetve Vera dos Santos megköszönte a résztvevőknek az aktív munkát. Elmondta, a konferencia egyik célja az ETUI oktatási osztály munkaprogramjának áttekintése, és új tanulási formák értékelése volt. (Az esemény első napjáról élő közvetítést lehetett látni az ETUI Facebook oldalán.)

Kozák László