Javuló bérhelyzet, leszakadó térségek

A 2018 január-júliusi időszakban az előző év hasonló időszakához képest 12,1 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8 illetve 12%-os emelése mellett a költségvetési szféra és az állami vállalatok bérrendezése volt hatással, a versenyszférában pedig a krónikus munkaerőhiány is jelentős szerepet játszott. Ez a tényező a továbbiakban is fontos szerepet játszik, mivel a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 85 ezer fővel csúcsot ért el, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6%-al a mélyponton van.

A pozitív folyamatok mögött azonban jelentős regionális különbségek húzódnak meg. A KSH térségi statisztikája szerint mind a foglalkoztatási ráta mind a bruttó havi átlagkereset tekintetében Szabolcs- Szatmár-Bereg megye van a legrosszabb helyzetben. A 2018 első felében mért adatok alapján a bruttó átlagkereset majd 100 ezer forinttal marad el az átlagtól, a munkanélküliségi ráta (8,7%-al) pedig, több mint duplája az országos átlagnak. A portfolió.hu, számítása szerint, ha a közfoglalkoztatottakat nem tekintenénk foglalkoztatottnak, hanem a munkanélküliek közé sorolnánk őket, akkor a munkanélküliségi ráta 23% lenne. Ez az egy példa is rávilágít arra, hogy vannak az országnak olyan térségei ahol a munkavállalók jelentős része számára megélhetésük javítására a minimálbér és a garantált bérminimum további emelése jelenti szinte az egyetlen lehetőséget.

A példa arra is alkalmas, hogy eloszlassa azt a tévhitet, hogy a foglalkoztatásban már nem játszik jelentős szerepet a közfoglalkoztatás. Országos szinten a kormányzati célkitűzésnek megfelelően folyamatosan csökken a közfoglalkoztatottak száma, regionálisan viszont továbbra is fontos szerepet játszik. Reményt keltő, hogy a kormány egy kísérleti programot indít annak érdekében, hogy egyénre szabott segítséget kapjanak a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez. A program a legrosszabb helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett Hajdú-Bihar megyében indul el. Az eddigi tapasztalatok alapján ez nagyon nehéz feladat, mivel a közfoglalkoztatottak több mint 90%-a vagy alacsony képzettségű, vagy a rossz foglalkoztatási helyzetű régiókban él, és majd 50 százalékuk pedig mindkét szempontból hátrányos helyzetű. Ennek tükrében nehéz megérteni, hogy a kormány miért akadályozza a korhatár előtti ellátásban részesülők foglalkoztatását.

A LIGA Szakszervezetek már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a kereseti korlát eltörlése elősegítené ennek az átlagnál képzettebb, jól foglalkoztatható rétegnek aktívabb bevonását a munkaerőpiacra.

A pénzügyminisztérium munkaügyi ellenőrzéséről nyilvánosságra hozott adatai rávilágítanak arra, hogy a jövőben jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a jogszerű és szabályszerű foglalkoztatás ellenőrzésére.

Az első félévi adatok szerint a 9700 ellenőrzött munkáltató közül 6400-nál tártak fel szabálytalanságot, ami az ellenőrzött 41 ezer munkavállaló 61%-t érintette. A tapasztalatok szerint egyes ágazatokban (építőipar, személy és vagyonőrök, vendéglátás, kereskedelem) továbbra is jelentős a fekete foglalkoztatás és nagyon gyakori a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése is. Az ellenőrzés megszigorítása nélkül pont azokat a munkavállalókat nem segíti a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, akik rossz munkaerőpiaci pozíciójuk miatt a leginkább rászorulnának erre.

Horváth Lajos

Foto: 24.hu