A dán szakszervezetek és a munkanélküli ellátások
Dániában a munkanélküli ellátást akár 3 évig igénybe lehet venni, és a járulék a fizetés 90 százaléka is lehet. Nem túl meglepő módon a szociális partnerek is jóval több lehetőséggel rendelkeznek, mint amit itthon megszoktunk.
Dánia lakosságát tekintve jóval kisebb (5,7 millió fő), mint Magyarország (9, 8 millió), ugyanakkor a foglalkoztatási mutatói sokkal jobbak (a munkaképes korú lakosok 80 %-a dolgozik). A szakszervezeti tagsága jóval az átlag feletti - 67 % - és ebben a számban csak elenyésző csökkenés tapasztalható az elmúlt években (Magyarországon 9 százalék volt a szervezettség 2015-ös KSH adatok szerint).
A magas szervezettség titka, hogy a szociális partnerek Dániában igen magas érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy jelentős szerepet játszanak és befolyással rendelkeznek a munkaviszonyok, a munkafeltételek és a munkaügyi kapcsolatok területén. Dániában az állam és a minisztériumok nem vesznek részt a fenti területek szabályozásában. Ez alól egyedül a foglalkozás-egészségügy és biztonság a kivétel, amely a dán Foglalkoztatási Minisztérium alá tartozó Dán Munkakörnyezet Hatóság kompetenciaterülete.
A munkavállalók jogainak betartását szolgáló mechanizmusok és intézmények - ide értve a munkaügyi bíróságokat is - a szociális partnerek hatásköre. A munkaügyi bíróságokon kívüli alternatív vitarendezési eljárásokat is a szociális partnerek felügyelik.
5 jelentősebb munkáltatói és 13 jelentősebb szakszervezeti konföderáció és ágazati szövetség működik az országban. A legnagyobb munkáltatói szövetség, a Dán Ipari Konföderáció több mint 10 ezer munkáltatót képvisel (és egy millió munkavállalót fed le), még a legjelentősebb szakszervezeti konföderáció - az LO - több mint 800 000 szakszervezeti tagot tömörít.
Az országos háromoldalú egyeztetések ad-hoc alapon történnek, rendszerint a kormány hívja össze a fórumokat. A szociális partnerek bevonása a konzultációs folyamatokba az aktuális kormánytól független. Három országos szintű tripartit intézménye is van a dánoknak - a Dán Foglalkoztatási Tanács, a Dán Munkakörülmények Tanácsa és a Dán Felnőttképzési és Továbbtanulási Tanács. Ezentúl az országban számos kétoldalú országos, szakmai és ágazati tanács, valamint egy többoldalú Dán Gazdasági Tanács is működik. Ezek az intézmények állandóak, jogszabály vagy kollektív szerződés képezi a jogi alapjukat.
A kollektív tárgyalások - béreket érintően is - döntően ágazati és vállalati szinten folynak, a kollektív szerződések kötelező erővel bírnak. A minimálbér - amely a dolgozók 85 %-ra vonatkozik, de ez nem azt jelenti, hogy ezen a bérszinten is vannak - ágazati szinten kerül megállapításra. Országos érvényű minimálbér nem létezik.
A dánoknál nem létezik a mienkhez hasonló reprezentativitási kritérium. A legfontosabb szempont az önkéntesség elve és a szociális partnerek egymás kölcsönös elismerése. Kölcsönös elismerésnek az számít, amikor megszületik egy kollektív szerződés.
A szakszervezet tagság nem kötelező, azonban a szakszervezetek kapcsolatban állnak a munkanélküli biztosítási alapokkal. Munkavállalóként érdemes munkanélküli biztosítást kötni, de ennek nem feltétele a szakszervezeti tagság. A munkanélküli biztosítás nem kötelező, egyéni döntés és felelősség kérdése, ugyanis minden más szociális és társadalombiztosítási ellátással szemben az országban a munkanélküliség esetére nem jár automatikusan biztosítási jogviszony. Ezek a munkanélküli biztosítási alapok magánalapok, un. „a-kasse”-ak, amelyek non-profit alapon működnek és az állam támogatja őket. Gyakorlatilag olyan munkavállalók és személyek összessége, akik biztonságban akarják tudni magukat egy esetleges munkanélküliség esetén. A biztosítás megköztésének feltétele, hogy legalább 18 éves legyen a személy, és még legalább 2 éve legyen a nyugdíjazásáig, valamint Dániában dolgozzon vagy éljen (akiknek a státusza nagyban függ a munkájától, és annak elvesztése esetén el kell hagynia az országot, tehát nem érdemes csatlakoznia). Biztosítást nem csak olyan munkavállaló köthet, aki olyan szakmához tartozik, amelynek van munkanélküli biztosítási alapja, de un. segítő családtag és olyan személy is, aki legalább 18 hónapos időtartamú üzleti tanulmányok befejezését követő 2 hétben tagnak jelentkezik.
2017-ben 25 ilyen „a-kasse” működött országszerte. Munkanélküli ellátásra az jogosult, aki legalább egy év tagsági viszonyt tud felmutatni, és a megelőző 3 évben legalább 223,428 korona volt a bevétele. (Ez valamivel több, mint 9 millió forint). A biztosítási alapok törvényi szabályozásáért Munkaügyi Minisztériumhoz alá tartozó Dán Munkapiac és Toborzási Ügynökség a felelős.
Az egyes alapok különböző feltételekhez is köthetik a biztosítást. Például az ASE szakszervezet minimum 25 órát meghaladó foglalkoztatási jogviszonyt ír elő hetente. Esetükben a havi biztosítás díja változó, 500 koronától már elérhető (kb. 20 000 Ft) és a havi kifizetett összeg 18 000 korona is lehet (770 000 Ft). A munkahely elvesztése esetén az első lépés a helyi állami munkanélküli központba való jelentkezés, majd a munkanélküli biztosítási alappal való kapcsolatfelvétel.
Azok a személyek, akik úgy vesztik el a munkájukat, hogy nem kötöttek biztosítást, szociális segélyért folyamodhatnak a helyi önkormányzathoz.
Források:
https://www.workindenmark.dk/Working-in-DK/Unemployment-insurance
https://www.eurofound.europa.eu/country/denmark#work-organisation
Kelemen Melinda
