Az ILO a munkahelyi zaklatás ellen

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négy szakbizottságban folyt érdemi munka, a jogsértéseket vizsgáló un. CAS bizottságban, a szociális párbeszéd és a tripartizmus kérdését vizsgáló bizottságban, a hatékony fejlődést és együttműködést vizsgáló bizottságban és a Normaalkotó bizottságban.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 107. ülésszaka keretében az egyes bizottságok 2018. május 28. és június 6. napjai között üléseztek heti hat napon keresztül. A legintenzívebb munkavégzés a munka jellegéből adódóan a normaalkotó, illetve a jogsértéseket vizsgáló CAS bizottságokban folyt, ahol az ülések reggeltől éjfélig tartottak. A normaalkotó bizottság a szándéknyilatkozat szövegét közel 1 500 módosító javaslat tükrében tárgyalta. Ennek a normaalkotó bizottságnak a munkája kerül az alábbiakban bemutatásra (lásd a mellékletben!).

Az ILO idei éves konferenciája ambiciózus célt tűzött ki célul: nemzetközi szabályozás alá kívánja vonni a munkahelyi erőszak és zaklatás területét. Ennek első elemeként a 107. ülésszakon elfogadott egy szándéknyilatkozatot, melyben a jogalkotás későbbi irányát is meghatározta. A szándéknyilatkozat deklarálja, hogy a munkahelyi erőszak, illetve zaklatás nem kívánatos jelenségek, melyek megelőzése érdekében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az elkövetkező években egyezményt fog elfogadni, melyet ajánlás is ki fog egészíteni. Az alapvető célokon túlmenően azonban a munkavállalói, a munkáltatói, illetve a kormányoldal tartalmi kérdésekben már kevéssé tudott megállapodni. Ennek a vitának a részletei a mellékletben kerül bemutatásra.

A testület szándéknyilatkozator adott ki, amely állást foglal abban a kérdésben, hogy a munkahelyi erőszak és zaklatás területét egyezményben és ajánlásban együttesen kell szabályozás alá vonni. Ezek alapján pedig a tagállamok jogi normák elfogadására kötelesek a foglalkoztatás, illetve munkavédelem területén, s a kollektív szerződések rendelkezéseinek is vissza kell tükrözniük a szabályozási változást.

A szándéknyilatkozat tartalmi elemeinek többsége az Európai Unió tagállamainak a többségében adott. Magyarországon az erőszak és a zaklatás tényállási elemeit döntő részben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.tv., illetve a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény tartalmazzák. Több területen azonban a jogi szabályozás kiegészítésre szorulna. Módosításra szorulna például a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv.(ellenőrzési hatáskörök), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (pl:kockázatfelmérés), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. is (lsd. munkavégzés alóli mentesülés esetei, fizetett szabadság, érdekképviseleti jogok).

Dr. Kéri Ádám ügyvéd
A Független szakszervezetek Demokratikus Ligája delegáltja

A 107. ülés munkaanyagai itt érhetőek el.