A LIGA figyelmeztet a jövedelemcsökkenés veszélyére
2018. június 25-én tisztázó megbeszélést folytatott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a költségvetés, valamint az adó és járuléktörvények tervezett módosításáról.
„Az adórendszer módosításának egyik fontos alapköve az egyszerűsítés” - rögzítette az ülés elején Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár, majd részletesen ismertette a tervezett változtatásokat. A béren kívüli juttatások szűkítésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy kezelhetetlenül bonyolulttá vált a rendszer, ez tette szükségessé a SZÉP kártya kivételével a többi támogatott juttatás megszüntetését.
Dr. Mészáros Melinda - egyetértve az egyszerűsítéssel és a rendszer felülvizsgálatával - hiányolta az előzetes konzultációt. Felvetette, hogy a tervezet jelenlegi formájában valószínűleg nettó jövedelemcsökkentést fog okozni azoknál a munkavállalóknál, ahol a munkáltató nem tudja, vagy nem akarja átvállalni a megemelkedett költségeket. Hozzátette, hogy a megszüntetendő juttatások egy része mögött szerződések, megállapodások vannak, ezekben az esetekben biztosítani kellene az átmenetet. (Ilyenek például az albérlet és lakásvásárlási támogatás, valamint a kockázati biztosítások díjfizetése).
A LIGA Szakszervezetek tárgyalódelegációja a vita során megfogalmazta, hogy a kedvezmények egy része valamilyen fontos társadalompolitikai és/vagy munkaerőpiaci cél elősegítését szolgálta. Ennek semmi köze a keresetpótló szerepet betöltő választható béren kívüli juttatásokhoz (cafetéria). Rolek Ferenc, az MGYOSz alelnöke a munkaadói oldal részéről azt hangsúlyozta, hogy meg kellene állapodni abban, melyek azok a társadalmi és gazdasági célok, melyeket támogatni akarunk. Egybehangzóan a szakszervezeti felvetésekkel, kiemelte, hogy ilyennek tekinthető a mobilitási célú lakhatási támogatás az egészségmegőrzés, az iskolakezdési támogatás, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak támogatása.
Az előterjesztő szerint a legnagyobb volumenű változtatás a Munkahelyvédelmi Akciónak nevezett támogatási csomag átalakítása. Ez a támogatási forma 2017-ben közel 900 ezer munkavállalói foglalkoztatását támogatta járulékkedvezménnyel. A tervezet szerint a támogatotti körből kikerül a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a 25 év alattiak egy része és az 55 év feletti közel 340 ezer munkavállaló. Pozitív változás, hogy a 9 hónapon belül legalább 6 hónapja munkanélküliek (munkaerőpiacra lépők) életkortól függetlenül bekerülnek a rendszerbe.
A LIGA Szakszervezetek részéről elhangzott, hogy részletesen elemezni kellett volna a korábbi támogatási rendszer működését és az alapján egy differenciáltabb változtatást lehetett volna megvalósítani - különös tekintettel a nyugdíj előtt állókra. A VKF oldalai számára nem volt meggyőző az előterjesztő azon felvetése, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásánál viszont eltörölték a közterheket. Ez utóbbi kapcsán a LIGA Szakszervezetek elnökének kérdésére Simon Attila helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülők kereseti korlátozásának eltörlését egyelőre nem támogatja a kormány. Hasonló választ kapott Rolek Ferenc, aki a közszférából kilépett nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának tilalmára kérdezett rá.
Dr. Mészáros Melinda felidézte, hogy a LIGA Szakszervezetek korábban javaslatot tett az 1,5%-os munkaerőpiaci járulék eltörlésére, mivel ez a munkavállalók számára úgy jelentene nettó bérnövekedést, hogy nem terhelné a munkaadókat. A kormányzati válasz szerint ez elvileg támogatható, de jelenleg nincs ilyen módosítási szándék.
Az ülés fontos hozadéka volt, hogy tisztázódtak azok a félreértések, melyek 2019-ben esedékes SZOCHO csökkentés körül alakultak ki. Izer Norbert szerint a hat éves, szociális partnerekkel kötött megállapodás alapján a járulékcsökkentés nemzetgazdasági bérnövekedéshez kötött, ezért csak a hat hónapos vizsgálati időszak után lehet dönteni annak csökkentésről. Ez azt jelenti, hogy ennek időpontja lehet 2019. január 1-je, április 1-je vagy július 1-je is. A munkaadók szerint ez nem felel meg az eredeti célnak, miszerint a járulékcsökkentés a minimálbér emelkedés terheinek mérséklését szolgálta, ez utóbbi pedig január 1-étől változik. A kormány ígéretet tett, hogy rendelkezésre bocsájtja a pontos vizsgálati módszertant.
A költségvetés főbb irányairól Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár tartott szakszerű tájékoztatót. Kiemelte, hogy a tervezés a hiány csökkentése mellett az államadósság mérséklését tartja szem előtt. A LIGA Szakszervezetek kérdésére elmondta, hogy az Európa Tanács ajánlásának következtében nem várható költségvetési korrekció, mivel az Európa Tanács és a kormány között nincs módszertani egyetértés.
H.L.