Elhibázott lehetőség?

(A brüsszeli tanácskozásra a Bizottság tagjait az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) tagszervezetei delegálják, országonként egy főt, feladata, hogy az ESZSZ ezen bizottsághoz kapcsolódó szakmai és szakpolitikai munkáját segítség, alakítsák a küldöttek).

Az ülés időpontját befolyásolta, hogy nem volt nyilvános, az Európai Bizottság mikor teszi közzé a Vállalkozások Jogi Csomagjára („Company law package”) vonatkozó javaslatát. Ez a „Csomag” az európai vállalatok, vállalkozások működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazza, egyelőre csak javaslat formájában. Hosszas konzultációk, várakozás és módosítások után, 2018. április 25-én végül is bemutatásra került a szöveg (az előzményekről bővebben lásd a 2017. decembei cikkünket itt.)

A szabályozás célja, hogy az Európai Unió területén működő vállalatok összeolvadási, szétválási vagy székhely-áthelyezési folyamatait megkönnyítse, valamint a visszaéléseket (pl. adózási jellegűeket és az alacsonyabb bér fizetését eredményezőeket) visszaszorítsa. A szöveg elsősorban két nagy fejezetre oszlik, az első az un. mobilitási fejezet a vállalatok határokon átnyúló működésére vonatkozik, ezen belül is többek között a határok közötti székhelyáthelyezésekről szól. A második fejezet egy irányelv-tervezet, amely a vállalatok, vállalkozások cégjegyzékekbe történő, digitális regisztrálását segítené elő. A napirendi témái elsősorban tehát a vállalati jogi csomagról szóltak. (A bizottsági ülést megelőző napon az Európai Szakszervezeti Intézet - az ESZSZ kutatóintézetének - két szakértője, Aline Hoffman és Sigurt Vitols rövid, két órás felkészítőt tartott a csomag részleteiről az érdeklődőknek.).

Peter Scherrer (képünkön), a területért felelős ESZSZ főtitkár-helyettes és Wolfgang Kowalsky, a területért felelős ESZSZ tanácsadó ismertette a jogi csomaggal kapcsolatos, korábban már megvitatásra került ESZSZ álláspontot (ennek összeállításában jelentős szerepet játszott Severine Picard az ESZSZ jogi tanácsadója is). A 27 pontból álló szövegnek már a címadása is sokatmondó „Elhibázott lehetőség a jobb munkahelyi demokrácia megvalósítására”. Az ESZSZ kritikájának továbbra is az az üzenete, hogy a szakszervezeti szempontból a vállalkozások országok közötti szabad mozgása inkább fenyegetést, mint lehetőséget jelent a munkavállalói jogok megvalósulására.

Az ESZSZ álláspontja szerint a főbb megoldandó problémák:

• Az ESZSZ kezdetektől ragaszkodik hozzá, hogy a vállalkozások csak akkor tehessék át az adminisztratív központjukat, ha azzal egyidőben a tényleges tevékenységet is áthelyezik az országok között.
• Az un. postaláda-cégek alapításának lehetőségi köreit be kell szűkíteni, amennyiben a Bizottság nem szab megfelelő feltételeket a vállalkozás adminisztratív központjának és a tényleges tevékenységet folytató központ összekapcsolásával kapcsolatosan.
• Ugyan az Európai Bizottság jelenleg már hajlik egy harmonizált szabályozásra a különböző jogi folyamatok esetében (egyesülés, összeolvadás, stb.), de még mindig nem biztosított, hogy a munkavállalói jogok (információ, konzultáció és részvétel) megmaradnak-e.
• A tervezett szabályozás tartalmaz egy kitételt, miszerint kompetens hatóságoknak és független szakértőknek kell előzetesen vizsgálniuk a székhely áthelyezés és egyéb határon átnyúló folyamatok megalapozottságát, „valódiságát”, ez alól csak a minimum 10, maximum 50-főt foglalkoztató mikro és kisvállalkozások a kivételek. A foglalkoztatottak számára vonatkozó kitételt az ESZSZ nem fogadja el.
• A munkavállalókat érintő jogok kapcsán a szövegezés nem tartalmaz semmiféle utalást az üzemi tanácsokra vagy Európai Üzemi Tanácsokra vagy akár a munkavállalók részvételére vonatkozólag. Az ESZSZ legalább az Európai Részvénytársaságok esetére vonatkozó védelem szintjét tartaná elfogadhatónak.
• A digitalizációs átállás kapcsán az ESZSZ figyelmeztet arra, hogy ha egy vállalat (és nem természetes személy) lehetőséget kap arra, hogy csupán online eszközök segítségével regisztráljon egy vállalkozást, az megnöveli a csalások lehetőségét, mivel nem kerül sor előzetes - pl. ügyvédi - találkozásra, ami egy szűrőként is működik.

Annak érdekében, hogy az ESZSZ elfogadtassa álláspontját az Európai Bizottságnál, kampányokat futtat és erőteljes lobbi tevékenységet végez. A szöveg egyértelműen tartalmazza azt is, hogy ha a fentiek nem teljesülnek, akkor az ESZSZ visszautasítja az egész csomagjavaslatot.

Több hozzászólás is érkezett az ESZSZ stratégiához, elsősorban német szakszervezeti képviselők és szakértők részéről.

Az ülésen még esett pár szó a tervezett Egyesült Nemzetek Tranznacionális Vállalatokról szóló Egyezményéről is. Ezt követően kisebb vitát kavart az Európai Bizottság Európai Üzemi Tanácsok (EÜT)-kal kapcsolatos legújabb lépése. Mivel az EÜT-ök kérdésköre nem szerepel kiemelt prioritásként egy ideje a bizottság napirendjén, ezért a közelmúltban bemutatott EÜT - kézikönyv (gyakorlatilag egy ismertető-tanácsadó kézikönyv az EÜT mibenlétéről) az ESZSZ részéről látszattevékenységnek fogalmazódott meg.

Utolsó napirendi pontként futólag az ESZSZ 3 munkavállalói részvételt érintő projektjéről esett szó. Wolfgang Kowalsky az idő hiányában már csak megemlítette, hogy a „Munkavállalói részvétel mint az igazságos digitalizáció kulcsa”, a „Fizetésképtelenség - ahogyan az ügyek aktuálisan állnak; a munkavállalók hangjának erősítése a vállalatok fizetésképtelensége esetén” és a „Vállalati jog és a munkavállalók igazgatótanácsi képviselete” elnevezésű projektek rendben futnak. A legelső projekt záró konferenciájára 2018. szeptember 18-án kerül sor Brüsszelben, a másik kettő pedig éppen, hogy csak elindult. Szintén ismertetésre került, hogy az ezévi ESZSZ - EÜT konferencia 2018. október 10-11-én lesz Brüsszelben.

A következő tanácsadó bizottsági ülésre az év második felében, ősszel kerül sor.

(A Vállalati Jogi Csomag szövege elérhető itt.)

Kelemen Melinda