A foglalkoztatási adatok kedvezőek, de továbblépés szükséges
A KSH legújabb foglalkoztatási és munkanélküliségi statisztikája, amely a 2018 május-júliusi időszakot hasonlítja össze az előző év azonos időszakával, a foglalkoztatási helyzet javulását mutatja. E mögött a pozitív összkép mögött azonban olyan részproblémák is meghúzódnak, amelyek ráirányítják a figyelmet a további teendőkre.
A tárgyalt időszakban 4 millió 484 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma a 15-74 évesek körében, amely 50 ezer fős növekedést jelent, ezzel a rendszerváltás utáni legnagyobb értékét érte el. Pozitív fejlemény, hogy a 15-64 éves korcsoport 1,1 százalékos foglalkoztatási növekedése 74 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, amellyel Magyarország lényegében elérte az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 75 százalékos célt.
A számok mögé nézve az 50 ezer fős növekedés mögött az alábbiakat tapasztalhatjuk: az elsődleges munkaerőpiacon 92 ezerrel többen dolgoznak, ugyanakkor a közfoglalkoztatottak száma 37 ezer fővel csökkent. Ez a foglalkoztatottak belső összetételének javulására utal. További erőfeszítéseket igényel azonban a 159 ezer közfoglalkoztatott átsegítése az elsődleges munkaerőpiacra. A magyar statisztikai számbavétel őket is foglalkoztatottnak tekinti, ami mögött az a megfontolás állhat, hogy ez átmeneti állapot. Amennyiben a munkanélküliek között tartanák nyílván őket akkor a 3.6 százalékos (csökkenő tendenciát mutató) munkanélküliségi ráta kb. 7 százalékos lenne.
Nem tekinthető megnyugtatónak, hogy az átmenetileg külföldön dolgozók száma 107 ezer főben stabilizálódott, a tavalyi év végén és az idei év elején mért csökkenő trend megállt. (Fontos megjegyezni, hogy ez a szám nem az összes külföldön dolgozó létszámát jelenti.) Ez is olyan kérdés, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani, mivel ez a jelentős létszámú réteg olyan jól foglalkoztatható munkavállalókból áll, akikre a hazai munkáltatóknak is nagy szüksége lenne. Ez az a csoport, akik közül sokan választhatják a tartós (esetleg végleges) külföldi munkavállalást, de az ő esetükben még sokkal nagyobb az esély az itthon maradásra, mint a tartósan külföldön dogozók visszatérésére.
A foglalkoztatási adatokon túl érdemes rátekinteni a munkanélküliségi ráta alakulására is. A 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta 166 ezer embert fed le, amely adat 0,6 százalékos csökkenést (27 ezer fő) mutat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hasonló, 0,5 százalékos csökkenés figyelhető meg a legjobb munkavállalási korban lévő 25-54 évesek között is. A 15-24 évesek 10,2 százalékos rátája viszont nem változott. Ez felhívja a figyelmet az Ifjúsági Garancia Program fontosságára.
Komoly problémát jelez, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 15,5 hónap, a munkanélküliek 38,2 százaléka legalább egy éve keres állást. Ezeknek az embereknek az áthelyezésére reményt adhat a most bevezetett egyénre szabott segítségnyújtás.
Kitekintve az általunk viszonyítási alapnak tekintett visegrádi országok adataira, látható, hogy a régióban hasonló tendenciákat figyelhetünk meg. Kiemelkedő jó helyzetben van Csehország, ahol a munkanélküliségi ráta 2,4 százalékos (Eurostat, 2018., Előrejelzés) és ez az érték figyelmeztet arra, hogy van még lehetőség a további fejlődésre.
Nem ott, ahol kellene, és nem azzal a képzettséggel, ami kellene
A munkanélküliek területi összetétele és foglalkoztathatósága a kulcskérdés a foglalkoztatás növelésében. A további fejlődés akadálya, hogy a munkaképes állástalanok nagy része nem ott van földrajzilag, ahol szükség lenne rá, és nem azzal a képzettséggel rendelkezik, amelyet a piac megkíván. Ezért a LIGA Szakszervezetek üdvözli, hogy a kormányzat nem a közfoglalkoztatás, hanem az integrált programok növelésére helyezte a hangsúlyt. Kulcskérdés az egyénre szabott képzés lehetőségének megteremtése, illetve egy, a mobilitást és lakhatást segítő támogatási rendszer működtetése. (Ezért is hangsúlyozta a LIGA Szakszervezetek a kafetéria rendszer átgondolását, és ezeknek a támogatásoknak a további fenntartását és növelését.)
A létszámhiány leküzdése érdekében komoly lépés történt, hiszen az öregségi nyugdíjasokra vonatkozó új szabályozás, lehetővé tette a járulékmentes foglalkoztatásukat, ezáltal megkönnyítette ennek a foglalkoztatási csoportnak a bevonását a munkaerőpiacra. További lehetőség, amelyet régóta szorgalmaz a LIGA Szakszervezetek, a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó jövedelmi korlát eltörlése, mivel ez egy olyan csoport legális foglalkoztatását segíti elő, akik jelenleg is dolgoznak, de a jelenlegi szabályozás akadályozza, hogy a munkáltatói igényeknek megfelelően, teljes munkaidőben tevékenykedjenek.
H.L.-K.L.
A gyorstájékoztató megnézhető itt.
